Tényleg pihenés-e a nyaralás?

Hurrá, nyaralunk! És nyaralni jó, de kivel a legjobb? Jöhet a felhőtlen kikapcsolódás, a lazulás és a pihenés, olykor mégis borússá válik a páros vagy családos szabadság. Sebaj, legalább van mivel dicsekedni.

Szellemi, fizikai és lelki pihenésre, a mindennapi mókuskerékből való kiszakadásra vágyunk, amikor vakációzni indulunk. A nyári üdülés legtöbbünk számára társas program, az év fénypontja, az egész család készül rá. Ám az összezártság komoly konfliktusforrás lehet, sőt a helyzet odáig fajulhat, hogy szinte megállás nélkül marjuk egymást, mindezt pihenés címszóval. Másrészről viszont nem szeretnénk, hogy párunk vagy gyermekünk kimaradjon az élményekből, mi több, szinte félelmetesnek, abszurdnak tartjuk egyedül belevágni. Pedig – még akkor is, ha kevesen – vannak olyanok, akik szeretnek egyedül nyaralni, miközben mások a „csajos szabikra” esküsznek. Lehet így is, lehet úgy is, a lényeg, hogy elvárások helyett maximálisan élvezzük azt a nyaralási formát, amit választottunk.

Csak csajok

Sokak szerint a vakációzás a párunkkal és a családunkkal a legjobb, mégis divatos műfaj a csajos nyaralás. Az aradi Balogh Emőke és Dinnyés Tünde évente kétszer nyaralnak, ebből egyszer kizárólag a barátnőkkel. Kétszer voltak Olaszországban, egyszer Budapesten. Négy-öt napos kiruccanásokról van szó, mert a lányok között van olyan, akit gyermekei és férje várnak otthon. „Ennyit bírnak ki otthon nélkülünk, illetve ennél hosszabb vakációt a pénztárcánk se nagyon bírna el – mondja Emőke. – A csajos nyaralás mindig a városnézésről, a látnivalókról szól. Felfedezünk új dolgokat, és rengeteget gyalogolunk. Rómában például napi 10–12 órát sétáltunk. Pontos tervet dolgozunk ki minden napra. Fizikailag egyáltalán nem pihentető, viszont lelkileg feltöltődünk.

Balogh Emőke és Dinnyés Tünde évente egyszer kizárólag barátnőkkel nyaral

Sosem voltunk szórakozóhelyen, a nap végén már nem jut energiánk a bulizásra, az mindenkinek marad otthonra a párjával” – teszi hozzá a kétgyermekes édesanya. Első alkalommal férje kicsit furcsállta, hogy nélküle megy nyaralni, aztán megértette, hogy számára fontos, hogy kilépjen a rutinból, hogy ne a gyerekek igényeire fókuszáljon, hanem saját magára figyeljen. „Divatosan szólva ez az én-időm, viszont sosem volt olyan, hogy a csajos út miatt elmaradt volna a családi nyaralás, azt nem hagynám ki semmi pénzért. Más-más élmény, és szerencsés vagyok, hogy mindkettőben részem van” – meséli az aradi nő. Barátnője, a 33 éves Tünde végzi a szervezést, vadássza az olcsó repülőjegyeket, lefoglalja a szállást, autót bérel, összeállítja a nevezetességek listáját. Legtöbbször mindenben egyetértenek, jól passzolnak, mert azonos elvárásokkal, közös értékrenddel indulnak útnak. Gondtalanság és jókedv jellemzi ezeket a napokat, mondja Tünde, akinek meggyőződése, hogy minden nő megérdemli, hogy pár napig ne legyen feleség vagy édesanya, és felszabadultan eltöltsön némi időt a barátnőivel. Mindketten egyetértenek azzal, hogy ismerőseik legtöbbször irigykedve hallgatják élménybeszámolóikat, ebből is kitűnik az, hogy sok nő vágyik nyugodt, gondtalan kirándulásra, amikor csak és kizárólag önmagára figyelhet úgy, hogy közben egy feladat sem hárul rá, még a reggeli elkészítése sem.

