Több, mint kettő

Vannak gyermekeid, kedves Olvasó? Kevésbé szereted egyiket vagy másikat? Ha több gyermeket szeretsz, osztódik, netán elfogy belőled a szeretet? Ugye, hogy nem?! És el tudod képzelni, hogy egyszerre több férfit vagy több nőt szeress szerelemmel? Légy őszinte: sosem voltál a társad mellett másba (is) szerelmes? Na és csaltak már meg?

Mielőtt zsigerből elutasítanál hatoldalnyi, nem könnyen emészthető liberalizmust, félórányi nyitottságra kérünk. Tudjuk, nem könnyű megkérdőjelezni az évszázados hagyományost, a jelenleg elfogadott, egyetlen legális pár- és családmodellt, de ha megismerünk eltérő világnézeteket is, attól még nem dől össze sem templom, sem iskola, és ha az tetszik, vallhatunk továbbra is keresztény-konzervatív vagy bármilyen elvet. Nem célunk állást foglalni, csak megmutatni azt, hogy talán a megszokottól eltérő, más kapcsolati típus is működhet:

Enikő és János a poliamoriában, azaz a többszerelműség működőképességében hisznek.

Enikő egy székelyföldi kisvárosban él, néhány évvel ezelőtt, nagyjából egy időben lépett be az életébe két olyan férfi, akihez érzelmileg, fizikailag és intellektuálisan egyaránt vonzódott. Döntéshelyzetbe került, de képtelen volt választani. Hosszas vívódást követően úgy döntött, hogy nem dönt kettőjük között...

János egy évig volt a klasszikus, monogám kapcsolatban élő feleség titkos szeretője, egyre mélyebben szerették egymást, mígnem – János nyomására is – úgy döntöttek, hogy a titkos kedves elhagyja a férjét, és összeköltöznek. Amint ez megtörtént, felütötte fejét a féltékenység, egy hónap alatt szétmarták egymást, és a szerelem semmivé lett. Ez ütött szöget János fejébe, meg akarta érteni, hogy miben volt más a kapcsolatuk korábban, miért tudták szabadon megélni a szerelmet, amíg ott volt a férj is.

Dolgoznod kell magadon

„Két ember között is sokszor irtózatosan nehéz egy kapcsolatot működtetni, ha többszereplős a kapcsolat, akkor sokkal több a belerakott munka is. Nem egyszerű ezt menedzselni, felvállalni, ebben élni – kezd a történetébe Enikő. – Az összes félelmeddel találkozol ebben a folyamatban. Kell hozzá abszolút őszinteség, nyitottság a megértésre és állandó kommunikáció. Ha ezekből valamelyik hiányzik, nagyon megnehezíti az életet. Aztán ott van még a társadalmi el(nem)fogadottsága a többszerelműségnek, rejtőzködni kell, folyamatosan magyarázkodni. Minden, ami kívül van a monogámia jól kitaposott ösvényén, az abnormális, elítélendő, disznóság. Ez a fősodor. Persze van némi nyitás, de ez lassú folyamat. Az emberek azt hiszik, ha valaki poli, akkor az arról szól, hogy az illető fűvel-fával összefekszik, és nem is akarnak többet tudni erről, mert ezt egyszerűbb elítélni és magukat ennél jobbnak érezni. Pedig alapvetően stabil, hosszú távú kapcsolatokra törekszünk mi is” – mondja a harmincas évei végén járó székelyföldi nő.

Minden, ami kívül esik a monogámián, disznóság?

Ha az ember egy hagyományos, monó kapcsolatba kezd, és közben egy új szereplőt hoz be, úgy, hogy meglepi a társát vele, az nem poli kapcsolat – véli Enikő. A poliamoriás kapcsolat a nyílt, őszinte kommunikáción és a kölcsönös felelősségvállaláson alapszik – magyarázzák, akik már éltek így.

„Nem kell rejtegetnem vagy elfojtanom egy másik ember iránti érzéseimet, nem kell elbújnom, hanem nyíltan elmondhatom a partneremnek, anélkül, hogy pánikrohamot kapna. És természetesen magam is higgadtan hallgatok végig és fogadok el hasonlókat a partnereimtől. Örülni a másik örömének, hisz az új szerelmi kapcsolat gazdagítani fogja az életét, egészen más dimenzióban működik” – magyarázza Enikő.

