Kandalló melege, tűz ropogása

Képzeljünk el egy idilli lakást. Csukott szemmel, fejben rajzoljuk meg álmaink otthonát. Azt a helyet, ahová mindig szívesen térünk haza, ahol otthon érezzük magunkat, amely biztonságot ad. Biztos vagyok benne, hogy a kedves olvasó képzeletbeli tökéletes lakása eltér az enyémtől, de abban is biztos vagyok, hogy egy dolog mindkettőnk lakásában ott van: egy hatalmas kandalló. 

A kandalló valahogy azonossá vált az otthonérzés fogalmával, bármilyen helyen egy kandalló fogad, az ember otthonosabban érzi magát. Ugyanakkor, egy szép kandalló a lakás és a szoba dísze, szíve-lelke.

Hirdetés

A kályha, illetve kandalló már évszázadok óta a család összegyűlésének adott teret, a középkor óta fontos lakáselem. A kandalló pattogó tüzénél születtek már nagy szerelmek, döntődtek el nagy kérdések, jöttek össze rég nem látott rokonok. Ha azt mondjuk, „háztűznézőbe megyek”, annak is a kandallóhoz van köze, hiszen régen ez azt jelentette, hogy a leány és hozzátartozói látogatást tesznek a vőlegény családjánál, de csak abban az esetben, ha a jövendőbeli anyagi viszonyait a leány családja nem ismerte. Megnézték a ház tüzét, azaz a kandallóját, ami sokat elmondott annak uráról.

Ma már a díszes, színes csempekályhák is egyre népszerűbbek

Nyilván, ha ma háztűznézőbe megyünk, már nem a vagyont nézzük, de tény, hogy az a lakás, amelyben szépen megmunkált kandalló ékeskedik, sokat sejtet a ház lakóiról. „Napjainkban a funkcionalitáson túlmenően egyre inkább előtérbe kerül az esztétikum, ezáltal egyre sűrűbben jelennek meg gazdag díszítésű csempekályhák. Ez a tendencia korunk fűtési gyakorlatában is megmutatkozik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy kandallónk vagy kályhánk tökéletesen be kell teljesítse elsődleges funkcióját is: hatékony hőleadó-berendezésnek kell lennie” – mondja László Károly kézdivásárhelyi keramikus, aki évek óta foglalkozik kandallók építésével. „Az erdélyi fazekasság és azon belül a csempekályha- készítés egyik jelentős helyszíne Kézdivásárhely és környéke volt, ahonnan még manapság is gyakran kerülnek elő a múlt gazdag kézműves hagyományait idéző, díszes mintázatú csempekályhák” – vezet be a kandallók világába a keramikus.

„E gazdag mintakincset rekonstruálva feltámadt az igény, hogy a mai ember számára is elérhetővé tegyük a kandallókat és kályhákat, beépítve a mai fűtési gyakorlatba. Széles körben az utóbbi 30–40 évben terjedt el” – folytatja. A kandalló akkor lesz igazán értékes, ha tükrözi megrendelője ízlésvilágát, ezért,  az egyediségre törekedve, közel száz eltérő mintázatú kályhacsempéből lehet kandallót készíttetni.

Típusok és hasznosságok

Ha már eldöntöttük, hogy kandallót szeretnénk lakásunkba, jó, ha tájékozódunk arról is, milyen típusok közül választhatunk. A nyitott kandallók hatásfoka viszonylag kicsi, és nagy a kéményigényük (nagy belső átmérővel rendelkező kémény szükséges hozzájuk), ezért általában az öntöttvas betéttel épített, zárt tűzterű kandallók a gyakoribbak. Ezek hatásfoka elérheti a 70–80%-ot is. A központi fűtésre alkalmas kandallóbetétek,  a sugárzó hőn kívül, központi hőtermelővel több helyiség fűtésére elegendő hőt állítanak elő, illetve azt valamilyen hordozóközeggel (víz vagy levegő) továbbítják a fűtendő helyiségbe.

A modern technológia és hagyományos mintakincs ötvözése révén a kandalló lehet rusztikus hangulatú vagy kézzel készített, és  alkalmas lehet egy teljes családi ház kifűtésére, általában azonban kiegészítő fűtés céljából építik. Típusai között megtalálható a búbos kandalló, a vízköpenyes csempekandalló, a téglakandalló, a téglából rakott, nyitott tűzterű kandalló, de antikolt mázas kandalló is. Mind közül a legelterjedtebb és legajánlottabb a zárt tűzterű csempekandalló. A kandalló szerves hozzátartozója a csempe, amelyek lehetnek akár több száz éves csempekályhák másolatai vagy rekonstrukciói. László Károly szerint örvendetes, hogy így sikerül bevinni a szép, régi mintákat a modern lakásokba is.

Kályha legyen vagy kandalló?

Sokan tévesztik össze a kályhát a kandallóval, pontosan azért, mert kinézetre hasonlítanak, funkcionalitásban azonban jelentős az eltérés közöttük. A kályha és a kandalló működése közötti legfontosabb különbség, hogy míg a kályhatestben füstjáratok vannak, ezáltal a kályha sok hőt tud tárolni és hosszabb ideig sugárzással átadni a szoba levegőjének, addig a kandalló tűztere közvetlenül csatlakozik a kéményhez. A kandalló alsó részén kiképzett nyíláson vagy nyílásokon beáramló levegő a tűztér és a köpeny közötti légtérben felmelegszik, majd a kandalló felső részén elhelyezett szellőzőnyílásokon visszaáramlik a szobába. Tehát a kandallóba való begyújtás után már rögtön kialakul ez a körforgás, és érvényesül a fűtőhatás, míg a kályha később melegszik fel, de a tárolt hőt hosszabb ideig tudja sugározni. Eldönthetjük tehát, hogy a kályha vagy a kandalló mellett döntünk-e, viszont minden esetben kérjük ki szakember véleményét, és semmiképp se álljunk neki magunk megépíteni egy kányhát vagy kandallót, mert szakszerűtlen beszerelése, felépítése erősen balesetveszélyes, sőt komolyabb problémákat is okozhat.

A mai jó minőségű és jó teljesítményű tűztereknek köszönhetően megállapíthatjuk, hogy a kandallóépítés hasznos befektetés, hiszen, a ház értékének növelésén túl, jelentős megtakarítást jelenthet napjaink magas energiaköltségeiben. Mindezek mellett pótolhatatlan a kandallóban duruzsoló tűz hangja és a szobát betöltő égő fa illata.

 Kiemelt kép: pixabay.com

 A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2016. januári lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>