Gyarmati Zsolt: „A feleségem kismamasága örök élmény marad”

A Csíki Székely Múzeum igazgatójának irányítása alatt jelentős képzőművészeti kiállítások kaptak otthont a Mikó-várban: elmélyülhetett a közönség többek között Csontváry, Rippl-Rónai és Munkácsy festészetében, de a helyi alkotók, Gaál András és Szász Endre munkásságából is kapott ízelítőt. Mindeközben felújították a több száz éves várkastélyt, és korszerű kiállítótermeket alakítottak ki. Gyarmati Zsolt pedig időközben édesapa lett. Munkáról, családról kérdeztük.

– Januárban múlt egyéves a kisfiad, milyen változásokat hozott az életedbe az apaság?

– Már a feleségem kismamasága is örök élmény marad számomra, valóban áldott időszak volt. Dani születése pedig meghatározó pillanat az életemben. Egy friss életet, gyönyörű újszülöttet tartottam a kezemben, a meghatottságtól nem jött szó a számra, a nevét nem sikerült kimondanom az érdeklődő nővérnek. Kisfiunk természetesen életünk központja, először érzem azt, hogy valóban komoly felelősséget vállalok valaki iránt. Kevesebb idő fölött rendelkezem, de ez nem zavar, azt érzem, hogy új értelmet nyert az életem.

 – A nők megbeszélik egymással az anyasággal kapcsolatos élményeiket, megosztják kétségeiket, félelmeiket. A férfiak beszélnek erről?

 – Azt hiszem, mi kissé másként éljük meg, és ez így van rendjén: a számunkra lényegesről beszélünk, kevéssé mélyülünk el a napi tennivalók részleteiben. Azért persze vannak visszatérő témák: mozgásfejlődés, étvágy, mesefilm pró és kontra.  Nekem szerencsésen alakultak a körülményeim, ugyanis több barátommal egyszerre váltunk friss apukává, így gyarapodott a közös témák száma. Arról is beszélgetünk, hogy az első évek inkább anyukásak, és nekünk többnyire tehermentesítő szerepünk van, mint például éjszakai ringatás, séta, fürdetés, játék. Az igazán apás feladatok valószínűleg később jönnek – ezeket már nagyon várjuk. Az is teljesen életszerű, hogy csajos kimenő esetén a gyerekre vigyázó apukák is egyeztetnek az online térben.

 – Voltak félelmeid, kételyeid az apasággal kapcsolatosan?

 – Nem kételkedem magamban, sok mindenre odafigyelek, közben megpróbálok laza maradni. Amúgy semmilyen aggasztó dolog nem történt, meglehetősen gyorsan és normálisan zajlik minden. Imádom a fiam változásait és az állandóságait is. A munkámat ugyanúgy végzem, és az is természetszerű, hogy délelőtt is sokat gondolok rájuk, gyakran váltunk például üzenetet. A nap többi szakasza nyilván Dani köré szerveződik, de odafigyelünk arra, hogy időnként kettesben szervezett programunk is legyen: színházi előadás, filmnézés, uszoda. 

– A pelenkázással hogyan boldogulsz?

– Sejtettem, hogy nem szabadulok a kérdéstől (mosolyog). Köszi, jól! Nem mindennapos, de hetente többször is előfordul. Technikailag nem nagy macera, inkább azt észrevenni, hogy szükséges – az már igen. Ez például egy atipikus apukás ráérzés. Többnyire mosható pelenkát használunk, egész gyűjteményünk van már, kedvenceim: baglyos, gombás, krokodilos.

– Szabad idő mennyi marad, mivel töltöd?

– A szabad időt fontosnak tartjuk, ez is szervezés kérdése. Előfordulnak baráti borozások, ennél gyakoribb a sportolás: rendszeresen úszom és röplabdázom. Szeretek főzni, kísérletezni különböző étkekkel... ez is kikapcsol. Gyakran ruccanunk ki a Hargitán levő nyaralónkhoz, ilyenkor bográcsozunk, csobbanunk a patakban, gombászunk. Ritkábban ugyan, de kolozsvári és budapesti kulturális merítkezéseket is beiktatunk.

Azóta ez a hintázó kisfiú három évet töltött

– Beszéljünk kicsit a szakmáról is. Múzeumigazgatóként azt tartottad szem előtt, hogy az intézmény bekerüljön a város mindennapi körforgásába. Ezt sikerült megvalósítanod.

– Folyamatos kihívást jelent egy időben alkalmazkodni a változó társadalom kulturális igényeihez és a letűnt korok állandóságot sugalló tárgyi és szellemi emlékeit magas színvonalon megmutatni. Emellett törekszünk arra, hogy a múzeum, illetve a Mikó-vár udvara a szabadidő igényes helyszínévé, közösségi térré váljon. Egy olyan hely legyen, ahol jó lenni. Táncháznak, borkóstolónak adunk otthont, filmfesztiválokat, szakmai táborokat szervezünk. Jelenleg egy állandó várostörténeti kiállításon dolgozunk, illetve tervezzük a jövő év fontos festészeti tárlatát, melynek témája: Aba Novák Vilmos és Zsögödi Nagy Imre művészetének párhuzamos bemutatása.

– Székelyudvarhelyiként hogyan látod Csíkszeredát?

 – Városunk rendelkezik a kisváros minden előnyével, gyerekes családok számára ideális környezet. A régi szeredaiak egészséges lokálpatriotizmusát harmonikusan egészíti ki a máshonnan érkező, a városért tenni akaró emberek lendülete, kreativitása. Egy nyitott, befogadó közösséget tapasztalok, amely élni akar és tud a rendelkezésre álló lehetőségekkel. A természet közelsége, a városfejlesztés eredményei, a civil kezdeményezések élhető várossá teszik Csíkszeredát.

Fotó: Mihály László 

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. júliusi-augusztusi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>