Eddz, waxolj, élvezd!

Valljuk be, mi, sízők, egyáltalán nem bánjuk, hogy végre hidegebbre fordult az idő. Sőt! Közösen szurkolunk, hogy mihamarabb lehulljon az első hó, s mindeközben naponta gondolunk az új szezon várva várt első csúszására. 

Valljuk be, mi, sízők, egyáltalán nem bánjuk, hogy végre hidegebbre fordult az idő. Sőt! Közösen szurkolunk, hogy mihamarabb lehulljon az első hó, s mindeközben naponta gondolunk az új szezon várva várt első csúszására. 

A tapasztalt sízők már tudják, hogy sok múlhat azon, ha nem megfelelő felkészültséggel vágunk neki a télnek. Az úgynevezett száraz edzések és a jól összeállított felszerelés jelentősen emeli a lejtőn való siklás élményét. Így válhat igazán örömmé a síelés. A szakszerű felkészülés érdekében Szikszai Attila okleveles síoktatót és hegyimentőt, valamint Fodor Emese sí- és snowboardoktatót kértük meg, hogy tervezzék meg számunkra a hatékony edzéstervet.

– Igaz, hogy kétféle ember létezik: aki sízik, és aki még nem?

SZ.A. – Aki szereti a természetet, a hegyeket, a hideget és a sportos életformát, az előbb-utóbb megjelenik a sípályán.

Fontos az előedzettség ehhez a sportághoz?

SZ.A. – Általában azoknak, akiknek az életmódjában kiemelt helyen szerepel a sport, rendszeresen szaladnak, bicikliznek, túráznak, a téli sportok nem jelentenek különösebb megerőltetést. Ha azonban úgy megyünk bele a télbe, hogy előzőleg semmilyen mozgásformát nem űztünk, akkor alaposan fel kell készülnünk. A sízés ugyanis merev sportág: az izmok nem úgy dolgoznak, mint más sportok esetében, jóval erősebb állóképesség kell hozzá.

F.E. – A síelés eléggé összetett mozgást igényel. Főként a törzs izmait mozgatja. A helyes technika kialakulásához éveknek kell eltelniük. Ennek elsajátítása viszonylag hosszú folyamat, ezért kezdő síelőknél gyakori az úgynevezett erőből való sízés.

Fotó: Csedő Attila

– Hogyan lehet a legkönnyebben megtanulni a helyes technikát?

SZ.A. – Természetesen a legjobb, ha oktató segítségével sajátítjuk el a helyes mozgásformát. Kezdőknek és haladóknak egyaránt mindig van tanulnivaló, sokszor még a profiknak is, hiszen akár egy nap alatt is rengeteget változik például a hónak, a pályának az állaga, amely sajátos síelést igényel.

F.E. – A szakszerű oktatás segít a sérülések elkerülésében is. Nem mindegy, hogy egy szakember mutatja meg a helyes technikát és mozgássort, vagy egyedül kínlódunk, és közben például olyan sérülést vagy balesetet szenvedünk, amely adott esetben ahhoz vezet, hogy nem csúszhatunk többet.

– Ennyire komoly lehet a helyzet?

F.E. – A sísport komoly mozgáskoordinációt igényel, és – legyünk őszinték – elég balesetveszélyes, habár a statisztikák alapján nem az első helyen áll sportbalesetek tekintetében. Sokkal többen fulladnak vízbe, mint ahányan térd- vagy nyaksérülést szenvednek egy síszezonban. De kinek hiányzik egy sívakáció alatt összeszedett sérülés után hónapokig kínlódni?

SZ.A. – Ezért mondjuk azt, hogy kell egy minimális fizikai felkészültség, amely elsősorban a sérülések elkerülését biztosítja. Sokan ott hibáznak, hogy a sípályára kiérve – amely gyakorta egy évben egyszer fordul elő – elhanyagolják a bemelegítési gyakorlatokat. Pedig ezek beiktatása minden sízéssel töltött nap esetében fontos. Ilyenkor elsősorban nyújtani kell, rá kell hangoljuk az izmainkat a fokozattabb igénybevételre.

– Ha jól értem, akkor ez nem azt jelenti, hogy lécekkel a lábainkon belekiáltunk a völgybe,  és már indulunk is. Időben mérve mennyi egy alapos melegítés?

