Hamvadó cigaretta. Vége!

Hihetetlen, de igaz: tavaly óta étterem vagy kocsma után nem vagyunk iszonyatos büdösek, nincsen egyhetes, állott hamutálszaga a ruhánknak, nem kell éjszakánként sálat, kabátot szellőztetni, és már hajat mosni sem muszáj egy-egy hosszúra nyúlt este után. A gondosan elkészített sminkünket sem csípi már le szemünkről a füst, s (passzív) dohányzás nélkül a másnap is sokkal elviselhetőbb. Mielőtt azonban kinyílna a bicska az aktív dohányosok zsebében: mindenkit megnyugtatok, jómagam is láncdohányos voltam, alig két és fél éve "jöttem le a szerről." Nem lehetetlen letenni. Bevált tippek következnek a leszokáshoz.

Hétfőtől, elsejétől, születésnapomon, újévtől leszokom. Sokunk számára ismerős a soha be nem tartott, mindig gondosan halogatott fogadalom. Többször belefogtam én is, aztán bírtam is cigi nélkül két teljes napot. Hiszti, önsajnálat, világfájdalom, gyász - ebben a sorrendben zajlott a nikotinmentes forgatókönyv. Volt, hogy anticigis pasi kedvéért hagytam ki hosszabb időszakot, de mert nem saját szándék volt a dohányzás mellőzése, ahol csak lehetett, "csaltam", s ha alkalom adódott, úgy szívtam dugiban, mint gimiben a szálára vásárolt, piros Monte Carlót.

Határozottság = győzelem

Elengedhetetlen a megfelelő motiváció a leszokáshoz. Bár zavart a hamutartó ízű lehelet és csók, nem szerettem, hogy nikotintól sárgulnak a fogaim, ráncosodik és szottyad a bőröm, egy-egy aktívan átdohányzott éjszaka után pedig alig tisztult a rekedt hangom, s azt is tudtam, gyerekvállalás előtt le kell szoknom, nekem a pénz bizonyult a leghatékonyabb motivációnak: konkrét célt tűztem ki a meg nem vásárolt cigaretták árából. Mikor elgyengülten rágyújtottam volna, az a tudat tartott vissza, hogy oda a célom.

Víz, víz, víz, víz! Máskor is, de a leszokás kezdetén érdemes napi 3 literrel is meginni: kimossa a szervezetből a sok "mocskot", és a nikotinmegvonás következményeként megemelkedett cukorszintet is helyreállítja. Ahányszor rágyújtanánk, igyunk vizet!

Kell a dohány?

Ma már a legtöbben szeretjük nyomon követni - és megosztani -, hogy például mennyit szaladtunk vagy tekertünk, hány kalóriát égettünk el. A leszokásban is többféle okostelefonos alkalmazás segíthet: számolja helyettünk a füstmentes napokat, megerősítést, motiváló mondatokat is kaphatunk. - Nekem ez nem segített, sőt, olyankor is eszembe juttatta a cigit, amikor eszembe sem jutott volna. De hasznos lehet grafikonon követni, miként tisztul napról napra a szaglásunk és ízlelésünk, tudni, hogy most már "csak" 96, 95 vagy 94 százalék a szívroham-, a tüdő-, a száj- vagy a gégerák-kockázatunk. És lehet, unjuk már, hogy mindenki posztolja, hány órája, napja, hete vagy hónapja nem gyújtott rá, de higgyük el, ez terápiának sem utolsó: rengeteg bátorítást kapunk, ha minél több emberrel megosztjuk az elhatározásunkat, s annál inkább tartjuk magunkat a fogadalmunkhoz.

Új élet, új barátok

Szakemberek tanácsolják, a korábbi, valószínűleg dohányzó társak mellé keressünk 2-3 nemdohányzó barátot is, velük és általuk új helyekre is járjunk el. Ami engem illet, én továbbra is a dohányzó barátaim társaságát szeretem, ha valahol kimennek cigarettázni, velük tartok, hiszen örök szabály, hogy a dohányzók közt vannak a legjobb fejek, és a konyhában a legérdekesebb beszélgetések. Legalábbis, szeretjük ezt hinni.

