BÖJT, amikor tested-lelked megkönnyebbül

Apró léptekkel kimásztunk a tél terhe alól, a homályból. S amint a természet is megújul, úgy vedlettünk mi is át, és vetkőztük le mindazt, ami felgyűlt és ránk nehezedett. A húsvétot megelőző időszak erről szól: a böjtről, az önmegtartóztatásról, az áldozásról. Mit jelent ez a szervezetünk számára, illetve lelkiekben megtörtént-e a változás – erre kerestük a válaszokat.

Klasszikus értelemben a böjt alatt étel- és/vagy italmegvonást értünk, amely általában vallási gyakorlathoz kötött, és nem azonos a diéta fogalmával. De böjt lehet valamilyen testi örömtől való tartózkodás is. A táplálékmegvonás is lehet nagyon különböző: csak bizonyos ételekre vonatkozó vagy teljes koplalás, illetve hosszabb vagy rövidebb ideig tartó.

A keresztény egyházak gyakorlatában a nagyböjt a húsvétot megelőző negyvennapos időszak, amikor a középkorban naponta csupán egyszer lehetett étkezni. Az 1600-as évek után enyhítettek ezen a megszorításon, már nem jelentették fel a böjtöt elmulasztó szomszédot. A második vatikáni zsinat után pedig a szerdák és péntekek maradtak az önmegtartóztatás napjai. II. János Pál pápa nevéhez fűződik az a változtatás, amelyet kötelezően kihirdettek a templomokban is: az ételtől való tartózkodás nem jelent bűnbánatot, helyette a hívek imádkozzanak és jótékonykodjanak, mert az többet jelent Isten előtt. Mára a hamvazószerda és a nagypéntek maradt meg szigorúbb böjti napnak ebben az időszakban a római katolikusok körében. 

Éhezés helyett mértékletesség!

– vonja le a következtetést dr. Szabó Mónika belgyógyász, diabetológus főorvos, akit a böjt, az ételmegvonás egészségünkre vetett hatásáról kérdeztünk. Mára számtalan epidemiológiai, klinikai és kísérletes tanulmány igazolta, hogy az élet hossza a genetikai tényezőkön kívül elsősorban a mértékletes, „kevesebb” evéssel van összefüggésben – mondja. Ennek értelmében a kontroll alatt tartott, nem hedonista étkezésnek, amely a bevitt mennyiséget szabályozza, illetve főleg az állati zsiradék kiiktatását jelenti, ha rövidebb-hosszabb időre is vonatkozik, mindenképpen egészségmegőrző szerepe van, fogyást, a vérzsírok csökkenését okozza, ezek minden előnyével. Ugyanakkor az éhezés vagy hosszú (hónapokig tartó) egyoldalú táplálkozás mindenképpen káros. A szervezetnek folyamatosan kisebb-nagyobb mennyiségű fehérjére van szüksége (ezt általában húsból, hüvelyesekből, tojásból, tejtermékekből biztosítjuk), ebből épül fel az izomzat, a véralvadási rendszerünk, az immunrendszerünk stb.

Az orvos szerint inkább kevesebbet és többször étkezzünk

A szervezetnek tehát nincs szüksége tulajdonképpen böjtre, hanem folyamatos mértékletes táplálkozásra. Ha azonban ezt nehéz keresztülvinni folyamatosan, az ideig óráig tartó kalória-, zsiradék-, húsmegvonás jó hatású lehet. A doktornő arra int, hogy kerülni kell a kifejezett éhségérzet megjelenését, mert az pár nap után visszaüthet, ellenőrizhetetlen étvágyat eredményezve. Az éhezés az étvágyközpont működésének megbomlását okozhatja, így a szigorú éhezéses böjtölés után fokozott táplálékbevitel fog következni, hízással. Másrészt hosszabb éhezéssel vagy egyoldalú táplálkozással vitamin-, ásványianyag-hiányok is kialakulhatnak.

Itt kell megemlítenünk a keleti egyházak által alkalmazott fekete böjtöt, amely minden étel és folyadék megvonását jelenti egy teljes napig, ez például az ortodoxok körében mindmáig élő szokás. 