F.E – 10–15 perc már nagyszerű lenne.

SZ.A. – Mielőtt kimennénk a pályára, vagy akár ott a pálya szélén is el lehet végezni ezeket a nyújtó gyakorlatokat. Nem kell szégyellni.

– Ha egy teljes szezont végig akarunk sízni, nem csupán néhány napot, akkor hogyan kell szakszerűen készülni?

SZ.A. – Mindenféleképpen ajánlott, hogy már az őszi szezonban futással, biciklizéssel, lépcsőzéssel alapozzuk meg állóképességünket. Már ebben az időszakban el lehet kezdeni a nyújtó gyakorlatok végzését. Ajánlom a különféle lábbal végezhető erőgyakorlatokat is. A sízést megelőző úgynevezett „lusta szezonban” próbáljunk meg aktívak maradni, és amennyit csak lehet, a szabadban edzeni. Így elkerülhetjük, hogy izmaink leragadjanak. Az sem árt, ha szezonkezdés előtt elmegyünk egy fitnesz-terembe.

Hirdetés

F.E. – Ma már olyan modern gépeket találunk ott, amelyekkel valóban hatékonyan fölkészülhetünk a télre. Akik aktív életmódot folytatnak, mindenképpen előnyösebb helyzetben vannak. Azok azonban, akik például ülőmunkát végeznek, és nem része az életüknek a rendszeres mozgás, még nekik sem késő most elkezdeni egy januári sívakációra az edzést. Elsősorban a törzs és a gerinc izmaira kell fókuszálni. Így elérhető az, hogy könnyed legyen a mozgásunk a pályán, és ami talán még fontosabb, hogy élvezzük a lesiklásokat. Egy komolyabb, egyhetes sívakációt is másképp tudunk élvezni, ha fizikailag fel vagyunk rá készülve. Így elkerülhető a kellemetlen izomláz is.

– Az edzettség mellett legalább ilyen fontos a felszerelés is. Mire figyeljünk ezzel kapcsolatban?

F.E. – Azt is érdemes szakemberrel kiválasztani. Fontos, hogy mindenki maga döntse el, mennyire gondolja komolyan a sízést. A legjobb felszerelés, amellyel mondjuk az idei szezon világkupáin síznek, egy kezdő számára használhatatlan. Egy új felszerelés nagyobb élményt nyújt, de csak annak, aki már elég tapasztalattal és tudással rendelkezik. A lécek esetében elsősorban azok állapota a fontos: a talpak legyenek lekezelve, az élek megfenve és a kötések megfelelően beállítva. Ezekre a szempontokra bérléskor mindenképpen figyelnek az oktatók, akik akár napközben is lecserélik a tanuló felszerelését, ha indokolt. 

SZ.A. – A legfontosabb szempont, hogy milyen tudásszintű síző számára kell összeállítani a felszerelést. A kezdők számára a bérlést szoktam ajánlani, és mindenképpen javaslom, hogy a felszerelés kiválasztása oktató segítségével történjen. Nagyon fontos, hogy mind a bakancs, a léc, mind a bot kiválasztása egyéni testi adottságokhoz és sítudáshoz igazodik,  és ebben nagy segítségre tud lenni egy szakember. A kezdő esetében ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire fog tetszeni neki a sport, így nincs értelme új felszerelést venni, majd a garázsban kerülgetni, ha mégsem tetszene. Kezdő síző esetében az elején csak egy új bakancsba érdemes beruházni. Ha saját felszerelésünk van, akkor minden szezon előtt érdemes átnézni és felkészíteni azt.

– Hogyan öltözzünk egy kiadós síeléshez?

SZ.A. – Ma már nagyon széles a választék. Igazából itt is az egyéni igények a döntőek, hiszen van, aki laza ruházatban szeret sízni, mások pedig a feszes nadrágot és kabátot részesítik előnyben. A legfontosabb, hogy sisak és gerincvédő nélkül ne induljunk el. Ezeket rendeltetésszerűen kell használni. A sisaknál nagyon fontos, hogy becsatolva használjuk, mérete pedig legyen megfelelő, ne lötyögjön a fejünkön: a csat alatt férjen be három ujjunk. Fontos még a szemüveg és a kesztyű is, ez utóbbi főleg eséskor hasznos.

