Nem mindennapi arc, cseppet sem sablonos alkotások, távolról sem megszokott világnézet. Semmilyen divatot nem követ, egyetlen stílusirányzat mellett sem kötelezte el magát. Így jellemezhető a marosvásárhelyi Kovács Franciska Mária vizuális művész. Zsigereiben van az, amit mások évekig tanulnak, amire évekig várnak, amihez fel kell nőni. Az igencsak fiatal, viszont annál több tapasztalattal rendelkező hölgy munkáit a konzervatívabb helyi közönség kevésbé, a nyitott nyugat viszont annál inkább értékeli. 

Tudom, sokan olvastak már ebben a témában akár több könyvet is, hisz időnként újra és újra terítékre kerül. Én magam is olvastam többet, de ez annyira ütős, hatásos volt, hogy időbe telt feldolgozni. Mert ez a mostani más: más szemszög, más stílus, talán a mondanivalója is más, vagy inkább több. A téma: a II. világháború szörnyűségei.

Nem könnyű ajánlást írni ehhez a könyvhöz. Nem azért, mert nem jó a történet, hanem mert annyira magával sodor, hogy idő kell, amíg elcsitul a lélek, kitisztulnak a gondolatok.

Leonardo da Vinci, Rembrandt, Botticelli, Simon Norbert. Mi a közös bennük? Az, hogy mindegyikőjük alkotása a Louvre­ban látható. A csíkszentkirályi fiú, Norbi képe az Exposure Award elnevezésű nemzetközi fotópályázat kiállításán szerepelt, 4 millió beküldött pályamunkából az övé bejutott a száz legjobb közé.

Futótűzként terjedt a hír, hogy végre Erdélybe is elhozzák a világhírű Our Body: belső univerzum című kiállítást. Több mint harminc országban, mintegy ötvenmillióan látták már a nem mindennapi tárlatot, s bár a bukaresti és budapesti állomás kapcsán is komoly etikai kérdések merültek fel a kiállítással kapcsolatban, mi mindezzel együtt nagyon kíváncsiak voltunk rá.

2011-ben robbant be a köztudatba az X-faktor dobogós helyezésével, a legtöbb tehetségkutatós fiatallal ellentétben azonban Baricz Gergő nem tűnt el a „15 perc hírnév” után. Budapesten tanul, koncertezik több felállásban is, ugyanakkor megmaradt a kedves, kétségekkel teli, elmélkedős borzonti fiúnak. 

Közös nevező az irodalom, és sok a közös állomás. Marosvásárhelyen születtek, Székelyudvarhelyen nőttek fel, a Tamási Áron Gimnáziumban érettségiztek. Kolozsváron, a BBTE-n szereztek tanári oklevelet. Most Budapesten élnek, dolgoznak. Márciusban mindketten József Attila-díjat kaptak. Farkas Wellmann Endre költőt és Nagy Koppány Zsolt írót, műfordítót a halhatatlant (meg)idézve kérdeztük.

Tanulmányai szerint gyógyszerész, dolgozott is patikusként, de milyen jó, hogy nem maradt az eredeti szakmájánál! Kortársai különcnek tartották: nem ivott alkoholt és nem dohányzott, szabadidejében pedig petárdákat és minirakétákat robbantott. Beutazta a fél világot: járt a Szentföldön és Egyiptomban is. Festményei a legmagasabb árakon kelnek el a budapesti aukciókon. Csontváry Kosztka Tivadar képei ezúttal Csíkszeredába érkeznek.

Színész, rendező, casting-igazgató, fesztiválszervező. A Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, aki az idei Cannes-i Filmfesztivál nagydíját is elhozó Saul fiában (2015) Ábrahámot alakította. Molnár Levente, Kecske a vörös szőnyeges pillanatok óta sem állt meg,  hazaérkezése után ötödik alkalommal szervezett közösségi versmondást Kolozsváron.

Jó reggelt, Erdély! Jó reggelt, Székelyföld! - Így ébreszti a hallgatókat immár két éve mindennap Rákóczi Kinga és Kádár Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői. Összeforrott páros, kitalálják egymás gondolatait, és Hajnalka, a kávéfőző segít nekik, hogy reggelente derűsen ébresszék a hallgatókat. Kávézzunk velük!

Szent Iván éjjelén bármi megtörténhet, teljesülnek a kívánságok, és egymásra találnak a szerelmesek – így tartja a hagyomány. De milyen következményekkel jár az, ha vágyaink valóra válnak?

„Nagyszerű könyv – tele élettel és étellel. Öröm volt elolvasni és végigfőzni” – így ajánlja Stahl Judit az olvasóknak Susan Loomis regényét, ami tulajdonképpen egyfajta napló. A szerző saját életének egy kis darabját osztja meg velünk, azt a részt, hogy miként került az Egyesült Államokból Franciaországba, először Párizsba, majd egy normann kisvárosba, Louviers-be, ahol férjével közösen megvalósítja álmát: az étel lesz az élete.

Iancu Laura. Költő, író, teológus, óvodapedagógus, politológus, néprajzkutató. Szerkeszti a Moldvai Magyarság című folyóiratot, tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és a Magyar Írószövetségnek. Egy alig több mint ezer fős kis moldvai településen, Magyarfaluban született, Csíkszeredában végezte a középiskolát, majd egyetemi diplomáit Budapesten szerezte. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa. József Attila-­díjas. Csángó. Nő.

„Lehetett volna boldogabb életet élni, de réjám, s még biztos, hogy sok száz vagy ezer fehérnépre ezt rótta a Fennvaló, vagy ahogy mostanába mondják, a Sors” – így összegzi életét a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 20. századi asszonysorsokat bemutató kiállításának főhőse, Anna, a kitalált székely asszony. Az Anna- kiállítás december végéig látogatható, a rendhagyó néprajzi tárlat ezt követően várhatóan vándorútra indul.

Még csak tizenkét nap, és Marosvásárhely főterén hallgathatjuk a világhírű gitárművész, Al Di Meola élő koncertjét. Az igényes zene kedvelőinek mindenképpen ott a helyük!