Kompromisszumok nélkül, egyedül

Mennyire gáz, ha egyedül nyaralok? Kihez fogok szólni? Mit fogok csinálni egyedül? Fognak-e cikizni ezért a barátaim vagy a családom? Az élmény csak akkor élmény, ha megoszthatom valaki mással? Bizonyára ezek a kérdések a legtöbbünkben megfogalmazódnak, és már az elején elvetjük a társ nélküli nyaralás szinte képtelenségnek tűnő ötletét. Pedig a sztárpszichiáter Csernus Imre azt írja egyik könyvében, hogy ilyenkor az ember megtanul jóban lenni önmagával, megtanulja kezelni az egyedüllétet, és így sokkal kiegyensúlyozottabb lesz.
„Igen, képes vagyok arra, hogy jól érezzem magam egyedül. Attól, hogy egyedül nyaralok, nem feltétlenül leszek magányos” – mondja az aradi, de több éve Budapesten élő Pelok Amália, aki ha nem is évente, de rendszeresen egyedül nyaral. Bár voltak olyan pillanatok, amikor magányosnak érezte magát, ragaszkodik ahhoz, hogy kompromisszumok nélkül töltse szabadságát, és ne igazodjon mások elvárásaihoz. „Azt csinálom, ami nekem jólesik, kötöttségek nélkül, senki sem szól bele a programomba. Persze volt már, hogy zavart az egyedüllét, de ezen túl lehet lépni. Ha van útitársad, sokszor inkább rá figyelsz, és nem a környezetre, az ott lévő természeti vagy építészeti szépségekre. Ráadásul amikor barátokkal nyaralok, gyakran előfordul, hogy két óra sem elég ahhoz, hogy megegyezzünk, hol kajáljunk, és ugye végig ott van az a kimondatlan gondolat, hogy mindent együtt kell csinálni. Ha egyedül vagyok, sokszor spontán módon lesznek útitársaim, viszont sosincs harag abból, ha mást tervezünk, mert semmivel sem tartozunk egymásnak” – meséli a 35 éves egyedülálló nő. Hét évvel ezelőtt utazott először egyedül, amikor négy hetet töltött Indiában, miután részt vett egy ottani önkéntesprogramban.

Sokat beszélgetett a helyiekkel, összebarátkozott turistákkal, közülük többel a mai napig tartja a kapcsolatot. Számára az egyedül nyaralás a feltöltődésről, a kikapcsolódásról szól, amikor teljesen mást csinálhat, mint a hétköznapokban. Idén például az El Caminón járt. Tudatosan készült arra, hogy közben ne másvalakivel töltse az idejét, és ne mások megismerésére fordítsa az energiáit, hanem inkább önmagára összpontosítson. Ilyenkor sok mindent tanul magáról, és azt vallja, hogy az utazásoknak köszönhetően kényelmesebben érzi magát, ha kilép a komfortzónájából. Szerinte ahhoz, hogy valaki egyedül belevágjon egy nyaralásba, elsősorban az szükséges, hogy elengedje a félelmeit, és nyitottsággal nézzen a világra.

