Visszérrel mit ér a női láb?

Kevesen békülnek ki a csúnya, kék-lila eres lábakkal. De az esztétikai vonzaton túl, a visszerek már fiatal korban jelentkezhetnek az alsó végtagokon úgy, hogy panaszt is okoznak. Ezek vizsgálata és kezelése napjainkban merőben eltér már a klasszikus módszerektől, hiszen a marosvásárhelyi Puskás Attila belgyógyász-érgyógyász szakorvos rendelőjének felszerelése is azt bizonyítja, hogy- a fejlett technológiának köszönhetően-  precízebb diagnózis állítható fel, a beavatkozás kíméletesebb és hatékonyabb.

Az alsóvégtagi vénás rendszer kóros tágulata, vagyis a visszeresség azért alakulhat ki, mert a visszatérő vénás rendszer (azok a vénák, amelyek a vért visszaszállítják a szívhez) az álló helyzet miatt fokozott gravitációs terhelésnek van kitéve. Amióta az ember két lábra állt, a vénás rendszernek nem volt még ideje alkalmazkodni: súlyos teher nehezedik a lábakra a testrészek megváltozott funkciója miatt, és ezt csak fokozza a mai modern életforma. 

Nők körében gyakoribb az előfordulása

Ez azzal magyarázható, hogy a nők plusz rizikótényezőkkel szembesülnek – mondja Puskás Attila belgyógyász-érgyógyász szakorvos, miközben a genetikai hajlamot és a túlsúlyt a nemek közös rizikótényezőiként említi. Szintén a súllyal van összefüggésben, viszont sajátosan női rizikótényező a terhesség. Bizonyított tény, hogy minél több kiviselt terhessége volt egy nőnek, annál gyakoribb a visszér gyarapodása. „Az állapotosság önmagában olyan hormonális változásokat is előidéz a szervezetben, amelyek minden szövetet lazítanak, így a vénák is tágulnak.

Súlykontroll és megfelelő testmozgás – két fontos tényező a visszerek megelőzésére, mondja Dr. Puskás Attila 

Másfelől, amikor elkezd nőni a méh, ez nyomást gyakorol a visszatérő vénák irányába, még jobban akadályozva a gravitáció ellen irányuló keringést. Ebből kifolyólag a visszerek kialakulhatnak a kismedencében is, gáttájékon vagy a nemi szervek környékén is” – magyarázza. Szülés után a visszerek egy része visszahúzódhat. Ezért is mondja a szakember, hogy türelmi időt kell adni a vénáknak. Ami ezt követően is megmarad, azt különböző technikákkal lehet kezelni. 

A testmozgás segíti a vénás áramlást

A megelőzés két kulcseleme a súlykontroll, illetve a rendszeres mozgás. Puskás Attila azonban felhívja a figyelmet, hogy bizonyos testmozgások megelőzik a visszeres megbetegedést, míg mások elősegíthetik annak kialakulását. Utóbbiak közé sorolja a szakorvos az ugrálással járó sportokat, így például a kosárlabdázást, a kézilabdát vagy a magasugrást. Ezzel szemben ideális testmozgásként említi az úszást, illetve a gyaloglást.

A súlykontroll esetében a táplálkozásra kell odafigyelni: a leglényegesebb a kalóriabevitel megfelelő csökkentése, ugyanis a belgyógyász-érgyógyász szerint sokkal többet eszünk, mint amennyire szükségünk van. Jótékonyak lehetnek a zöldségekben és gyümölcsökben levő természetes antioxidáns anyagok, amelyek a vénafalban és általában az erekben csökkenthetik a krónikus gyulladást. 

Mikor forduljon szakemberhez a visszeres beteg?

A visszérbetegségnek különböző súlyossági fokozatai vannak. Puskás Attila azt tanácsolja, hogy akkor kell szakorvoshoz fordulni, ha dudoros visszerek jelennek meg az alsó végtagokon, de a legtöbb hölgy már az esztétikai seprűvénák esetén is felkeres egy szakembert. Az esztétikai stádiumban kitágulnak a seprű- vagy pókvénák, amelyek gyakorlatilag a bőrben levő alig 1 mm átmérőjű, vékony vénák. A kettes fokozat nagyobb visszereket jelent: kanyargó, kidudorodó vénákkal, amelyeknek az átmérője meghaladja a 4 mm-t. A hármas stádiumban dagad a láb a visszér miatt, ettől kezdődően már idült vénás elégtelenségről beszélünk. A négyes már súlyosnak mondható, a bőrön barna foltok jelennek meg (pigmentáció), ami jelzi, hogy nagy a nyomás a rendszerben. Az ötös stádiumba került személyeknek vénás lábszárfekélyük volt, ami begyógyult. A hatos viszont élő, nyitott sebet jelent, szintén vénák miatt kialakult lábszárfekélyről van szó. 