F.E. – Ruházatnál a réteges öltözködés a legfontosabb. Az aláöltözék ne legyen pamut, mert ez az anyag magában tartja az izzadtságot, így könnyen megfázhatunk, ha megállunk akár rövid időre is.

– Gondolom, hogy a tanulás is gyorsabb és szakszerűbb oktatóval, mint saját fejünk szerint…

SZ.A. – Mindenképpen. Az alapok elsajátításához legalább öt napra van szükség. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban naponta négy órát érdemes oktatással tölteni. Ennyi idő elegendő egy olyan kezdő szint elsajátításához, amellyel a síző megismeri a pálya szabályait, biztonságosan le tud csúszni és meg tud állni, önállóan tudja használni a felvonót. Ennyi tudással a kék pályák már kellő élvezetet képesek nyújtani. A gyerekekkel is ugyanezt az időbeosztást követjük.

– Hány éves kortól érdemes a gyerekeket sízni tanítani?

SZ.A. – Ötéves gyerekkel már nagyon jól tudunk dolgozni. Érdemes síiskolában taníttatni, hiszen itt sokkal hamarabb és szakszerűbben elsajátítja az alapokat. A gyerekek általában jobban hallgatnak egy idegenre, mint szüleikre. Emellett pedig egy-egy sítáborban rengeteg élményt és barátot is szereznek. Arról nem is beszélve, hogy ezután a szülő nyugodtan viheti bármilyen síútra, mert egyedül tud majd ereszkedni. 

F.E. – Vannak, akik nyugdíjasként szeretnének megtanulni sízni. Nagyon élvezek velük foglalkozni, mert annyi akaraterő van bennük, hogy ritkaság. Első naptól kezdve türelemmel végzik a gyakorlatokat, egy hét alatt pedig hatalmas fejlődésen mennek keresztül.

– A sízéskor nem ritka, hogy balesetet szenvedünk vagy látunk. Mi a teendő ilyen esetben?

SZ.A. – Kötelességünk megállni, biztosítani a helyszínt. Ez azt jelenti, hogy a léceinket lecsatolva, a balesett fölött legalább tíz méterrel keresztbe beszúrjuk azokat a hóba, hogy mások ne rohanjanak esetleg bele a sérültbe. Azonnal értesíteni kell a hegyimentőket. Érkezésükig érdemes a sérülttel maradni. Ne próbáljuk mi ellátni a balesetet szenvedett személyt, bízzuk ezt a szakemberekre.

F.E. – A pályán rengeteg írott és iratlan szabály létezik, ezeket szem előtt kell tartani. Általában nem egyedül sízünk a lejtőkön, ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk egymásra. Fontos az is, hogy küldföldi síút esetében kössünk megfelelő egészségügyi biztosítást. Nem érdemes kockáztatni, mert egy esetleges baleset biztosítás nélkül igencsak terhelheti a pénztárcánkat. Alaposan ki kell kérdezni a biztosító társaságot, hogy milyen kockázatviselést vállalnak. Minden apró részletet tisztázni kell. Ugyanakkor arra is érdemes figyelni, hogy a külföldi síutak esetében mindenki a maximumot szeretné kihozni a hét napból. Tapasztalatom szerint a harmadik és az utolsó előtti nap kritikus: előbbi azért, mert megfelelő edzettség nélkül ilyenkorra már fáradtak leszünk, utóbbi pedig azért, mert könnyen elkap az „adjunk bele mindent, mert jövő ilyenkorig nem jövünk”-érzés. Nem így kell hozzáállni: pihenőket kell beiktatni és lazán, élvezettel érdemes síelni.

SZ.A. – Azt szoktuk mondani, hogy sízésben nincs utolsó ereszkedés, csak utolsó előtti. Ha fáradtak vagyunk, inkább álljunk meg, ne feszegessük a határainkat.

F.E. – És hát ne felejtsük el, hogy a biztonságos sízéssel nem fér össze az alkoholfogyasztás. Szeszes ital hatására ugyanis megváltozik az ítélőképességünk, nő a reakcióidőnk. Ilyen esetben balesetkor ugrik a biztosítás is. Sokan vagyunk a pályákon, figyeljünk egymásra, legyünk felelős sízők. Ne felejtsük, hogy szórakozni megyünk!