Másként is lehet, és jó

Sokan kipróbálták közülünk és lapunk megszólalói közül is, ki merjük hát jelenteni: nem csak egyetlenegy előre megírt recept szerint lehet jól élni. Nőként. Anyaként. Nem anyaként.

Persze a receptre felírt életvitel a legegyszerűbb: megbízható, rendes, jóképű, jól kereső férj, nagy jövővel, két megbízható, jól nevelt, szép gyermek, szintén nagy jövő előtt, és a jó anya, aki jó nő, jó háziasszony és remek munkaerő. Csakhogy ez a család igen gyakran nem mi vagyunk, hanem a bezzegszomszéd, bezzegismerős. Miközben az ő üde négyesük jól fésülten beül a családi Toyotába reggelente, hogy csodás napnak nézzen elébe, mi viharverten, egyedül állunk az ablakban a tegnapi buli romjain, nézzük őket, és nem tudjuk rávenni magunkat, hogy kivigyük sétálni az egyetlen gondjainkban élő lényt, a kutyát. Vagy mi is beülünk kócos hajjal, kialvatlan szemekkel, futva a családi Loganba, csak épp hárman, két gyerekkel, férj nélkül; férjjel, de egy gyerekkel, aki a mienk; férjjel, de egy gyerekkel, aki örökbe fogadott; élettárssal, alkalmi szeretővel, kettesben; és így tovább.

Leírásunkkal csupán azt igyekszünk érzékeltetni, hogy nem mindenkinek jön össze ugyanúgy. A világ persze nem szereti ezt, a világnak biztos fogódzók kellenek, viszonyítási alapok, a világ a szabályokat szereti, mert így lehet meghatározni, mi a szabálytalan. Ha valami kilóg a sorból, nehezen azonosítható, megfogható, mozgatható és uralható. És lehet, hogy emiatt visszafelé folynak majd a folyók, alfölddé lesznek a hegyek, történelmi építmények omlanak össze, nemcsak kézzel foghatók, eszmeiek is. Na jó, lehet, hogy mégsem, de ami más, az gyanús, mert nem olyan, mint mi. Saját képünkre szeretjük formálni a világot, és igazodni igyekszünk hozzá az idők kezdete óta. Mikor megy már férjhez? Mikor szül már gyereket? És még egyet? Nem akar? Harmadikat is, nahát, hogy vállalhatta? – kérdezik attól, aki nem vagy nem úgy igazodik. Pedig ez gyakorta nem akarat, hanem a körülmények kérdése.

Májusi lapszámunkban olyan nőkről szólunk, aki nem tudnak vagy nem akarnak anyákká lenni, mégis teljesnek érzik az életüket. Aztán olyanokról, akiknek másként adatott meg az anyaság, örökbe fogadott gyermekek révén, és ajándéknak érzik ezt a sorstól. Két híres erdélyi származású anyát is bemutatunk, akinek szép család és a hétköznapi korlátokon kihajoló élet és életszemlélet adatott, sok sikerrel, önkritikával és őszinteséggel. A címlapunkon szereplő Török-Illyés Orsolya családjával, otthon forgatta az utóbbi évek egyik ikonikus magyar filmjét, az Ernelláék Farkaséknál címűt, amely mellbevágóan és metszően beszél a kívülről csodásnak tűnő recept-élet nyomasztó voltáról, vívódásairól. Egy ismert erdélyi család minden esendőségét élesben felvállaló, szívet melengető és humoros Balkán-bajnok című film alkotója, Kincses Réka pedig azt mondja: merjenek a nők dühösek lenni, és elébb megy a világ.

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>