Nincs mese: hájasodunk

Biztos, hogy meg fogunk hízni, ha abbahagyjuk a dohányzást. Csak a hízás mértéke kérdéses. Nem a nassolás miatt - jómagam egyáltalán nem nassoltam cigi helyett. De teljesen megváltozik az anyagcsere. Amíg láncdohányosként meg sem kottyan 8-10 óra éhgyomorral, amint abbahagyod a dohányzást, 3 óránként olyan éhes vagy, hogy egy ültödben megennél egy teljes lovat előételnek. A cigit semmiképp ne cseréljük édességre, és a csipszet, nasit, sós rágcsát is örökre felejtsük el! A gyümölcsfogyasztást javasolják, de még jobb, ha szeretjük a nyers zöldségeket. Ettől függetlenül készüljünk fel, hogy ruhaméretünk 1-2 számot is növekedhet. Épp ezért kell mindenképpen a dohányzás abbahagyásával egy időben elkezdeni sportolni. Mert bár jó dolog illatosan, friss lehelettel, nikotintól mentesen, újra felfedezni a szagokat és ízeket, ha a tükörben egy idegen, duci nővel találjuk szembe magunkat, elrontja a füstmentesség diadalát. Az óhatatlanul bekövetkező hízás ellenére is azt mondom: megéri letenni a cigit. Amikor a vasárnap esti esőben nem kell nonstopot, nemzeti dohányboltot vadászni, vagy azon stresszelni, hogy maradjon a reggeli kávé mellé 2 szál cigi, hihetetlen szabadságot jelent.

Egyetlen slukkot se!

Nem lettem prostituáltból zárdaszűz, sem pedig "templomajtó". Néhány szál cigaretta füstje meg sem kottyan bőven edzett tüdőmnek, csak a tömény mennyiség fojtogat. Azt mondják, 21 nap kell ahhoz, hogy valami szokásunkká váljon. És tény, hogy az első 3-4  hét a legnehezebb. Ha azon túl vagyunk, a többi már gyerekjáték. Ez persze hazugság, de jól hangzik. Nem gyerekjáték továbbra sem, a rágyújthatnék olthatatlan vágyának még évekig szükséges ellenállni. Én sem vagyok hű, de erős. De az elhatározásom, úgy érzem, az: soha többé, egyetlen slukkot sem! Csak így lehet. Amint egyetlen slukknyi nikotint is beviszel a szervezetedbe, a függőség újrakezdődött. A nikotin követelni fogja az újabb adagot. Nincs olyan, hogy csak egy szál. Egy szál azt jelenti, hogy újra cigizel. Ha nem ma, akkor jövő héten, jövő hónapban, fél év múlva jön az újabb szál, az alkalmankénti potyázás, aztán - némi lelkifurdalással - újra a cigarettavásárlás.

Leszokás nikotinéhség nélkül

Ami engem illet, beismertem, egyedül nem vagyok képes, így segítséggel szoktam le. Hogy a mágnesesrezonancia -kezelés hatott-e ilyen jól, vagy csak remek placebó volt, nem tudom. De talán nem is lényeges. Tény azonban az, hogy négyünk közül, akik részt vettünk a kezelésen, mindössze egy esett vissza, hárman azóta sem gyújtottunk rá. Nem a reklám helye ez, és hangsúlyozom, nem vagyok meggyőződve, hogy a kezelés járt-e sikerrel, de a módszert lehet tanulmányozni, például a www.anti-tabac.ro weboldalon is, és ne szégyelljük orvosunkat megkérdezni. A kezelés utáni első 24 óra mindannyiunknak nehéznek bizonyult, fejfájással, émelygéssel, többünknek egész napos sírással telt, az azt követő hónap azonban különösebb nehézség vagy nikotinéhség nélkül. Ahogy azóta a többi 17 hónap is.

Gyászoljuk meg!

A dohányzást abbahagyni lemondás, ami óhatatlanul gyásszal jár, nagyon sajnáljuk magunkat a "veszteség" miatt. Hogy bírsz cigi nélkül kávét, sört vagy bort inni? - kérdezik rendszerint a dohányosok. A válaszom: jól. Az első napoktól kezdve jártam füstös helyre, ittam kávét, alkalomadtán sört vagy bort is, csak a legelső hetekben volt kissé furcsa az “üresen” maradt kezem. Aztán azt vettem észre, hogy sokkal több időm lett. Nem kellett indulás előtt, megérkezéskor, egy-egy munkafázis után cigiszünetet tartani, illetve kezdetben nem is tudtam mit kezdeni a szünetekkel. Álmaimban ott van még a füstölgő rudacska, de még ott is tudom, hogy már nem dohányzom, s még mielőtt rágyújtanék, mindig felébredek. Persze az is megeshet, hogy néhány év múlva újra füstölögve láttok majd egy nyilvános helyen. A visszaesésnek nagy az esélye, még ha most nem is félek. Szoktam is mondogatni viccesen, ha megérem a 90-et, visszaszokom megint a cigire. Persze, csak ha akkorra nem lesz illegális drogként üldözve. Kedvencemet, Karády Hamvadó cigarettavég-ét, szerencsére akkor is bűntudat nélkül énekelhetem.