Párkapcsolati és családi erőpróba: 24 órából 24-et együtt

Akár friss kapcsolatban, akár több éve tartó házasságban élünk, a nyaralás igencsak próbára teheti a szerelmünket. Kezdve az úti cél kiválasztásától a vakáció alatti programok szervezéséig számos konfliktusra adhat alkalmat a párunkkal együtt töltött szabadság. Máris hajba kapunk, ha a GPS rosszul mutatja az utat, ha nincs elég keményre felfújva a strandmatrac, ha a romantikus tengerparti séta helyett egyikünk inkább biciklire ülne, és szinte a végtelenségig folytathatnánk a sort. Így nem meglepő, hogy több statisztikát találunk a világhálón arról, hogy a nyaralási szezon után jelentősen megnő azoknak az aránya, akik válópert kezdeményeznek.
Eszter 32 éves. Kapcsolata a kritikus hetedik évben van, férjével három éve élnek házasságban. Azóta megszületett első gyermekük is. Azt mondja, mindent meg tud beszélni a párjával, mindketten nagyon aktívak, csupán este és hétvégenként találkoznak. Törekszenek a harmóniára és a minőségi együtt töltött időre. Mindketten szenvedélyes utazók, így nagyon sok szép üdülőtelepen megfordultak már Európában és Amerikában, de volt már olyan is, hogy múzeumokat látogattak négy napig valamelyik európai nagyvárosban. „Ilyenkor 24 órából 24-et vagyunk együtt, talán pont ez lehet néha feszültségforrás. Ez az, ami szokatlan és nehezen megemészthető, miközben itthon ez szinte soha nem jön össze, mindkettőnknek nagy a szabadságigénye, és nagyon sokat dolgozunk.

Amikor nyaralunk, a feszültséggel teli pillanatok nem a napi programhoz kapcsolódnak, sokkal inkább mindkettőnk abbéli igényéből erednek, hogy most aztán végre a másik csak rá figyeljen.

Alig tudok felidézni okot, annyira jelentéktelenek, általában princípiumok merülnek fel, ki hogyan gondol dolgokat, filozofálunk magunkról, másokról, és ha elég hosszúra nyúlik az egyébként kellemes beszélgetés, akkor egyszer csak az egyik elkerülhetetlenül félreérti a másikat” – összegez a nagyváradi nő. A konfliktusok előjönnek akkor is, ha barátokkal nyaralnak, a legrosszabb a helyzet, ha együtt vakációznak valamelyikük rokonaival, ilyenkor a másik biztos jobban megszenvedi a közös „pihenést”. Eddig még egyszer sem szakítottak, sőt az utóbbi időben tudatosan figyelnek a konfliktusok elkerülésére. Nyaralásaik tökéletesek lehetnének, ha több türelemmel lennének egymás iránt, de talán pont ez az, ami a legnehezebb, teszi hozzá Eszter.

Számolnunk kell azzal, hogy a fantasztikusnak ígérkező üdülés ellenkezőképpen sül el pont azért, mert hirtelen nyakunkba szakad a sok együtt töltött idő. Az összezártság miatt fokozottan felszínre kerülhetnek a családon belüli, már meglévő konfliktusok, az év közben felgyülemlett nézeteltérések. Otthon ugyanis mindenkinek megvan a konkrét szerepe, amely aztán a nyaraláson megszűnik – mondja Jánosi-Rekeczki Katalin nevelési tanácsadó. „Az, hogy a szabadság alkalmával nincsenek meg ezek a szerepek, tehát például nem egy szakember vagyok, aki végzi a dolgát, hanem ott maradtam szülőként a vakáció teljes idejére, a gyermekem pedig ott maradt velem gyermekként, okozhat feszültséget, ha nem tudjuk megfelelő módon kezelni” – magyarázza a gyergyószentmiklósi szakember. Vita alakulhat ki az eltérő igények, tervek miatt is, ezért egy családi vakáción sokkal több tolerancia szükséges, mint egy szokásos, otthon töltött hét során. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy kénytelenek vagyunk bevállalni egy újabb nyaralást, hogy kipihenjük a családosat.

