Tetszett: a Túri-hasadék

A Kolozsvár környékén található népszerű túrázóhelyek között általában nem szokott szerepelni, pedig néhány négyzetkilométeren olyan közelről tapasztalhatjuk meg a természetet, hogy az biztosan felejthetetlen élményeket jelent majd. A Túri-hasadék bejárása kiválóan alkalmas ugyanakkor arra is, hogy a kevésbé képzett, vagy a túrázással most barátkozó kalandvágyó is kitűnően indítsa kirándulásainak sorát.

Hirdetés

Bár a Túri-hasadék akár gyalog, akár biciklivel is megközelíthető a Bükkön keresztül, mi mégis autóval mentünk Tordatúrig. A Torda és Kolozsvár közt található falun általában sietősen áthajtunk, nem is sejtve, hogy milyen csodálatos természeti képződmény alakult ki a falutól mindössze másfél kilométerre. 

Az autót a falu központjában hagyjuk, innen gyalog indulunk tovább. A narancssárga- fehér útjelzést és a narancssárga nyilakat követve könnyen meggtaláljuk a falu határában a Rákos patakra épített vízimalmot. Innen már látható is a patak túlpartján az a mezei út, amelyen haladva elérjük a hasadék elejét. Amennyiben van rá lehetőségünk,  nyári időszakban itt célszerű túraszndálra vagy speciálisan patakban való mászkálásra alkalmas cipőre cserélni a túrabakancsot. A közel két kilométer hosszú szorosban vízállástól függően, változó gyakorisággal, de mindenképpen többször kell majd átkelni egyik vagy másik oldalra, sokszor pedig könnyebb a patakban menni, mint a sziklafalon kapaszkodva haladni. 

A kijáratot elérve hosszabb, patakparton töltött, szalonnasütéssel egybekötött pihenő után folytattuk túránkat. Az erdei fenyők között kapaszkodtunk ki a meredek domboldalon. Innen már nagyjából szinten haladva jutottunk fel a sziklaszurdok tetjére, ahonnan csodálatos perspektívából volt alkalmunk megnézni, hogy hol is jártunk néhány órával korábban.

A kakukkfű és számtalan más mezei virág, illetve a ritka árvalányhaj páratlan módon emeli az élmény jelentőségét. A hasadék igen kedvelt sziklamászó helynek számít a környéken, így külön érdekesség volt látni, ahogy az alattunk lévő sziklákat próbálták meghódítani a mászófalak szerelmesei. 

A szoros tetején újabb hosszabb, amolyan feltöltődős pihenőt tartottunk. Mélyen beleszagoltunk a levegőbe, széttárt karokkal élveztük a lágy szellő simogatását, és lenyűgözött a mélyből felszűrődő patakzúgás is. Fizikai és lelki elégtételt nyújt tehát ez a túralehetőség: kellően izgalmas és megerőltető ahhoz, hogy ne csak egy könnyed séta legyen, ugyanakkor pedig megfelelően szép és lenyűgöző ahhoz, hogy bármikor újra meg akarjuk tapasztalni.