Háromszék Szaharája, a Rétyi Nyír

Bevallom, szerettem volna én adni ezt a nevet neki, de megtette ezt előttem Orbán Balázs, aki A Székelyföld leírása című könyvében említi így Háromszék egyik legszebb rezervátumát. A látogatók nagy többsége nyáron indul el felfedezni a nyírfák nyújtotta festői tájat, mi április elején vettük bakancsunkat, hogy még a tavasz megérkezése előtt ismerkedjünk meg vele. A Kovászna és Sepsiszentgyörgy között fekvő természetvédelmi terület könnyen megközelíthető, Réty falu határában máris elénk tárul a nyírfák sokasága, a kaland viszont csak innentől kezdődik, hiszen a Rétyi Nyír tizenöt négyzetkilométeren fekszik.

Ha lekanyarodunk a Rétyi Nyírbe vezető földútra, ajánlatos az autót az út szélén hagyni, mert bennebb a talaj – tavasszal különösen, de nyáron is – eléggé vizes, lápos. Semmiképp ne induljunk el meleg, csukott cipő nélkül, de elkel a pulcsi, vékonyabb kabát is, még nyáron is. Hosszú út vezet befelé a nyírfák árnyékába, de érezni, hogy nem vagyunk egyedül: a madárcsicsergés végigkísér, és minél hosszabb utat hagyunk magunk mögött, úgy változik meg a levegő is. Itt már érezni a tiszta levegőt, a szinte sértetlen nyírfaerdő illatát, eléggé hűvös van, a hidegrázás mégis jóleső. Néha megreccsen egy fa, ezért akaratlanul is kapkodjuk a  fejünket, holott erre a térségre nem jellemzőek a nagytestű ragadozó állatok, jó esetben őzzel, szarvassal vagy különféle madarakkal találkozhatunk. A természetvédelmi területen gyakori még a vörös róka, a borz, a mókus, a vadmacska, a mezei nyúl és a vaddisznó.

A tizenöt négyzetkilométernyi futóhomokos területből csupán két négyzetkilométer védett terület, ez tavirózsáiról és különleges flórájáról híres. A Nyír homokos talaját a Feketeügy folyó alakította ki, a homokos terület egészén megjelent a jellegzetes fafaj, a göcsörtös nyír – olvashatjuk a turisztikai látványosságokat kínáló honlapokon. Úgy ne vágjunk neki a felderítő útnak, hogy nem olvassuk el a rezervátumot bemutató szöveget. Ahogyan a bemutatóban írja, a homokbuckák között még ma is, de különösen, amikor a talajvízszint a felszínhez közel van, több kisméretű tó vize csillog. Ezekre jó odafigyelni, mert könnyen elsüllyedhet az ember, vizes cipővel pedig a séta nem kellemes. A tavak partján jégkorszaki maradványnövényfajok képviselik a terület ritkaságait, azaz a tarajos pajzsika, a tőzegeper, a fürtös lizinka, a keserű vidrafű és a rovarevő aldrovanda.

A Nyír jellegzetes szárazságtűrő növénye a homoktövis. Június-júliusban ritka látványosság a fehér tündérrózsa is, a belső tavakban sárga tavirózsák élnek. A tavak-lápok kétéltű lakója a tarajos és a pettyes gőte, reliktumfajnak is tekinthető a mocsári béka. Ha szerencsések vagyunk, láthatunk böjti récéket, tavaszi madárvonulás idején pedig a bíbicek, csérek, szerkők ütnek tanyát.

Jó néhány jelenetet itt vettek fel a 2003-ban bemutatott Hideghegy (Cold Mountain) című amerikai háborús filmdrámából. Bár a főhősnőt játszó Nicole Kidman ausztrál színésznő filmbeli otthonául szolgáló táj szinte felismerhetetlen a képkockákon, számos újságcikk és forgatáson készült fotó bizonyítja, hogy a hely csodálatos, olykor mesebeli.

Sajnos bizonyított tény, hogy a különböző természeti változások, de a turisztika is egyre inkább befolyásolja a Nyír növényzetének alakulását. Abban is csak reménykedni tudunk, hogy a Rétyi Nyír veszélyeztetettségét taglaló írások inkább baljóslatúak, mint igazak. Egyre több helyen olvasni, hogy a kis tavak kiapadni látszanak, a környezetvédelmi szakemberek szerint több felmérés szükséges még ahhoz, hogy körvonalazódjék, mit lehet tenni a vizes élőhelyek megmentéséért. Az élővilág újbóli, pontos meghatározása is hasznos lenne, a szakemberek tehát azon dolgoznak, hogy Orbán Balázs megnevezése valódi értelmet sohase nyerjen.

Fotó: Ürmösi Levente Mihály, Fazakas Szabolcs

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2015. májusi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>