Néhány protokollapróság

A protokollban az az érdekes, hogy mindenki azt hiszi, profi benne. Szeretjük elhinni magunkról, hogy az alapvető szabályokat tudjuk és betartjuk, s ha azok megvannak, kipipálhatjuk életünk ezen részét. Én azt mondom, az ember sosem lehet túl jó ebben, és nem csak a protokollban, semmiben nem tudunk mindent. Rovatom hat írásában érthetően, röviden és egyszerűen próbáltam meg összefoglalni a fontosságokat. A rovat befejezéseként összegyűjtöttem, ami kimaradt, s bár apróságoknak tűnnek, mindennapjaink részét képezik.

1. Bemutatkozás. Amikor új embert ismerünk meg, tiszta lappal indulunk. Csak rajtunk áll, hogy milyen képet mutatunk magunkról. Bemutatkozáskor mindig az alárendelt mondja előbb a nevét, a fölérendelt csak utána, majd ő nyújt kezet. Mindig teljes névvel mutatkozzunk be, az Öcsi vagy Ancsa nem jó választás. Ha két nevünk van, nyugodtan hangsúlyozzuk, hogy melyiken szeretnénk, hogy szólítsanak. Hangosan, érthetően mondjuk ki a nevünket, ha pedig nem értettük a másik nevét, rögtön kérdezzünk vissza.

2. Alá- és fölérendeltség. Az előbb említettem, és érzem, hogy pontosításra szorul. Ennek rendszere a következő: a fiatal az idősebbel szemben, az alacsonyabb beosztású a magasabb rangúval szemben, a férfi a nővel szemben van alárendelve. Vigyázat, léteznek társadalmak, ahol a nő nem fölérendelt!

3. Kéznyújtás. Ennek egy fontos szabálya van: mindig az nyújt elsőnek kezet, aki fogad, ezzel jelezve, hogy szívesen teszi ezt. Mindegy, hogy férfi vagy nő, milyen rangú vagy milyen korú az illető.

4. Névjegykártya. Minket helyettesít és sokat elmond rólunk. Vigyázzunk arra, hogy mérete legyen megfelelő, és tartalmazza a szükséges információkat, úgymint név, beosztás (ha van az illetőnek, ha nincs, elég a név), elérhetőségek. Ha céghez vagy intézményhez tartozunk, és van logója, emblémája, annak mindenképp rajta kell lennie. Szorítkozzunk a visszafogott, egyszerű névjegykártyára. Átadáskor az alárendelt adja át először, a fölérendeltnek nem kötelező viszonozni ezt, de jó, ha megteszi.

5. Virág. Ha egynemű virágot választunk, 11 szálig legyen páratlan, utána páros. Ha vegyes virágból kérünk csokrot, a kompozíció a lényeg, nem pedig a darabszám. Celofánban sosem adjuk át, illetlenség.

6. Ajándék. Ajándékot az visz, aki vendégségbe megy, s bár jó magyar szokás a vendéget felvértezni mindenféle hazaival, nem feltétlenül szükséges. Mindig mérjük fel, hogy milyen alkalomra visszük az ajándékot, ne licitáljuk túl az alkalmat. Kisebb alkalmakra a hölgyeknek virág és csoki, uraknak egy üveg bor tökéletes, nagyobb alkalmakkor helyi jellegzetesség vagy egy könyv lehet a jó választás.

7. Ha hivatalos meghívást kapunk, tájékozódjunk. Első és legfontosabb: a dresszkódot mindig tartsuk be. Nyugodtan kérdezzünk rá, hogy kik lesznek még ott, ha nem tudjuk, hogy pontosan ki a házigazda, kérdezzünk rá arra is. És alkalmazzuk az 1–6. pontokat.

Mindezekkel a szabályokkal, tanácsokkal búcsúzom, és remélem, tudtam segíteni.

Fotó: Elite Daily

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. júniusi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>