A szeretet szeretetet szül

Annak, hogy valaki képes legyen poliamoriás kapcsolatban élni, alapvető feltétele egy belső fejlődés. A monogámia oldaláról közelítve szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy a párunkon kívül mást is szeressünk, csalásnak, árulásnak számít. Általában fel sem merül, hogy az érzelmeinket nem tudjuk irányítani, tehát hogy akaratunkon kívül vonzódunk, vágyunk valakinek a társaságára, és hogy mindezt nem azért tesszük, hogy a másik embert „felszarvazzuk”, netán férfiasságában megsemmisítsük. Enikő szerint a szeretet nem fogy el, a szeretet szeretetet szül. „Az, hogy én a partnerem mellett mást is szeretek, nem azt jelenti, hogy a partneremnek szánt szeretetből elveszek, és másvalakinek adom oda. Továbbra is szeretem, és értékelem a vele való kapcsolatomat, annak ellenére, hogy jött az életembe egy másik ember. És fordítva” – próbálja megértetni a többszerelműség lényegét.

És a birtoklásvágy?

– merül fel akaratlanul is a kérdés. Enikő szerint nem kell ezeket az érzéseket elnyomni, hanem meg kell próbálni megérteni, hogy miért jelennek meg. Mitől félünk, amikor féltékenyek vagyunk? Miért hiányzik a bizalom magunkkal, valamint a partnerünkkel szemben? A monogám kapcsolatok azt „követelik”, hogy a mások iránt felmerülő érzelmeinket elfojtsuk, elrejtsük, és kiegyensúlyozott boldogságot színleljünk – véli Enikő. Egy monogám kapcsolatban a féltékenységet úgy előzzük meg, hogy nem engedünk be az életünkbe új személyt, hogy ne bántsuk a partnerünket, vagy titkos viszonyt folytatunk valakivel. „Mindkét forgatókönyv tele van hazugsággal, és egyikben sem tudunk őszintén megnyilvánulni. A poli kapcsolatban is megjelennek ezek az érzelmek, a félelmeink elől nem tudunk elbújni, de a nyílt, megértő kommunikáció és a magunkon folytatott belső munka segít túllépni ezeken a nehézségeken” – véli.

Jönni fog más

„Illúzió azt gondolni, hogy egy ember az igényeid skáláján minden szintet hozni tud, vagy hogy te egy embernek minden szempontból tökéletesen megfelelsz. Nem bűn a kíváncsiság, és természetes az érdeklődés. Az ember egy poli kapcsolatban tudja, hogy előbb-utóbb biztosan jönni fog egy új arc. Ez nem jelenti azt, hogy nincs félelem, bizonytalanság vagy féltékenység. Van. De ez egy út, amin az ember rengeteget tanul elsősorban magáról. Megérti a félelmeit,  megtanul elengedni, megtanulja jobban értékelni a jelent, az együtt töltött pillanatokat, jobban figyel a másikra, és tud empatikus lenni” – fogalmaz Enikő.

Ne birtokolj, ne ítélkezz!

– sorolja Enikő, miket tanult ezekből a kapcsolataiból. „Megtanultam megértő lenni, nem pedig azonnal ellenséget látni a partneremben, ha olyan dolog történik, ami engem bánt. Hanem mögéje nézni, megérteni, nyitottnak lenni az ő perspektívájára. Miért történt az, ami történt? Mi zajlott le a másikban? Mi vezette őt az adott cselekedetre? Kérdezz, ne feltételezz!”

Boldogan együtt, amíg meg nem halnak?

Sokkal többeket érint a téma, mint gondolnánk. Elég csak a megcsalási vagy válási statisztikákra egy pillantást vetnünk, s kiderül, hogy a „boldogan éltek együtt, amíg meg nem haltak” nem úgy működik, ahogyan a gyerekmesékben vagy a hollywoodi filmekben – kezd a saját történetébe János, aki negyvenes évei elején járó vállalkozó, és aki messziről is érezhetően nagyvárosi közegből mesél a poliamoriáról.

János – aki egyébként pszichológiát is tanult – a Poliamoria Magyarország berkein belül azon dolgozik, hogy valós kép alakuljon ki a köztudatban a többszerelműségről, és hogy eloszlassák az ezzel kapcsolatos félreértéseket, tisztába tegyék, mi a különbség a poligámia, a nyitott kapcsolat, a swingerezés és a poliamoria között – hogy csak néhányat említsünk, amivel gyakran összemossák a poliamoriát.

