Őszülők nagy felkiáltójele: az érszűkület

Főleg az idősebb korosztály betegségeként tartják számon. Férfiaknál, de nemcsak. Gond, hogy bár 65 év fölött minden ötödik embert érint, sajnos ezek közül csak minden tizedik esetben jelentkezik a jellegzetes érszűkületi tünet. Ezért nagyon fontos a rendszeres szűrés, főleg a cukorbetegek, a magas vérnyomásúak, túlsúlyosak, dohányosok esetén – figyelmeztetnek a szakorvosok. Dr. Makó Katalin marosvásárhelyi belgyógyász főorvossal ezúttal az érszűkület témakörét jártuk körül.

Főleg az idősebb korosztály betegségeként tartják számon. Férfiaknál, de nemcsak. Gond, hogy bár 65 év fölött minden ötödik embert érint, sajnos ezek közül csak minden tizedik esetben jelentkezik a jellegzetes érszűkületi tünet. Ezért nagyon fontos a rendszeres szűrés, főleg a cukorbetegek, a magas vérnyomásúak, túlsúlyosak, dohányosok esetén – figyelmeztetnek a szakorvosok. Dr. Makó Katalin marosvásárhelyi belgyógyász főorvossal ezúttal az érszűkület témakörét jártuk körül.

Mindenekelőtt fontos meghatározni az érszűkület fogalmát: a verőereket (artériákat) érintő betegség során az ér belső fala alá zsír, mész és egyéb anyagok, elhalt sejtek rakódnak le, ezek a belső átmérőt csökkentik, és az ér falát merevvé teszik. Ezáltal az ér belső átmérője csökken, csökken az illető ér által ellátott szövetek tápanyag- és oxigénellátottsága. Makó Katalin doktornő e betegség előfordulása kapcsán nemzetközi statisztikai adatokat ismertetett a Nőileg magazinnal. Eszerint az alsó végtagi verőérbetegség előfordulási aránya az elmúlt tíz évben 29 százalékkal növekedett a fejlődő országokban és 13 százalékkal a fejlett országokban. Romániában az előfordulási arány nagyjából megfelel a nemzetközi átlagnak.

A tünet mint a jéghegy csúcsa

Az érszűkület jelei, tünetei aszerint alakulnak, hogy a folyamat hol a legjelentősebb a szervezeten belül. Ez azonban – a doktornő megfogalmazása szerint – csak a jéghegy csúcsa, ugyanis az érszűkület nem lokalizálódik csak egy-egy érterületre. „Ha egy érterületen szűkület van, akkor mindenképp ajánlott a kivizsgálást kiterjeszteni az egész testre, hiszen nagy valószínűséggel más területeket is érint a folyamat.

Sokasodtak a betegek az elmúlt tíz évben, téjékoztatott az orvos

A leggyakrabban érintett érterületek az agyi erek, a koszorús erek, az alsó végtag artériái, de a folyamat jelen lehet például a hasi szerveket (vese, belek) ellátó erekben is” – magyarázza. Makó Katalin doktornő fontosnak tartja kiemelni, hogy ha a verőérszűkület a lábban van jelen, nagy valószínűséggel más érterületek (koszorúerek, agyi erek, veseerek) is érintettek, ami tovább rontja a beteg életkilátásait. Ajánlott tehát más érterületeket is kivizsgálni! 

Járásnehézségtől az amputálásig

Az alsó végtagon kialakuló érszűkület tüneteinek hátterében a comb, a vádli vagy a lábfej oxigénnel és tápanyagokkal való ellátásának zavara áll. A páciens az első stádiumban nyugalomban teljesen tünetmentes, csak járáskor érez fájdalmat (főleg ha gyorsabban vagy emelkedőre megy). Ez a fájdalom hirtelen jelentkező éles, görcsszerű érzés, ami a lábszár vagy a comb izomzatának merevségével társulhat. Jellemzően egy adott távolság (pár száz méter) megtétele után jelentkezik, illetve megszűnik, ha a páciens megáll és pihen (ezért hívják ezt a kórképet „kirakatnéző” betegségnek). Makó Katalin úgy magyarázza, az érszűkület az alsó végtagban leggyakrabban a combverőeret érinti, ilyenkor a tünetek jellemzően a lábszáron jelentkeznek. Ha azonban a szűkület a hasi főverőeret (az aortát) vagy annak közvetlen ágait érinti, akkor a fájdalom a deréktájon és a farizmokban jelentkezik. Ezt a fájdalmat gyakran összetévesztik a különböző csont-, ízületi fájdalmakkal, és a beteg nem kerül megfelelő szakorvosi vizsgálatra, ami a diagnózis felállítását és a megfelelő kezelés elkezdését jelentősen késlelteti. Ha a páciens nem fordul orvoshoz ebben a stádiumban, a betegség továbbhalad, és súlyosabb esetben a járástávolság fokozatosan csökken, majd a fájdalom nyugalmi állapotban is megjelenik.

