Nem csak a test, de a szellem is tisztul

A szauna története több ezer éves múltra tekint vissza: felfűtött kis faház, apró, hevülő kuckó, ahová izzadni járnak az emberek. A hő hatására az erek, a pórusok kitágulnak, a verejték útján pedig könnyebben és gyorsabban távozhatnak szervezetünkből a felhalmozódott méreganyagok. Máig vitatott, hogy úgy származik-e a finnektől a szauna, ahogyan a svédektől a masszázs, de végre találtunk valamit, amit mi magyarok is zokszó nélkül élvezünk. Sőt, olyannyira megszerettük, hogy egyre többen – akár egy konyhát – beletervezik a házukba a hőbarlangot is. Mifelénk a 20. század után terjedt el a szaunahasználat. Ma már szeánszokat is tartanak, ahol szakember, úgynevezett szaunamester irányításával regenerálódhatunk. 

Hirdetés

Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Mielőtt kiváltanánk a jegyet, konzultáljunk orvosunkkal arról, hogy milyen típusú szauna felel meg számunkra, illetve javallott-e egyáltalán ez a hipertermiának, hőkezelésnek nevezett szeánsz. A szakemberek tanácsa egybehangzó: a szív, vese és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, ízületi gyulladásos és epilepsziás betegek inkább kerüljék a hasonló forró helyeket.

Teljes gőzzel?

Különbség van a száraz szauna és a gőzfürdő között, hiszen míg a szauna esetében alacsony páratartalommal és gyakran nagyon magas, akár 100 Celsius- fok feletti hőmérséklettel kell számolnunk, a gőzfürdőben a hőfok helyett a levegő nedvességtartalma kúszik magasra. Ez utóbbi főként azoknak ajánlott, akik légzési problémákkal küszködnek, vagy valamilyen allergiájuk van, hiszen a forró gőz segít kitisztítani az arc- és homloküreget, a légutakat. A gőzinhalálás rendkívül hatásos gyógyír lehet hörghurutra, köhögésre, asztmára, megfázásra.

A hamam jelentése: forró

A török fürdők hagyománya hosszú évszázadokra nyúlik vissza: az első hamam 1326-ban épült. Magyarországon a török hódoltság idején, az 1500-as években épültek hasonló közfürdők – a becslések szerint mintegy 75 –, amelyek a pihenés, a kikapcsolódás mellett a társadalmi lét fontos színterei is voltak. Habár akkor több magyarországi városban (pl. Buda, Székesfehérvár, Szeged, Eger, Esztergom, Szolnok) épültek fürdők, csupán néhány maradt fenn közülük Budapesten és Egerben. A legismertebbek a Gellért, a Király és a Rudas Gyógyfürdők. 

Fél évezreddel ezelőtt a fürdőzésnek nagyon komoly szabályai voltak, a legérdekesebbek talán a nemekre vonatkozó előírások: nők és férfiak soha nem léphettek be egy időben a törökfürdőbe – sőt, több helyen külön ajtón közlekedtek ki és be. A nők számára – mivel itt lehettek zavartalanul más hölgyek társaságában – a török fürdő gyakran jelentette egy-egy házasság előszobáját, gyakran választottak a török fürdőben jövendőbelit fiaiknak az asszonyok, gyakran használták ki az alkalmat, hogy szigorúan szemügyre vegyék a meny-jelöltet.

