PCOS, az ezerarcú betegség

Rendszertelen, vagy éppen kimaradó menstruáció, meddőségi problémák, véget nem érő, eredménytelen fogyókúrák, éhségrohamok, pattanások, fokozott szőrnövekedés, petefészekciszták, fáradtság (energiátlanság). A PCOS, vagyis policisztásovárium- szindróma egy rendkívül összetett betegség, tünetei sokfélék lehetnek, így diagnosztizálni sem egyszerű. Bár az első tünetek általában nőgyógyászati jellegűek,  a PCOS hátterében meghúzódó inzulinprobléma a 2-es típusú cukorbetegség előszobája lehet.

Elsőre nőgyógyászati betegségnek tűnhet, de ma már tudjuk, hogy csak másodlagos következménye egy anyagcsere- betegségnek. Sok páciens külső tünetekkel, pattanásokkal, hajhullással, hízással fordul szakemberhez, így derül fény a problémára. Másoknál a meddőséggel küszködve derül ki: a nőgyógyászati tüneteken túl komoly hormonzavar is fennáll, és életmódváltásra van szükség a fogantatáshoz.

A PCOS-t régebben felfedezőiről Stein-Leventhal- szindrómának hívták, ma gyakoribb a policisztásovárium- szindróma megnevezés. Ez a petefészkek elváltozására utal, a bennük megjelenő, sok apró cisztára. Ez a megjelölés ma már nem helytálló, ugyanis a kutatók rájöttek, nem minden PCOS-szel küszködő nőben alakulnak ki ciszták. 

Mitől lesznek a ciszták?

 „A PCOS megnevezés semmiképpen nem pontos, mert valójában nem is cisztákról van szó, hanem meg nem pattant tüszőkről, amelyek a petefészek kérge alatt felhalmozódnak  – mondja Gozár Tamás szülész-nőgyógyász. - Nem alakul ki ovuláció, így a petesejtek a petefészekben rekednek, ekkor az ultrahangon gyöngysor-szerű képet láthatunk.”

A petesejtek kis hólyagocskákban, a tüszőkben helyezkednek el. Az érés során ezek egyre nagyobbak lesznek, és a petefészek felszíne felé vándorolnak, majd a domináns, a legérettebb tüsző megpattan, és a petesejt egészséges nőknél kiszabadul a petefészekből, majd elindul a méh felé. Ám a PCO-szindrómában szenvedőknél a petesejt nem jut ki a petefészekből, ugyanis ennek felszínén egy vastag kéreg képződik, amely ezt megakadályozza.

„Úgy képzeljük el, mint a minyon nevű süteményt, amelyet bevonnak cukormázzal. A petefészek is úgy néz ki, mintha le lenne öntve egy vastag, fehér réteggel, és ezen nem tud áthatolni a petesejt. A megvastagodás pedig, a legutóbbi kutatások szerint, a magas inzulinszint következménye” – magyarázza a nőgyógyász. 

Inzulinrezisztencia: a 2-es típusú cukorbetegség előszobája

Bár a policisztásovárium-szindrómát legtöbbször úgy közelítik meg, mint a petefészek betegségét, ez csak másodlagos tünet. A PCOS-szel küszködő nők mintegy 70 százalékában kimutatható a cukrot bontó hormon, az inzulin túltermelődése.

„Az inzulin-rezisztens betegeknél a hasnyálmirigy túl sok inzulint termel, de a szervezet nem tudja a nagy mennyiséget felhasználni. Ez a testben keringő, fel nem használt hormon szétesik alkotóelemeire, és ebből képződik a kéreg a petefészken – folytatja Dr. Gozár Tamás. – Ezt műtétileg is tudjuk kezelni, ekkor bemetszéseket ejtünk a petefészket borító kérgen, hogy a petesejt ki tudjon szabadulni a petefészekből, ám számos esetben nincs szükség a műtéti eljárásra, ugyanis gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással helyrehozható a probléma.”

Testünk sejtjeinek az inzulin segít felvenni a vérből a glükózt.Ha az inzulin nem megfelelően működik, a szervezet nem tudja optimálisan felhasználni a cukrot. Ekkor a  hasnyálmirigy még több inzulint termel, a sok inzulin fokozott férfinemihormon- elválasztást generál, ez pedig a megvastagodott petefészek felszínen túl számos egyéb tünetet is okoz.

Az inzulinrezisztencia pont ellentettje a cukorbetegségnek, amely az inzulin hiányát jelenti. Ám mivel a túlzott termelésben a hasnyálmirigy kifáradhat, leállhat az inzulin-elválasztás, így 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki. Ezért nem érdemes ezt a betegséget csak hormonnal kezelni. Komoly életmódváltásra van szükség.

