Könnyű most a kiskertészek dolga

Noha a leghidegebb őszi hónap beköszöntével egyre kevesebb teendőnk maradt a kertben, fontos, hogy gyümölcsfáinkat, szőlőtöveinket, rózsáinkat szakszerűen felkészítsük a télre. Pápay Botond kertészmérnök saját kertjében mutatta meg, mire érdemes odafigyelni novemberben.

Az egyik legfontosabb teendő ebben az időszakban, hogy a kertben található fákról és bokrokról lehullott leveleket össze kell gereblyélni, hiszen értékes tápanyag válhat belőle akár a komposztra téve, akár egyből a veteményesre szórva. A rózsa- és szőlőtöveket télire védeni kell. Komposzttal vagy a növény mellett lévő földdel föl kell hantolni vakondtúrásszerűen a töveket, hogy a föld felszínén lévő oltási pontot védjük meg a fagytól. A rózsákat érdemes térdmagasságig visszavágni, így a vihar nem töri le az ágakat. A szőlőket nem kell most metszeni, majd csak tavasszal.

A gyümölcsfáknak most is megindulhat a metszése, a kertészmérnök azonban ezt inkább tavaszra szokta hagyni. Nálunk elég huncut telek vannak: lehet, hogy olyan könnyű tél van, mint a tavaly, de elképzelhető -30 fokos kemény tél is. Ilyen hideg esetén az ősszel metszett ágak visszafagyhatnak. Elsősorban a dió- és a barackfa érzékeny ilyen szempontból. Érdemes ugyanakkor még a fagyok beállta előtt az öntözőrendszereket magasnyomású levegővel kifújni, hogy lehetőleg egyáltalán ne maradjon bennük víz.

November elsősorban az ültetések időszaka. Abban az esetben, ha bizonyos növények bezsúfolódtak a kertben, akkor ez a periódus tökéletesen alkalmas arra, hogy egy részüket átültessük máshová. A gyümölcsfák és -bokrok, valamint a díszfák és -cserjék esetében is kiválóan alkalmas a november az ültetésre. Azon növények számára, amelyeket ebben az időszakban szabad gyökérrel árusítanak, ez a hónap a legalkalmasabb ültetésre. Ha mégis korábban ültettük el idén a csemetéket, akkor figyeljünk arra, hogy rendszeresen öntözzük azokat. Koraősszel a csemeték általában még levelesek, szükségük van nedvességre, hiszen a növény így nagy felületen párologtat. Emellett, amikor kivesszük a fákat a helyükről, és szabadgyökérrel ültetjük át őket, akkor a vékony hajszálgyökerek beleszakadnak a földbe. A gond az, hogy éppen ezek szívják fel a nedvességet a talajból. Ezért kell odafigyelni arra, hogy sokáig és rendszeresen öntözzünk, hiszen ilyen esetben a csemetéknek különösen szükségük van az állandó vízutánpótlásra. A novemberi ültetéssel viszont ezt a sok hercehurcát megspórolhatjuk magunknak. Ilyenkor a csemetéken már nincs levélzet, így a növény vízigénye minimális.

A decemberi ültetés általában a fagy miatt már késői időpont szokott lenni. Az időjárás függvényében időszerű lehet a gyümölcsfák törzsét védő hálók felhelyezése. Amikor a vadak nincs, amit egyenek, mert arasznyi hó föd mindent, akkor a gyümölcsösök gyakori, nem szívesen látott vendégei lesznek. A nyulak és őzek által okozott kár gyakran a növény pusztulásához vezet. Ilyenkor a fák kérgét lerágják, s ezzel a növény legkényesebb része sérül meg. A hóréteg teljes olvadásával egyidőben ezeket a hálókat el kell majd távolítani. Érdemes ugyanakkor különös gondot fordítani az oltási pontok védelmére is. A csemetéknek vagy a cserjéknek ezt a részét könnyedén beazonosíthatjuk: mindenik esetében jól látható egy bog, ahonnan a tulajdonképpeni szár kezdődik. Ez a szempajzs a Nap felé kell nézzen, lehetőleg déli, délnyugati vagy nyugati irányban. Amennyiben lehetséges, az lenne az ideális, hogy a mi kertünkben is ugyanarra nézzenek ezek az oltási pontok, amerre korábban a csemetekertben. A föld felszínével újra kihajt, de az ilyen ágon fejlődő termés nem lesz sem finom, sem pedig szép.

