Szaruhártya-szobrászat: lencsék nélkül az élet

Megválni a lencséktől olyan érzés egy szemüvegesnek, mint amikor visszaengedünk a nyílt vízbe egy akváriumban tartott halat. Nincs már keret, sem lencse, miközben a látás sem romlik – felszabadító állapotnak tűnhet annak, aki egy életre letenné az okuláréját. Erre ma már térségünkben is van elérhető orvosi megoldás a lézeres szemműtét révén.

Divat, megszokás, nem előnyös, zavaró, elviselhetetlen – különböző viszonyulási módok, amelyek a szemüvegesek körében megfogalmazódnak. Egyrészt a környezet (a közeliek példája, a munkaköri követelmények, a hobbi keretei) és az életmód formálja ezeket az érzéseket, másrészt személyiségtípustól is függ, ki mennyire befolyásolható, mennyire nyitott a változásra. És persze nem utolsósorban a szemüveg viselőjének egészségi állapota az, ami meghatározza a lencsés vagy lencse nélküli lét kérdését.

Lézeres szemműtét, a hosszú távú megoldás

A lézeres beavatkozás a szem fénytörési hibáit (rövidlátás, túllátóság, astigmatismus) szünteti meg, a szaruhártya átalakításával. A műtétre többnyire a 18–45 éves korosztály vállalkozik, de ennél idősebbek is jelentkezhetnek, ha a távollátó szemüvegtől szeretnének megszabadulni. Dr. Ferencz Attilától, a marosvásárhelyi szemész szakorvostól megtudtuk, hogy a műtét hosszú távú megoldást kínál: úgy hajtják végre, hogy a páciensnek egész életében vagy legalább 45 éves koráig ne kelljen szemüveget hordania. Nyilván, mivel ez a fajta műtét a távollátásra vonatkozik, 45 éves korra a presbyopia, azaz az öregszeműség miatt olvasószemüveget kell hordani. A fénytörési hibák alakulását mindenképpen követni kell, hiszen a lézeres szemműtét csak azt követően végezhető el, ha legalább hat hónapig változatlan a dioptria. Ez csupán egy feltétel, amelynek eleget kell tenni, de egy ilyen összetett beavatkozást több más feltétel mellett vállalnak be a szemész szakorvosok.

Először is fontos, hogy a páciensnek 18 éven felülinek és teljesen egészségesnek kell lennie. A lézeres szemműtétet teljes körű, úgynevezett szemészeti alkalmassági vizsgálat előzi meg. Ez sokkal összetettebb, mint amelyeket egy rutinellenőrzés vagy más szembetegségek esetén szoktak vizsgálni. Az alkalmassági vizsgálat szerves része a szaruhártya-topográfia. A szemfelszínről készülő térkép alapján eldől, hogy alkalmas-e a páciens a műtétre vagy sem, mivel bizonyos betegségek kizáró jellegűek. Azoknál, akik súlyos szemszárazságban szenvednek, vagy hegképződési gondjaik vannak, továbbá krónikus belgyógyászati bántalmak esetén nem végezhető el a műtét. A vizsgálat során a szaruhártya vastagságának a mérését is elvégzik, amely a beavatkozás típusát befolyásolja.

Tévhitek, tájékoztatás, motiváció

Dr. Ferencz Attila érdekességként említi, hogy a lézeres szemműtétre jelentkezőnek pszichésen is meg kell felelnie. Olyan esetekről beszélt, amikor a páciensnek irreális elvárásai voltak a műtét eredményét illetően. Ha például a műtétre jelentkező azt gondolja, hogy a szaruhártya átalakítása nyomán jobban fog látni, mint egy tökéletes szemüveggel, ez nem vállalható. Azt jelenti, hogy az illető személy nem alkalmas a lézeres szemműtétre – figyelmeztet a szakember.