Nem mindig gyógyír a nyaralás

Legtöbbször hatalmas elvárásokkal indulunk nyaralni. A tengerpart legyen homokos, hét ágra süssön a nap, a hotelszoba legyen kényelmes, a pincérek mosolyogjanak, és a kaja legyen ízletes. Magas követelményeket támasztunk a velünk vakációzó párunkkal, szüleinkkel vagy gyermekeinkkel szemben is. Ugyanakkor sokan azt is remélik, hogy a közös élmények rendbe hozzák majd a viszonyt szülő és gyermek között, vagy megoldják a gondokat a házasságban. „Pusztán az, hogy helyszínt változtatunk, elmegyünk egy ismeretlen közegbe, és érnek minket új élmények, kalandok, az önmagában nem garancia a változásra. Mert például ha nekem van egy serdülő gyermekem, akivel eltávolodtunk, akkor nem remélhetjük, hogy egy új helyszín közelebb tud hozni egymáshoz. Ha nem vagyunk jó viszonyban azokkal, akikkel elmegyünk a vakációra, akár férj-feleség, szülő-gyermek kapcsolatról van szó, akkor a nyaralás kínossá is válhat, ahelyett, hogy megoldaná a konfliktust. Ez pedig komoly csalódás lehet.

Ha nem kommunikálunk egymással megfelelően a mindennapokban, a hétköznapi közegben, akkor ez a nyaraláson sem lesz másképp” – mondja Jánosi-Rekeczki Katalin. A pszichológia szakos tanár szerint ilyenkor sokan egyfajta problémamegoldásban reménykednek, ami vagy sikerül, vagy nem, hiszen önmagában az, ha elmegyünk nyaralni, nem oldja meg a párkapcsolati konfliktusokat vagy a családon belüli gondokat.

Kifelé nyaralunk

Amint beindul az üdülési szezon, minden közösségi oldal tele lesz a nyaraláson készült fotókkal. Ismerőseink képei már-már az őrületbe kergetnek, de valljuk be, van olyan, hogy mi magunk is késztetést érzünk arra, hogy az egész világgal megosszuk, milyen jó dolgunk van. „A kényszer mögött állhat, hogy egyfajta bizonyítási vágynak akarunk eleget tenni, miszerint mi is megengedhetjük magunknak a kikapcsolódás ezen formáját. De napjainkban komolyabb befolyása van az online világnak. A fényképek közzététele, a másokkal való megosztás ad pluszértéket a nyaralás tényéhez, és ez az, ami miatt inkább kifelé nyaralunk, a világ felé, és nem befelé, önmagunknak” – fejtegeti a szakértő arra a kérdésre, hogy miben nyilvánulhat meg az, ha már „kényszeresen” nyaralunk.
Mindezt pedig kitűnően kihasználják az utazási irodák. Széles körű kínálatukban egzotikus utaktól kezdve luxusnyaralásokon át elképesztő körutazásokig bőven van, miből válogatni. Mert elutazni otthonról és távoli helyeken nyaralni státuszszimbólum.

Komoly befolyása van az online világnak, álljtja a szakember

Sokan ezzel demonstrálják a környezetüknek, hogy melyik társadalmi csoporthoz tartoznak vagy szeretnének tartozni. Gyakran irreálisan sok pénzt áldoznak egy-egy külföldi útra csak azért, hogy legyen mivel eldicsekedni a szomszédoknak, barátoknak, ismerősöknek. És persze vannak olyan családok is, amelyekben pénzhiány miatt a végletekig halogatják a fogorvost vagy a régóta esedékes tetőcserét az otthoni házon, de nem mondanak le a nyaralásról. S végül ne feledkezzünk meg azokról a családokról sem, amelyekben egyetlen garast sem költenek ilyen célokra, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Az Eurostat által közölt tavalyi statisztikák szerint például az EU-tagországok közül itthon a legrosszabb a helyzet, hiszen a lakosság több mint fele nem tud kifizetni egy hétnapos kiruccanást. Miközben egy nemzetközi felmérés eredményei azt mutatják, hogy Románia lakosai a leghajlamosabbak arra, hogy eldicsekedjenek a nyaralásukkal a világhálón.

Kiemelt kép: Pixabay /fotók: Kiss Bea

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. júliusi-augusztusi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>