„A nyitott kapcsolat jellemzően monoamor értékrendben megállapodó felek nyitását jelenti, ahol továbbra is abban hisznek, hogy szerelemmel szeretni egyszerre csak egyet lehet, és mivel a szexuális életüket élhetik másokkal is, jellemzően külön-külön kapcsolódnak másokkal, párhuzamosan. A többszerelműség ezzel szemben a szerelmet egyszerre több emberrel is megélhetőnek tekinti, akár párhuzamosan, külön-külön, akár hármasban, vagy többesben egyszerre, ahol akár mindenki megélheti mindenkivel, hogy szerelmes. A titkos viszony jellemzően monogám/monoamor értékrendre épül, egyszerre egy emberbe lehet szerelmes valaki, és az az egy most éppen nem a férj vagy feleség, viszont őt sem akarja elhagyni a szeretőt tartó. Egyébként jellemzően féltékeny tud lenni a szeretőjére is, azt szeretné, hogy számára csak ő létezzen” – tisztázza a fogalmakat János.

„Csak engem szeress!” – ez a feltétel nélküli szeretet?

„Az őszinteségre való törekvésemmel nem tudtam összeegyeztetni azt, hogy valakinek megígérjem, hogy innentől kezdve csak őt fogom szeretni, és senki más iránt nem fogok érezni még hasonlót sem. Egyszerűen az addigi tapasztalataim s a környezetemben élők példáiból sem ezt láttam, hiszen a sok ígéret ellenére mindannyiunknak több exe volt, pedig ezzel a kimondott vagy kimondatlan ígérettel és elvárással indul minden monogám kapcsolat. Aztán jöttek olyan „ideák”, mint a feltétel nélküli szeretet, ami szintén nagyon megtetszett, s megint csak kicsapta a biztosítékot nálam, hogy akkor hogyan van ez azzal a feltétellel, hogy „csak engem szeress”, és „addig szeretlek, amíg csak én vagyok neked” – meséli János. Szerinte megvalósítható, felvállalható és alkalmazható is a többszerelműség, ő maga is poliamor kapcsolatban él évek óta, és a környezete is tudja róla, több mint egy évtizede.

A hazugság a kapcsolat rákos sejtje

– legalábbis János szerint. „A titkos viszony jellemzően hazugsággal, bűntudattal és szégyenérzettel jár együtt. A titok és a hazugság a kapcsolat igazi rákos sejtje, ez mérgezi meg idővel a bizalmat, és emel olyan falakat a korábbi szerelmesek közé, amik már csak nagyon nagy önismereti és terápiás munkával lennének helyreállíthatóak. Két ember kapcsolata sohasem egy harmadik miatt megy tönkre. Csakis a benne élő két ember viszonyán és együttműködési és kommunikációs képességein múlik, hogy mit tudnak kezdeni külön-külön és együtt is egy olyan helyzettel, amikor például megjelenik egy harmadik – véli. – A felvállalt többszerelműségben azonban őszintén, mindenki tudtával és beleegyezésével, vágyával és szándékával összhangban éljük meg a szerelmet, többesben. Nehéz abban bízni, aki titkol előlünk valamit, és nem oszt meg velünk dolgokat. Persze fogadni is tudni kell az őszinteséget, ami fájdalommal vagy haraggal tölthet el az adott pillanatban.

De ezeket meg lehet tanulni megélni, és úgy is szeretetben maradni, hogy közben kifejezzük a neheztelésünket és egyéb érzéseinket is – magyarázza János. – A másik nagyon fontos tényező, hogy hogyan is vagyunk mi, a már kapcsolatban lévők egymással. Ha éppen dúl a szerelem, maximális az intimitás és a bizalom, akkor könnyű szabadon megélni az új szereplőt is és vele együtt osztozni a közös boldogságban. Amikor azonban kapcsolati krízis van, nehézségek, viták és konfliktusok, akkor értelemszerűen nehezebb, és veszélyesebbnek is látszik minden új szál – teszi hozzá. – De azon is sok múlik, hogy ki az új »jövevény«, aki azonnal szimpatikus, azt könnyebb elfogadni” – fejti ki. János szerint azonban ezekkel a jelenségekkel akkor és ott lehet kezdeni valamit, amikor felvetődnek. „Az én életemben leginkább hármas szerelmek alakultak ki, külön-külön talán ha 1-2 emberrel kapcsolódtunk az elmúlt évek során, viszont többekkel is sikerült hármasban szerelmesnek lennünk egymásba. Ilyenkor nem kérdés, hogy a másik is örül-e, hiszen ő is megéli a szerelmet” – avat be minden gátlás nélkül a saját életébe.