A böjt nem tisztítókúra

A böjtöt néha más szemszögből közelítjük meg, félreértelmezzük és a manapság divatos fogyókúrás diétaként vagy tisztítókúraként is emlegetjük. Utóbbi kapcsán dr. Szabó Mónika határozottan kijelenti, nincs kórélettani megalapozottsága, a szervezet minden táplálkozási mellékterméket képes kiiktatni normális működése során, és ahogyan egy 2015-ben megjelentetett nagy összefoglaló tanulmány is jelezte, a tisztítókúrák semmilyen egészséges hatását nem sikerült igazolni. A téma tavaszra időzített terítékre kerülése nyilván a katolikus egyház húsvét előtti böjtös időszakával van összefüggésben. 

Olajmártogatós és krumplis ételek

A nagypénteki böjtöt a református egyház is megőrizte. Kalotaszegen és a Mezőségen pattogatott kukoricát sütöttek ezen a napon. Szerették még az aszaltgyümölcs-levest, ebédre, puliszkát mártottak olajba. A mezőségi böjtös ételek egyike még a kása közepéből mártogatott olaj – idézi fel gyerekkori emlékeit Asztalos Enikő néprajzkutató. Divattá vált, hogy rozskenyérrel is mártják újabban a napraforgóolajat. Falun a pityókatokány, a krumplipaprikás igencsak elterjedt étel ezen a napon. Bár a negyvennapos böjt a húsmegszorítással van összefüggésben, a keresztény egyházi böjtök jó része megengedi a hal fogyasztását, ami különösen egészséges fehérjeforrás. Szigorúbb, csak növényi eredetű táplálékot engedő böjtöknél fontos a hüvelyesek, gomba fogyasztásával biztosítani a fehérjéket, illetve figyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra – ezt javasolja a diabetológus főorvos. 

„Az orvos ajánlotta...”

Nincs olyan betegség, amelyre a böjt önmagában gyógyír lenne. De érelmeszesedés esetén mindenképpen jó a csökkent állati zsiradék bevitele, és a legtöbb böjti gyakorlat tiltja az állati eredetű táplálékot, tehát ilyen értelemben előnyös az atherosclerosis progressziójának lassításában. Köztudott ugyanakkor, hogy a mértékletes táplálkozás segíti a fogyást. Asztalos Enikő saját tapasztalatát is megosztotta, ami a böjtön kívüli húsmegvonó diétáját illeti.

Asztalos Enikő heti kétszer kiiktatja a húst az étrendjéből

Szívbetegként azt az orvosi ajánlást kapta, hogy heti kétszer húsmentes napot tartson, mert az könnyíti az emésztését, jót tesz a szívének. Dr. Szabó Mónika leszögezte, nincs olyan helyzet, amikor teljesen ellenjavallt bármilyen böjtforma. Lábadozás idején, fejlődő szervezetnél, terhesnél, szoptató anyánál nagyon magas a fehérje- és kalóriaszükséglet, koplalást, de fehérjemegvonást sem javasolnak ilyenkor. Ezt egyébként a katolikus egyház is szabályozza, megcélozva a 18 és 60 év közötti korosztályt a böjt gyakorlására, vagyis a gyermekek, ifjak, idősek, várandósok és betegek kivételt képeznek a szigorú ételmegszorítás terhe alól. 

Teli hassal nehezebb az elmélyülés

A vallási élethez kötött böjtöknek elsősorban spirituális szerepük van, a testi kívánságok helyett a lelki dolgokra való hangsúlyáttevődést jelentik, az ösztönök megfékezésének gyakorlatát. Az éhes ember jobban megérti a szükséget szenvedő egyént, empatikusabb. Enyhe koplalás közben a szellemi, lelki figyelem javul, megszűnik az emésztés által az agytól átirányított keringés, illetve a táplálék feldolgozásra fordított energiamennyiség csökken – magyarázza dr. Szabó Mónika. A katolikus egyház úgy tekinti a böjtöt, mint önátadást Istennek, egyfajta áldozást. Ennek kapcsán Asztalos Enikő megfigyelte, hogy általában a böjtöt felvállaljuk bármikor egy cél érdekében. Tehát a böjt kicsit közelít Istenhez, de a meditációhoz is, hiszen így jobban átéljük imáinkat, elmélyülünk bennük. Ha ezt önmegtartóztatással végezzük, többet ér – állítja meggyőződéssel a vallásos családból származó néprajzkutató.

Fotó: Boda L. Gergely. Kiemelt kép: pixabay.com 

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. áprilisi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>