Hogy az utazás kellemes legyen

Folyton hányingere van az autóban? Repülőben vagy hajón érzi rosszul magát? A jó hír az, hogy nincs egyedül: kétmilliárd-ötszázezren érzünk ugyanígy egy-egy utazás során, azaz minden harmadik ember küzd ezzel az állapottal. A rossz hírünk viszont az, hogy nem sokat lehet tenni ellene.

Utazási betegség. Igen, betegségnek nevezik, ámbár mégsem az, sokkal inkább egy tünetegyüttes, amelyet mozgó járműben észlelünk. Hirtelen rosszul leszünk, hányingerünk támad, megfájdul a fejünk, elsápadunk, kiráz a hideg, és akár hányásig, sőt ájulásig fajulhat a dolog. Csepán Emőke Teodóra gyermekgyógyász szakorvost kérdeztük a témában, és megtudtuk, hogy bár más betegség esetén megkönnyebbülünk a hányástól, az utazási betegség esetében nem lesz jobb a helyzet. Nem szűnik meg a rosszullét, amely azért következik be, mert a szervezet ellentétet tapasztal az egyensúlyrendszer által érzékelt és a látott ingerek között. Ez történik például, amikor autóban olvasunk vagy lefelé nézünk, a gépjármű viszont mozog, halad.

Lelki okok

Az észszerű magyarázat mellett egy másik, pszichoszomatikus jelenség is okozhat utazási betegséget. Ez akkor fordulhat elő, ha utazni készülünk, és nehezünkre esik elhagyni a már megszokott környezetünket, feladni a biztosat a bizonytalanért, vagy úgy érezzük, elveszítjük a kontrollt, nem mi irányítunk. Ezért van az például, hogy azok, akik gyakran vezetnek, amikor az anyósülésre kerülnek, megjelenik náluk ez a tünetegyüttes. Ez a jelenség akkor szűnhet meg, ha rá tudjuk bízni magunkat arra az emberre, aki vezet. A pszichoszomatikus részen tehát lehet dolgozni, a fizikálisan viszont, hogy az agyunk ide-oda mozog, és nem játszik együtt a szemünkkel, nem. Sőt, azt sem tudjuk, miért van az, hogy egyeseknél jelentkezik, másoknál meg nem.

Gyermekek és nők érintettebbek

Az utazási betegség kétéves kor előtt nagyon ritkán jelentkezik, mivel az egyensúlyérzék még nincs kellőképpen kifejlődve. 2–10 éves korú gyermekek körében a leggyakoribb. Bár kinőhető ez a kór, sokan vannak, akik egész életükben szenvednek tőle.

Készítsük fel a testünket már utazás előtt, mondja a szakorvos

Felnőttkorban azonban a nők körében gyakrabban előfordul. Csepán Emőke Teodóra úgy tapasztalta, hogy azoknál a gyerekeknél ritkábban fordul elő, akiket gyakran hintáztattak kiskorukban, így az egyensúlyérzékelésük és a receptoraik fejlettebbek, és meg vannak szokva a különböző irányú mozgásokkal.

Számítsunk rá!

Ha tudjuk, hogy gyakran rosszullét gyötör utazáskor, akkor előre készüljünk rá! Akár egy nappal előtte is kezdhetjük szedni a homeopátiás szereket, közülük a cocculine-t lehet fogyasztani. Ha utolér utazáskor a hányinger, akkor akár kétóránként is elszopogathatunk egy-egy drazsét belőle. Mivel a betegséggel járó hányás nem fizikai inger hatására történik, nem fertőzés van a háttérben, hanem egy agyi hallucináció, nem biztos, hogy a hagyományos hányinger-csillapítók hatni fognak. Van viszont egy-kettő közöttük, amit ki lehet próbálni. A homeopátiás szerek mellett Magyarországon kapható például a Daedalon, ami nagyon jó az utazási hányingerre, de használhat még a gyömbértea, borsmenta és a citromfűtea fogyasztása is. Más gyógyszereket is ki lehet próbálni, rosszat biztosan nem tesz, és lehet, hogy valamelyik éppen beválik.

Bizonyos teák is működhetnek a rosszullét ellen

Nem ajánlott teli gyomorral, de teljesen üres hassal sem elindulni. Valami könnyűt kell fogyasztani. Vigyázzunk az erős illatokkal, a friss levegő segít.
Ha lehet, autóban az első ülésre, buszon is a jármű első részébe és semmiképpen ne a kerekek fölé üljünk. Hajón legszerencsésebb középen helyet foglalni, mivel ott érezzük a legkevésbé a tenger hullámzását, repülőn pedig a szárnyak fölötti helyek ilyen szempontból a legjobbak. Ha tudjuk, hogy gyakran leszünk rosszul, akkor ne olvassunk, ne nézzünk lefelé, ne telefonozzunk, tabletezzünk. Repülésnél le- és felszálláskor, illetve a hajó erős imbolygásakor csukjuk be a szemünket, ülő vagy fekvő helyzetben pihenjünk, de az sem baj, ha sikerül elaludni. Ha a látáskontrollt kikapcsoljuk, akkor agyunknak csak a mozgásra kell figyelnie, így tudjuk a tüneteket enyhíteni.