És a zöld szörny hová lesz?

„A féltékenység szerintem egy tanult érzelmi reakció, ami a birtoklásvágyból fakad. Vannak gyerekek, akik ezt a mintát tanulva sajnálják megosztani másokkal a játékaikat, míg mások szívesen osztoznak, és együtt játszanak másokkal. Ha két gyermekemet szeretem, akkor az egyik hibája, hogy a másikat is szeretem? Persze hogy nem. Ettől azonban lehetnek önértékelési gondjaim, önbizalomhiány, hogy ez jut eszembe, illetve ezen félelmeimet pendíti meg a valóságnak ez a pengetője.

Az értékrenden múlik ez is. Ha abban hiszek, hogy egy „elég”, vagy „az igazi szerelem csak egy lehet”, akkor hibát kezdek el keresni, ha ez nem valósul meg.

Még kifejezésünk sincs a másik örömének megélésére

„Magyar kifejezés még nincs a compersionra. A lényege, hogy a másik örömével és boldogságával együttérzek, és én is megélem. Egy új szerelemnek energiája van, ragyog a másik, és bizony sokkal könnyebb egy szerelmes emberbe szerelmesnek lenni, mint egy éppen keserű és kiábrándult lélekbe. Többször hozott már minket vissza régi szerelmeinkkel újra és újra a kezdeti szerelem állapotába egy-egy új szerelem megélése, akármelyikünk részéről is volt. Ilyenkor öröm és boldogság van, mintha csak a lottón nyert volna a másik. Kinek fájna ez? – magyarázza János. – Az nehezebb, ha nem élnek együtt, vagy nem találkoznak a társak, hanem külön-külön kapcsolódik valaki a társaival, és még időt sem töltenek egymással hármasban vagy többesben, mert akkor kezelni kell az időbeosztást, és gyakrabban lesz konfliktus is abból, hogy ki kivel van éppen. Ez szerintem az egyik első lépcsőfok a monoamor értékrendű nyitott kapcsolatból a poliamoria felé, mivel egyszerre egy másikkal tudok csak lenni. Ezt nevezik solo poliamoriának, amikor nem együttélésben, hanem külön-külön éli meg valaki több társával a szerelmet, mindenki tudtával és beleegyezésével.” János szerint ezt nehezebb hosszú távon fenntartani és elmélyíteni is.

„Az érzések egyszerre is lehetnek, szerethetek mindenek »alatt«, miközben a felszínen megélem a haragom, megtapasztaltam, hogy lehetek bánatos, mert elhagyott az egyik szerelmem, miközben boldog vagyok a másikkal való szerelmemben, vagy hogy milyen a szerelmemmel együtt megélni azt, hogy egyszerre veszítettük el a közös szerelmünket. Hatalmas élmény, amikor a szerelmeim egyben a legjobb barátaim is, és éppen olyan őszintén elmondhatom azt, hogy kivel kapcsolatban mit érzek, ki tetszik, és ki kacsintott rám, mintha csak a legjobb barátimmal lennék, és ebből nem féltékenység van, hanem felhőtlen öröm és közös nevetés” – összegzi életvitele előnyeit János.

Emésztjük a hallottakat

Nem állítjuk, hogy jövő héttől kezdődően ledobjuk magunkról évtizedes rutinjainkat, neveltetésünket, és máris kellően nyitottak leszünk egy poliamor kapcsolatra, de az őszinteségre, nyitottságra és megértésre való törekvést, a hazugságok kiiktatását abszolút pozitívumként könyveljük el. Akit esetleg mélyebben érint a téma, a poliamoriamagyarorszag.hu weboldalon talál választ a kérdéseire, vagy Franklin Veaux és Eve Rickert More than two című könyvét olvashatja el. Igaz, egyelőre csupán angolul van erre lehetősége.

Kiemelt kép: Shutterstock/ fotók: pixabay.com

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. áprilisi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>