Szeretik a színházat, ezért sajátot alapítottak szülővárosukban. A partiumi település egykoron a vidéki színjátszás egyik fellegvárának számított, de 1948-tól magyar társulat nélkül maradt, míg nem jött Tapasztó Ernő és Gujdár Gabriella, akik megálmodták az Aradi Kamaraszínházat. 2007-ben indították újra a magyar évadot, számos magyarországi produkciót tűznek műsorra, saját előadásaik pedig sikeresek a hazai és magyarországi fesztiválokon. Óriási az érdeklődés, a bérleteket pár nap alatt elkapkodják a színházkedvelő aradiak.

Annak ellenére, hogy alig kezdődött el a színházi évad, Czikó Julianna csíkszeredai színésznő mögött mozgalmas időszak áll: miután nyáron átvette a Városmajori Színházi Szemle legjobb női főszerepért járó díját, most újra játssza Izabellát a Bányavakságban, ugyanakkor fellépett a Gyergyószentmiklóson rendezett Nemzetiségi Színházi Kollokviumon is. A szerepek, előadások és városok közötti kavalkádban csíptem el egy kávéra, hogy gratuláljak az elismeréshez, és azért is, hogy „megismerjem” az Édes Anna utáni Julcsit.

A sepsiszentgyörgyi M Studio mozgázszínház tíz évvel ezelőtt egyedi kezdeményezésnek számított Romániában. A társulat tagjai az elsők voltak, akik a színházat a test nyelvén keresztül mutatták meg, formabontó kifejezésmódjukat mára sokan megkedvelték, az M Studio pedig országszerte, sőt, a határon túl is sikereket arat. 

Az első zongorától a színházig. A decemberben Temesvári Kiválóság-díjjal is kitüntetett Cári Tibor, UNITER-díjas zeneszerzővel beszélgettünk.

Csíkszeredában él, és bár sokan főként humoristaként ismerik, elsősorban színész. Kozma Attilával Hideg Hubáról, Arankáról, Gusztiról és Darth Vaderről is beszélgettünk.

Gyimesközéploki csángóként nőtt fel, az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumban végezte el a középiskolát, onnan „tévedt”, szinte véletlenül, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre. Tankó Erika tizenkét éve aktív színésznő, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíjas filmjének Ernellája, maga is egyszerű, tiszta és igaz, mint szülőfaluja méltóságteljes hegyei.

Lenyűgöz. Színpadra lép, és csak rá tudok figyelni. Az a fajta színész, akire soha nem fogják a hősszerelmes szépfiú szerepét osztani, de nem is bánja. Legutóbb a Meggyeskertben láttam, most éppen Cyranót testesíti meg, de a Moliére-szerepeket szereti a legjobban. Ritka jó a kedve, a derű és a humor kulcsszavak nála. Pálffy Tibor Jászai Mari-díjas színművész, több mint két évtizede a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja. 

1956 szeptemberében lázban égett Marosvásárhely, versenyvizsgát hirdettek: tehetséges fiatal énekeseket, táncosokat kerestek, hogy megalakulhasson az Állami Székely Népi Együttes. 134 taggal (60 kórista, 24-24 táncos és zenekari tag, műszaki és adminisztrációs munkatársak) vágott neki a csapat annak a nemes célnak, hogy a népdalt belopják az itt élők mindennapjaiba. Hogy sikerült-e nekik? Válasz erre a 60 év, amely az azóta a Maros Művészegyüttes nevet viselő társulat mögött áll.

Hús-vér balerinát kevesen ismerünk. Ők azok az elbűvölő nők a színpadon és filmekben, akik szinte valótlannak tűnnek. Balerinának lenni azon kevés szakmák közé tartozik, ahová nehéz a bejutás, és nagyon kevesen végzik el. A sepsiszentgyörgyi Ledán Eszter talán azért kivételes, mert ő nem dédelgetett álmát követte, amikor jelentkezett egy balettválogatásra. Szerette volna kipróbálni, de nem ragaszkodott görcsösen hozzá. Ma a Bécsi Állami Operaház kis-szólistája, számos szakmai elismerés tulajdonosa. 

Transilvania Állami Filharmónia: igyényes klasszikus zene Kolozsváron