A végső stádiumban megjelenik az úgynevezett érszűkületes fekély vagy gangréna, amely érinthet egy lábujjpercet, lábujjat, de kiterjedhet az egész lábfejre, lábszárra is, ami néha csak erős fájdalomcsillapítókra szűnik.

„Ez a betegség legsúlyosabb szakasza, de sajnos napjainkban is előfordul, hogy a betegek már csak ilyen elhanyagolt állapotban fordulnak orvoshoz, és értelemszerűen ilyenkor már a láb megmentése is nagyon kérdéses” – osztja meg tapasztalatait a főorvos.

Az érszűkületnek a fájdalmon kívül más tünetei is vannak: az érintett végtag hideg, súlyos, vöröseslilás színű, a lábszár izmai sorvadtak, a szőrzet elhull, körömgomba jelenhet meg. A felsorolt tünetek és ezek evolúciója az ún. krónikus, elhúzódó érszűkület jellemzői, de előfordulhat, hogy a verőérben különböző okok miatt hirtelen történik az elzáródás. Ilyen esetben a tünetek drámaiak mértékükben és lefolyásukban egyaránt.

Közös szakembercsapat kezelési programja

Az alsó végtagi verőérszűkület kezelése komplex feladat. Elsődlegesen fontos az érszűkület/érelzáródás helyének és kiterjedésének a meghatározása, illetve a kiáramlási pálya (az elzáródás alatti érterület) meghatározása, mert ennek ismeretében határozzuk meg a terápiás lehetőségeket. A kezelési program megállapítása érsebész, intervencionális radiológus és belgyógyász angiológus közös feladata (ideális körülmények között). Ha a helyi érviszonyok és a beteg általános állapota engedi, úgynevezett repermeabilizációs kezelést javasolunk (ez lehet ballonos tágítás és úgynevezett sztentbeültetés vagy érsebészeti műtét, úgynevezett by-pass műtét).

„Belgyógyászati szempontból fontos a beteg ellátása életmódbeli tanácsokkal (járásterápia, a dohányzás elhagyása, étrend), illetve az érvényben levő irányelvek alapján zsírcsökkentő gyógyszer, vérlemezke-összecsapzódást megakadályozó gyógyszer (aszpirin vagy klopidogrel), valamint egy speciális, ezen a területen alkalmazott gyógyszer, úgynevezett hemoreológiás hatással rendelkező (cilostazol) elkezdése ajánlott. Ez utóbbinak elég sok mellékhatása és ellenjavallata van, ezért a kezelés elkezdése előtt fontos felmérni a társbetegségek jelenlétét, ez szakorvosi feladat” – figyelmeztet a doktornő.

Hirdetés

Ha ismerjük a genetikai csomagot…

Az érszűkület kialakulásában a genetikai tényezőknek, az öröklődésnek is lehet szerepe, ezt „nem befolyásolható kockázati tényezőnek” hívják (ilyen még a nem, az életkor is). Ha egy családban halmozottan fordulnak elő érrendszeri betegségek (korán jelentkező infarktus, agyi történések, magas vérnyomás, alsó végtagi verőérbetegség) – a doktornő azt javasolja, mindenképp érdemes egy általános állapotfelmérést végezni. Ennek első lépése a családorvosi rendelőben is elvégezhető (általános vizsgálat, pulzusok tapintása, vérnyomásmérés, EKG és az úgynevezett boka-kar index meghatározása CW Doppler-vizsgálat segítségével).

Ajánlott ugyanakkor egy-egy laboratóriumi kockázatfelmérés is (vércukorszint – cukorbetegség felmérése, vérzsírok, homociszteinszint meghatározása). Ha szükséges, szakrendelőkben a kiegészítő vizsgálatok is elvégezhetők, ilyen a szívultrahang és a perifériás Doppler-ultrahang-vizsgálat (nyaki verőerek, láb verőerei szintjén).

A család genetikai tényezőit ismerve a megelőzést is aszerint lehet alakítani. „Rengeteg olyan életmódbeli összetevő van, amelyek javításával ilyen esetekben is csökkenthető az érelmeszesedés/érszűkület kialakulásának veszélye. A legfontosabbak a következők: a dohányzás teljes mellőzése, az ajánlott egészséges testsúly elérése, minél több testmozgás, a cukros ételek, italok kerülése, zsírszegény- és rostokban, telítetlen zsírsavakban gazdag étrend (zöldség, gyümölcs, hal, magvak), az alkoholfogyasztás minimalizálása” – sorolja azokat az életmódbeli változtatásokat, amelyekkel élhet az érproblémákra hajlamos páciens.

Kiemelt kép: Shutterstock /fotó: Rab Zoltán 

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. szeptemberi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>