Petőfi és Kaffka nyomában

Nagykároly az a város, ahol néha úgy érzed magad, mintha Magyarországon lennél. Rengeteg magyar szót lehet hallani az utcán, még a románok többsége is beszéli a nyelvet. Nem néznek furcsán rád, ha turistaként érdeklődsz a legfőbb látványosságok felől. Bőven van belőlük a Szatmár megyei, Szatmárnémetitől mindössze harminchat kilométerre fekvő településen. Ha valaki odalátogat, megéri rászánnia egy egész hétvégét.

Nagykároly már a 13. században létezett, ott volt a Kaplony nemzetségbeli (Kond vezér második fiának leszármazottai) Károlyi család első birtokközpontja. Károlyi Lancz László nevéhez fűződik az egykori várkastély elődjének számító kőház építése az 1400-as évek vége felé, majd körülbelül száz év múlva Károlyi Mihály volt az, aki megerősítette az építményt, még a török ostrom előtt, amely szerencsére sikertelenül végződött.

Olyan neves személyiségek jártak a településen, mint Bethlen Gábor és II. Ferdinánd, a két államférfi a nikolsburgi béke előtárgyalásán találkozott egymással az 1620-as évek elején. Majdnem egy évszázaddal később megfordult ott II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, így lett Nagykároly a kurucok központja.

Ma a valamikori vármegyeközpont legnagyobb látványossága a Károlyi-kastély, amelyet a sokat emlegetett vár lebontása után – csak az alapok és néhány főfal maradt meg – Károlyi József gróf építtetett az 1790-es években, kései barokk stílusban. Száz évvel később, Károlyi István gróf kezdeményezésére, héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá alakították át, helyenként neogótikus stílust lopva bele. Mai formáját 2012-ben, több mint két évig tartó felújítás után nyerte el, és azóta számtalan turistát csalogat a városba.

Parkja valójában egy tizenkét hektáros arborétum, ahol hétvégenként babakocsit tologató családok, szerelmespárok sétálnak, sőt a friss házasok is előszeretettel keresik fel egy-egy romantikus fotózásra. A kastély falai között mintha feléledne a múlt, idilli hangulatú lovagtermében többek között flamencokoncertet, táncgálát is szerveztek, de az elmúlt három évben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is ott tartotta díjátadó gáláját.

Érdemes meglátogatni a panoptikumot, ahol huszonhat viaszfigura eleveníti fel Nagykároly múltját, történelmét. A látogató ugyanabban a szobában találkozhat gróf Széchenyi Istvánnal – szinte jön, hogy kezet fogjon vele –, de arra is késztetést érez, hogy egy asztalhoz üljön Ady Endrével, Kaffka Margittal és Otilia Marhiș íróval, újságíróval, kettejük jó barátjával.  Érdemes meglátogatni a kastélyban levő városi múzeumot is, ahol értékes régészeti, történelmi és természetrajzi gyűjtemény várja a látogatót.

Otilia Marchiș, Ady Endre és Kaffka Margit a Panoptikum vendégei

Kár lenne kihagyni a kastély mellett levő hajdani grófi Lovardát, amelyet egy lovas turizmusra irányuló uniós projekttel újítottak fel 2014-ben. Ma az Equus Lovasegyesület tevékenykedik ott, amely a ló és a lovaglás iránti szeretetre, tiszteletre neveli az érdeklődőket.

A felújított Lovarda

A kastély szomszédságában levő 1918. december 1. nevet viselő utcában két mellszobor van egymással szemben, az egyik Petőfi Sándort, a másik pedig Kaffka Margitot ábrázolja. Mi közük nekik a városhoz? Petőfi 1846 nyarán erdélyi körútra indult, szeptember 6-án érkezett Nagykárolyba. Két nap múlva, a Szarvas vendéglőben szervezett bálon megismerkedett élete szerelmével, Szendrey Júliával, aki később a felesége lett. A találkozás hatására a következő napokban írta meg a Júliához című versét. Íme két szakasz belőle:

„Piros orca, piros ajkak,/ Barna fürtök, barna szem,/ És ez arcon és e szemben/ Mennyi lélek, istenem!  

Óh, ha bírhatnám e lelket,/ Ezt a lelkes kisleányt!/ Szólj, leányka, mondd, hogy téged/ A szerelem még nem bánt. […]”

1880. június 10. fontos dátum. Aznap született Nagykárolyban a magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója, Kaffka Margit. Rá emléktábla is utal a róla elnevezett utcában levő ingatlan falán, amelyet a szülőházaként emlegetnek. Aki még többre vágyik, felkeresheti a felújított színházat, megnézheti a város szülöttének, a bibliafordító Károli Gáspárnak a szobrát, a volt Piarista Gimnáziumot – ma Simion Bărnuțiu Szakközépiskola –, ahol Ady Endre is tanult, kiderítheti, mi köze Kölcsey Ferencnek a városhoz, de más látnivalókról is érdeklődhet. Ha inkább lazítana, induljon el a termálstrand felé, amely egyebek mellett csúszdákkal, gyógy- és termálvizes medencékkel, illetve jól felszerelt kempinggel várja a látogatókat egészen kora őszig.

Érdemes szétnézni a környéken is. Nagykárolytól mindössze öt kilométerre van Kaplony, ahol felkereshető a nagy múltú Károlyi-család kriptája. Adyfalvára, más néven Érmindszentre, Ady Endre szülőfalujába is érdemes ellátogatni. Nagykároly annyi élményt tartogat, hogy szinte nem is kell több annak, akinek kedve kerekedik egy hamisítatlan történelmi és irodalmi időutazáshoz.

 A fotók a szerző felvételei

 A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2016. novemberi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>