A rózsák őszi szaporításakor sokan a műanyag palackos megoldást választják. Pápay Botond szerint, bár ez is kétségtelenül véd a fagy ellen, mégsem szakszerű megoldás. A palack alatt – akárcsak egy melegházban – nagyon páradús levegő alakul ki, és ezáltal a növény a szükségesnél kevesebbet párologtat. Tapasztalatai szerint a pillepalackkal szaporított rózsa sohasem lesz olyan szép és illatos, mint az oltott változat. Ez utóbbiak ugyanis úgy vannak társítva, hogy a vadalany alkotja a növénynek a gyökérrészét, amely a föld alatt van. Ennek a szerepe elsősorban a gyökérképlet előállítása. A fenti rész ezzel szemben a csodaszép virágért felelős. Ha azonban egy szép virágzatú rózsaágat csak úgy elszúrunk a földbe – bár genetikailag bele van kódolva a szép és illatos virág –, a gyökere sosem lesz olyan erős, amilyen kellene. Ennél fogva az ily módon szaporított rózsa sem nyújt majd páratlan esztétikai élményt. Az ilyen tő vélhetően nem fejlődik majd megfelelően, hajlamosabb lesz a betegségekre, mert nem lesz egészséges gyökérzete, amely megfelelően tudná táplálni a növényt.

...a jó kertész nem csak a növényekről, de a madarakról is gondoskodik. Vidámabb a kert madretetőkkel. 

Ugyancsak ez az időszak alkalmas arra, hogy szakszerűen előkészítsük a veteményes helyét. Az ásóval bele kell forgatni a firss trágyát a földbe, hiszen ellenkező esetben a pusztán a talajra szórt trágya kiszárad, elveszti az értékes tápanyagokat.

Érdemes a betakarítást követő időszakban folyamatosan figyelni a terményeket. A rothadó gyümölcsöket, zöldségeket mihamarabb válogassuk ki az épek közül, hogy minimálisra csökkentsük a kárt. A jó kertész ugyanakkor nem csak a növényekről, de a madarakról is gondoskodik. Novemberben már érdemes kihelyezni az etetőket is. Üde színfoltjai lesznek a kertnek a cinegék, rozsdafarkúak, fakopáncsok, vörösbegyek, csuszkák, pintyek, zöldikék a téli időszakban. azonos magasságban lévő oltási pontokat kell a fagyok beállta előtt betakarni. Ez nagyon sérülékeny pontja a növénynek, s ha ez megfagy, akkor lehet, hogy innen újra kihajt, de az ilyen ágon fejlődő termés nem lesz sem finom, sem pedig szép.

A rózsák őszi szaporításakor sokan a műanyag palackos megoldást választják. Pápay Botond szerint, bár ez is kétségtelenül véd a fagy ellen, mégsem szakszerű megoldás. A palack alatt – akárcsak egy melegházban – nagyon páradús levegő alakul ki, és ezáltal a növény a szükségesnél kevesebbet párologtat. Tapasztalatai szerint a pillepalackkal szaporított rózsa sohasem lesz olyan szép és illatos, mint az oltott változat. Ez utóbbiak ugyanis úgy vannak társítva, hogy a vadalany alkotja a növénynek a gyökérrészét, amely a föld alatt van. Ennek a szerepe elsősorban a gyökérképlet előállítása. A fenti rész ezzel szemben a csodaszép virágért felelős. Ha azonban egy szép virágzatú rózsaágat csak úgy elszúrunk a földbe – bár genetikailag bele van kódolva a szép és illatos virág –, a gyökere sosem lesz olyan erős, amilyen kellene. Ennél fogva az ily módon szaporított rózsa sem nyújt majd páratlan esztétikai élményt. Az ilyen tő vélhetően nem fejlődik majd megfelelően, hajlamosabb lesz a betegségekre, mert nem lesz egészséges gyökérzete, amely megfelelően tudná táplálni a növényt.

Ugyancsak ez az időszak alkalmas arra, hogy szakszerűen előkészítsük a veteményes helyét. Az ásóval bele kell forgatni a firss trágyát a földbe, hiszen ellenkező esetben a pusztán a talajra szórt trágya kiszárad, elveszti az értékes tápanyagokat. Érdemes a betakarítást követő időszakban folyamatosan figyelni a terményeket. A rothadó gyümölcsöket, zöldségeket mihamarabb válogassuk ki az épek közül, hogy minimálisra csökkentsük a kárt. A jó kertész ugyanakkor nem csak a növényekről, de a madarakról is gondoskodik. Novemberben már érdemes kihelyezni az etetőket is. Üde színfoltjai lesznek a kertnek a cinegék, rozsdafarkúak, fakopáncsok, vörösbegyek, csuszkák, pintyek, zöldikék a téli időszakban.

Kiemelt kép: pixabay/fotók: Csedő Attila

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2014. novemberi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>