Szelíd vadházasság

Sokszor hallottam már: „Nem  házasodtunk össze és nem is fogunk soha. Minek? Az csak egy papír, se nem oszt, se nem szoroz!” Mi nem adhatunk tanácsot abban, hogy a kedves Olvasó hogyan kösse vagy ne kösse össze az életét szíve választottjával, csupán megmutatjuk a két együttélési forma közötti lényeges jogi különbségeket.

Vadházasság, bagóhiten élés, összeállás, ebhiten élés, cigányhit – így hívta/hívja a nép azt, amit modern szóval élettársi viszonynak nevezünk. A népnyelvben találunk olyan szóösszetételeket is, amelyek a házasságkötési szertartás hiányát jelölik „disznóvályúnál való esküvő, összekötötték a madzagot, balkézről esküdtek, fűzfa alatt esküdtek” [forrás: Magyar Néprajzi Lexikon].

Bár mostanára a társadalom valamelyest elfogadóbb lett, jogrendszerünk, eltérően más európai országok gyakorlatától, az élettársi viszonyt még mindig nem szabályozza. Több jogszabály foglalkozik a család, a családtagok védelmével. A család fogalma azonban szorosan kötődik a házasság intézményéhez, a romániai törvényhozó szerint a házasság képezi a család alapját (Alkotmány 48.§, Polgári Törvénykönyv 258. §).

Az élettárs esetében nincs apasági vélelem, ami azt jelenti, hogy az anya élettársa nem lesz automatikusan a gyerek apja, csak apasági elismerő nyilatkozat vagy az apaság bírósági megállapítása után. Az élettársak esetében nincs a házassági névhez hasonló közös név felvételére lehetőség, bár ha egy élettárs szeretné felvenni élettársa nevét, erre a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján lehetősége van, de ebben az esetben a névváltoztatást külön engedélyeztetni kell, és az eljárás meglehetősen bonyolult.

„Az élettársak együttélése alatt szerzett vagyontárgyak nem minősülnek közös tulajdonnak. Ezzel szemben a házasság ideje alatt szerzett vagyon (kevés kivétellel) közös tulajdon.”

Az élettársak esetében nincs a házastársi közös lakáshoz hasonló fogalom értelmezve. Ez azt jelenti, hogy amíg bármelyik házastárs kérheti az illetékes telekkönyvi hivatalnál a közös lakás házastársi (családi) lakásként történő bejegyzését akkor is, ha a kérelmezőnek nincs az ingatlanban tulajdonrésze, addig az élettársnak ilyen joga nincs. Ebből következik, hogy egy nemkívánt élettársat könnyebb eltávolítani a lakásból, mint egy házastársat. Az élettárs nem jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, de általános örökösödési joga sincs.

Ha az élettársak között kenyértörésre kerül sor, feltevődik a kérdés, mi lesz az együttélés alatt szerzett vagyonnal. Vagyoni kérdésekben is jóval kedvezőbb a házastárs helyzete az élettársénál. Nehéz helyzetben van az az élettárs, amelyik bár anyagilag hozzájárult a különböző vagyontárgyak megszerzéséhez, előre nem biztosította be magát, és vagyonszerzési hozzájárulását bíróság előtt kell bizonyítsa. A bizonyítási eljárás nehéz és költséges. Hadd említsek egy érdekességet: a férj (vagy feleség) fizetése közös vagyon, az élettárs fizetése nem! És hogy egy tévhitet is eloszlassak: akárhány évig élnek együtt vadházasságban a felek, attól a szerzett vagyon nem lesz közös. A két együttélési forma közötti jogi különbségeket a teljesség igénye nélkül soroltuk fel, hogy ezek osztanak, szoroznak vagy sem, azt Önök döntik el.

 Kiemelt kép: pixabay.com 

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2015. szeptemberi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>