A szemészeti beavatkozást minden esetben személyre szabott, pontos és részletes információátadás előzi meg: a szakorvos tájékoztatja a pácienst a vizsgálatok és a műtét menetéről, típusáról, az esetlegesen jelentkező komplikációkról. Mindezek ismeretében meghozhatja döntését az érintett, aki esztétikai okokból szeretné helyettesíteni a szemüveget vagy a kontaktlencsét.

A lézeres műtétre bejelentkezők egy érsze a beavatkozás előtt meggondolja magát, mondja az orvos

Mivel esztétikai beavatkozás kategóriába sorolják, orvosi javaslatra nincs szükség, sőt orvos nem is javasolhatja, mert nincs szó betegségkezelésről. A páciens döntésén múlik, saját elhatározásból ő fordul a szemész szakorvoshoz.

A marosvásárhelyi Dora Optics rendelőintézet tapasztalata, hogy egyelőre a lézeres szemműtétre jelentkezők elég nagy, 10–20 százaléka visszalép a beavatkozás előtt. Érdeklődnek, elvégzik a szükséges vizsgálatokat, amelyekből kiderül, hogy alkalmasak lennének a beavatkozásra, mégis meggondolják magukat. Általában a félelem van ennek a hátterében – magyarázza dr. Ferencz Attila, aki fontosnak tartja azt hangsúlyozni, hogy orvosként éreznie kell a páciensen a motivációt, azt, hogy akarja ezt a műtétet, különben joga van az elutasításhoz.

Lehetséges komplikációk, utókezelés

A lézeres szemműtéten átesett személyek esetében nagyon ritkán fordul elő, hogy újabb beavatkozásra lenne szükség. A rendelőn belül négy éve működő szolgáltatás életében erre még nem is volt példa – osztja meg tapasztalatait a szakorvos. Olyan esetekben lenne erre szükség, ha a dioptria még nem stabilizálódott volna, de éppen ezért feltétele a műtétnek, hogy legalább fél évig változatlanok legyenek a dioptriák.

A lézeres szemműtét sebészeti beavatkozásnak számít, így nem kizárt, hogy esetleges komplikációk lépnek fel az operáció alatt vagy után. Ezek kiküszöbölésére szigorú szabályok betartását várják el a szakorvosok mind a beavatkozást megelőző vizsgálatok során, mind a műtét követésének és utókövetésének ideje alatt. A legsúlyosabb forgatókönyv szerint a fertőzés veszélye állhat fenn, ennek megelőzésére a szemműtéten részt vevő személy antibiotikumos kezelést kap. A marosvásárhelyi orvos hosszú távú komplikációként említi a dioptriák regresszióját, amikor a kezelt dioptriák egy része visszaalakul. Ez a túllátóság (hypermetropia) esetén gyakrabban fordulhat elő, rövidlátóknál nagyon ritkán.

A beavatkozásokat rendszeres ellenőrzések kell hogy kövessék: egy nap, egy hét, egy hónap után, félévente, majd egy év múlva kell ellenőrizni a szem állapotát. Az első két ellenőrzésen a műtéti sebet vizsgálják, később a látásélességet és a dioptriákat ellenőrzik.

Nyugati standardok szerint

Romániában jelenleg hat városban létezik olyan egészségügyi központ, rendelőintézet, amelyben lézeres szemműtétet végeznek. Napjainkban a helybéliek még mindig nagyobb bizalommal fordulnak a külföld nyújtotta orvosi szolgáltatásokhoz, mint a hazaiakhoz, miközben térségünkben is több példa van arra, hogy a nyugati szabványoknak megfelelő felszereltségű és szakmai tudású szakorvosok látják el a pácienseket. A távolság és az azzal járó pluszkiadások meg az idő megspórolható – ezt kezdik fokozatosan felismerni az erdélyi régióban is. Maros, Hargita, Kovászna, Szeben és Bákó megyéből keresik fel legtöbben dr. Ferencz Attilát, aki budapesti tanulmányok és szakmai gyakorlat nyomán foglalkozik lézeres szaruhártya-szobrászattal, immár négy éve.

Fotó: Pixabay

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. áprilisi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>