Az inzulinrezisztenciának vannak külső jelei, például barnás elszíneződés a nyakon vagy a hónaljban, ugyanakkor laboratóriumi kimutatásának egyik lehetséges módja a terheléses vércukor- és inzulinmérés. Ekkor megvizsgálják a páciens éhgyomri cukor- és inzulinszintjét, majd meg kell innia egy pohár cukros vizet. Egy, majd két óra elteltével ismét vért vesznek, és megnézik, hogyan alakul a vércukor és inzulin mennyisége. Ha bebizonyosodik, hogy inzulin probléma áll fenn, a szakorvosok általában diétát, testmozgást, és ha szükséges, metformin tartalmú gyógyszert javasolnak. 

„Élhető” egyensúly

Ágota tizenegy évvel ezelőtt fordult orvoshoz a rendszertelen ciklusa miatt. A nőgyógyásza endokrinológushoz irányította, mondván, hogy a betegséget a felborult hormonháztartása okozza. A diagnózis policisztásovárium- szindróma és inzulin- rezisztencia volt.

Az évek során a nőgyógyász és az endokrinológus közös megfigyelése mellett több kezelésen is átestem – meséli a Marosvásárhelyen élő Ágota.  – Metformin tartalmú gyógyszer, diéta, naponta minimum ötszöri étkezés és sport képezte ezek alapját. A gyógyszerekkel kísérletezni kellett, mert volt, amelyik erős fejfájást és a diéta mellett is súlygyarapodást okozott. Aztán, amikor gyereket szerettünk volna a férjemmel, még sürgetőbbé vált a gyógyulás. Újabb gyógyszercserék, másfél év sikertelen próbálkozás. Ennyi probléma után leírhatatlan boldogság volt először megpillantani jövendőbeli gyerekünket az ultrahangfelvételen.”

Ágota mellőzi értrendjéből, amennyire csak lehet, a fehér lisztet és a cukrot. Bár nem iktatta ki teljességgel az életéből, de odafigyel a mennyiségre. Az „élhető” egyensúly megtalálására esküszik, szerinte ez az, ami hosszútávon fenntartható. 

Megtervezett étkezés

Az inzulinrezisztencia és az esetlegesen ezzel járó súlyproblémák miatt érdemes dietetikushoz fordulni, aki személyre szabott étkezési tervet állít össze, mely függ az illető korától, súlyától, munkavégzésének típusától, attól, hogy vegetáriánus-e, esetleg van-e a PCOS-en kívül egyéb betegsége.

Fotó: Boda L. Gergely

„A legfontosabb az életmódváltás! – hívja fel a figyelmet Nagy Beáta dietetikus, táplálkozási szakértő. – Az inzulinrezisztens nőknekúgy kell étkezniük, mint a kettes típusú cukorbetegnek: a szénhidrátbevitelre kell a leginkább odafigyelniük.”

A súlyfeleslegtől magas inzulinszint mellett nehezebb megszabadulni, mint egy egészséges szervezetnek, de nem lehetetlen. A súlycsökkenés mindenképpen fontos, mert a hormonháztartásra is pozitív hatással van, így akár a fogantatásra is.

A dietetikus által összeállított étrend nem csupán egy-két hónapra szól. Mivel az inzulinrezisztencia a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, a helyes életvitelt hosszútávon kell tartani, és így a betegség jó eséllyel tünetmentesíthető. 

Amire érdemes figyelni

A szervezet inzulinérzékenysége napszakonként változik, ezt érdemes az étkezések összeállításánál figyelembe venni. A diéta hatékonyságáért napi ötször-hatszor kell étkezni. Figyelni kell a lassú és gyors felszívódású szénhidrátok arányára, az alacsony glikémiás indexű ételeket kell előnyben részesíteni. Fontos, hogy a cukorbetegeknek gyártott termékeket sem lehet mérték nélkül fogyasztani!  

Illusztráció: pixabay.com

Kerüljük a kész termékeket, igyekezzünk ételeinket házilag előállítani. Ez fokozottan érvényes az édes vagy sós pékárukra. A teljes kiőrlésű lisztből készült péktermékeket, a korpás kenyeret részesítsük előnyben, a fehér helyett használjuk a barna rizst. A gyümölcsök közül a fruktózban szegényebb fajtákat keressük. Vörös húst hetente maximum kétszer ajánlott fogyasztani. A többi napon együnk halat, csirke- vagy pulykahúst. Kerüljük a telített és finomított zsírokat. Válasszuk inkább a jótékony hatású olíva- és repceolajat, a nyers dióféléket, mandulát, pisztáciát. Fontos az anyagcsere-egyensúly fenntartásáért a rendszeresen végzett testedzés, mely csökkenti az inzulinszintet, és megvéd a fölösleges súlygyarapodástól.  

Kiemelt kép: pixabay.com

 A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2015. októberi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>