Hatékony kezelés, gyors felépülés

A marosvásárhelyi szakorvos szerint a klinikai állapotfelmérés mellett nagyon fontos a műszeres vizsgálat. Ultrahangvizsgálat nyomán a szakember belülről látja a vénát, vizsgálni tudja benne az áramlást, illetve meg tudja pontosan határozni a visszértörzs lényeges elemeit. Ezután felállítható a pontos, korrekt diagnózis, amelyből leszűrhető, hogy gyógyszeres kezelés, kompressziós harisnya, életmódváltás, vagy esetleges beavatkozás szükséges (speciális injekcióval, lézeres beavatkozás helyi érzéstelenítéssel, vagy hemodinamikai megoldások, amikor bizonyos pontokon lekötik a visszérágakat). A klasszikus műtéti technikához képest, amikor több hónap után jön teljesen helyre a láb, egy lézeres vagy szkleroterápiás beavatkozás után csupán heteket igényel a felépülés. A szakembernek fontos elkülöníteni az elsődleges visszereket a trombózis után kialakuló másodlagos visszerektől, ez utóbbiban a műtét általában nem lehetséges. 

Csökkent a kiújulási arány

Mivel a visszerek esetében hajlamról is beszélhetünk, soha nem mondhatjuk azt, hogy ez egy teljes mértékben kiiktatható bántalom” – szögezi le Puskás Attila, és hozzáteszi, a technikák fejlődésével egyidejűleg a visszerek visszatérésének lehetősége drasztikusan csökkent. A különböző tanulmányok azt mutatják, hogy míg a klasszikus műtét után 30–40 százalékos a kiújulási arány, addig az új terápiák 10–20 százalékot mutatnak. Kiemelte, hogy a kiújulás soha nem olyan szintű, mint amilyen a kezdeti állapotban volt, tehát jóval enyhébb formában jelenik meg, amit injekcióval egyensúlyban lehet tartani.

 

Judit, 30 éves

Bár szakember szerint öt évvel ezelőtt, a második terhességemkor alakult ki a visszér, panaszom tavaly decemberig nem volt, akkor viszont dagadni kezdett a lábam, görcsölt a vádlim, ahova kiült egy vastagabb ér. Egy hónappal később diagnosztizáltak felszíni visszérrel. Jelenleg kompressziós harisnyával, kenőcsökkel és táplálék-kiegészítőkkel, illetve sok mozgással igyekszem kordában tartani a visszereket. Egyelőre készülök újabb ultrahangos vizsgálatra menni, amiből kiderülhet, hogy történt-e valami változás az elmúlt hónapok alatt.

Éva, 42 éves

A visszér először 23–24 éves koromban alakult ki, 25 évesen pedig Magyarországon esztétikai műtétnek vetettem alá a lábam, mert úgy gondoltam, hogy fiatalon nem lehet olyan ronda a hátsó lábrészem. Tízéves szünet után, terhesség alatt kiújult a visszér, s bár semmi panaszom nem volt, újra előbukkantak a kidudorodó, nagy erek. A szakember azt javasolta, szülés után műteni kell, illetve kezelést is kiírt. De ezt nem kaptam meg, így szülés után még 10 napig visszautaltak a kórházba trombózissal. Ezután klasszikus műtéttel kétszer is próbálkoztunk, de a beavatkozással nem járt sikerrel a sebészorvos. A további két terhességem alatt visszérharisnyát hordtam, és nagyon odafigyeltem, hogy a szülésnél megkapjam a kiírt véralvadásgátló kezelést. A terhességek, illetve szülések után gyakoribbak a panaszok. Szerencsére három kisgyerek mellett sok időm nincs üldögélni, de 3–4 óra ülés után dagad, feszít a lábszáram. Mivel más megoldás nem volt, júniusban programálást kértem szkleroterápiás vagy lézeres műtétre.

Fotó: Boda L. Gergely

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2015. júniusi-augusztusi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>