Ha már üdülni megyünk, nem árt tudni, melyek azok a leggyakoribb betegségek, amelyek ránk leselkednek. A legnagyobb csoport, ami előfordul, az a hányós-hasmenős betegség – világosít fel Csepán Emőke Teodóra. Előfordulhat azért, mert egy idegen helyre megyünk, netán fertőzött élelmiszert, vizet fogyasztunk, vagy a higiénia nem olyan, mint amivel meg vagyunk szokva, ugyanakkor vírusokat is felszedhetünk. A gyermekekre, idősekre kell ilyenkor jobban figyelni, mivel esetükben fennáll a kiszáradás veszélye. Rehidratáló oldattal vagy enyhén sós, cukrozott vízzel tudjuk pótolni a legjobban az elvesztett folyadékot, ásványi anyagokat.

Óvakodjunk a napszúrástól! Bár már önmagában az a tény is riasztó, hogy a túlzott napozásnak kitett bőr hamarabb öregszik, azért is ügyeljünk magunkra a napon, és kenjük bőrünket magas faktorú naptejjel, mivel a túlzott napozással akár harmadfokú égési sérülést is szenvedhetünk. Ha még a fejünket sem védjük, akkor pedig napszúrást kaphatunk, amely az agyhártyagyulladáshoz hasonló tünetekkel jár, úgymint hányinger, hányás, szédülés, látászavar, és akár ájulás, kóma is bekövetkezhet. Öltözzünk tehát fel, de szellősen, viseljünk kalapot, és hordjunk napszemüveget!

Tájékozódás

Aki egzotikus országba készül, tájékozódjon az utazási irodánál, az illető ország vagy az egészségügyi minisztérium oldalán, hogy milyen kötelező oltásokra lesz szüksége. Ha nem rendelkezünk azzal az oltással, nem engednek be az országba. A legtöbb oltás azonban fakultatív, vagyis választható. Ha védeni akarjuk szervezetünket, akkor beoltathatjuk magunkat különböző trópusi vírusok ellen.

Ezeket az oltásokat azonban nem adhatja be akárki – hívja fel a figyelmet a doktornő. Akkreditált epidemiológiai orvost kell felkeresnünk: elérhetőségüket az egészségügyi minisztérium, illetve az egészségbiztosítási pénztár internetes oldalán találjuk meg.

Mi legyen az utazópatikában?

Legyen nálunk rehidratáló oldat, láz- és fájdalomcsillapító, görcsoldó, hasmenés esetén gyermekeknek probiotikum, felnőtteknek széntabletta. Vigyünk fényvédő krémeket, kullancs- és szúnyogriasztó spray-t. Az allergiások ne hagyják otthon az allergia elleni gyógyszereiket, akinek meg kontaktlencséje van, vigye magával a megfelelő kellékeket, hogy tisztán tudja tartani. Hasznos lehet a nedves törlőkendő, kézfertőtlenítő, illetve hányinger, hányás ellen a cocculine és a daedalon. Ha allergiásak vagyunk, legyen nálunk tabletta, a krónikus betegek pedig vigyék magukkal gyógyszereiket, és még akkor is vegyék be azt, ha alkoholt fogyasztottak!
FONTOS! A gyógyszerek nagy része 25 fok fölött nem tartható, tehát igyekezzünk olyan táskában tárolni őket, amelynek hőmérséklete nem megy 25 fok fölé, mert akkor károsodik a hatóanyag.

Jó tanács 1.

Ha az úgynevezett harmadik világ országai közül az egyikbe megyünk nyaralni, mindig palackozott vizet fogyasszunk! Ha lehet, ne együnk az utcai árusok standjainál, fagyit ne vásároljunk, jeget ne kérjünk italunkba, és lehetőleg minden, amit iszunk, palackozott legyen (tea, bor, víz), ne fogadjunk el kibontott dolgokat!

Jó tanács 2.

Ha külföldre utazunk, kössünk egészségügyi biztosítást! Még annak árán is, ha esetleg ott nem fogadják el, ki kell fizetnünk a szolgáltatást, de utólag itthon visszakapjuk a pénzt. Ezeknél a biztosításoknál azonban nagyon figyeljünk oda a részletekre, és olvassuk el az apró betűs részeket is!

Kiemelt kép: Shutterstock /fotó: Pixabay

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. júliusi-augusztusi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>