A szeánsz

Jó illat, csend, meleg. Meg persze egy kis hideg – az edzettebbek számára akár sok hideg. Vagy hidegsokk. A szauna másik jótékony hatása akkor tud igazán kiteljesedni, ha a forróság után rögtön hideg éri a testünket. Az nem számít, hogy a zuhany alá állunk be, vagy fejest ugrunk a hideg vizes dézsába, a hirtelen hőmérsékletváltás fiatalítja, rugalmasabbá teszi a bőrt, ennél fogva ránctalanít is. Ez a módszer azonban csak az edzettebbeknek ajánlott – figyelmeztet Ionescu Róbert szauna-mester. „A szauna olyan program, amely energiafelhasználás tekintetében felér egy kiadós edzéssel. A szauna 10-15 perc alatt annyira igénybe veszi a szervezetet, hogy utána valósággal fáradtnak érezzük magunkat” – magyarázza. Éppen ezért – teszi hozzá – a kezdő szaunázóknak érdemes eleinte az alsó lépcsőn ülni, és fokozatosan haladni a magasabb hőmérséklet és a hosszabb bent töltött idő irányába. Róbertet az infraszaunáról is kérdeztük, ami mostanság egyre elterjedtebb, mivel kis helyen elfér, és kifűtése sem igényel túl nagy áldozatot. „Még nagyobb hatása van, mivel nem gőz által, hanem az infrasugarak segítségével regenerálja a bőrt. Gyorsítja a sebek gyógyulását, intenzívebbé teszi a vérkeringést, a szívnek is jót tesz. Bőrbetegségekre, bőrhibákra kifejezetten ajánlott” – magyarázza.

Hogyan kezdjünk hozzá? Lezuhanyozunk, szárazra töröljük magunkat, hiszen így gyorsabban beindul a verejtékezés, majd beülünk a 60-80 Celsius- fokos szaunába. Ha egy mód van rá, ne viseljünk fürdőruhát, csak esetleg egy szál törölközőt, és tegyük le az ékszereket, mossuk le a sminket. Róbert szerint gyakran előfordul, hogy forróbbra fűtik a teret, hiszen van, aki akár a 100-120 Celsius -fokot is bírja. Ezzel óvatosabbnak kell lennünk, ha nem érezzük jól magunkat, szédülni kezdünk, azonnal hagyjuk el a szaunát.

Egyre divatosabbá vált, hogy a szaunázást más bőrkezeléssel is összekapcsolják, így például mézet, kakaóvajas kávézaccot kennek a testükre – ezek a készítmények a hő hatására kitágult pórusokon keresztül gyorsabban felszívódnak, így hatékonyabban hidratálnak.

Illatos forróság

Nyugodtan használhatunk illóolajokat szaunázáshoz, azonban nagyon fontos, hogy ezek a készítmények alkalmasak legyenek erre a célra, különben ráéghetnek a forró kövekre, és nem a megfelelő illatot érezzük majd. Lázár Mónika wellness-tanácsadó felvilágosít: szaunázáskor a légutakra, hangulatunkra, közérzetünkre gyakorol hatást egy-egy illóolaj. Ezért használhatunk bátran citromot, ami fertőtlenít, köhögéscsillapító és frissítő hatása van. A narancs derűssé tesz, és erősíti az immunrendszerünket,  a jegenyefenyő erősít, revitalizál ,és enyhíti a légúti problémákat. Az eukaliptusz szintén segít a légutak tisztításában, és nyálkaoldó hatása is van.

Szaunahasználat előtt ne fogyasszunk alkoholt, és közvetlenül előtte ne is étkezzünk, hiszen a változó vérnyomás miatt könnyedén rosszullét vehet elő bennünket. Ne tornázzunk a szaunában! A testünk számára a felfokozott hőmérséklet eléggé megterhelő ahhoz, hogy rosszul viselje a plusz energiaveszteséget. Végül, pótoljuk a kiizzadt folyadékmennyiséget.

 Járjunk sószobába!

Már bizonyára nagyszüleink is tudták, milyen jótékony hatása van a sónak a légzőszerveinkre, illetve a bőr- és légúti megbetegedések enyhítésére. Nem hiába írták régen receptre a parajdi sóbányát, vagy éppen a tengerpartot azoknak a gyermekeknek, akik asztmára utaló tüneteket produkáltak. A köhögés, a szénanátha, a különféle allergiák, az alvási zavarok enyhülnek egy-egy többhetes sószobás kezelés következtében. Egy németországi vizsgálat kimutatta, a sópárás levegő pozitív hatása a kúra után is érezhető, ezért érdemes rendszeresen látogatni a sószobákat, barlangokat megelőzési szándékkal is.