Elveszett életek
Elvetéltem. Elment a baba. Abortuszom volt. Megöltem a gyermekem. Milyen lett volna Ő? Szégyellem magam. Nem voltam képes kihordani. Nem...
Hónap: 2019 október
Otthon legyen, ne „egyenlakás”
Képek nélkül, csupasz falakkal rideg, lelketlen a lakás. Ha kitesszük a kedves emlékeket idéző rézkarcot, az ajándékba kapott festményt, vagy...
Tamás Kincső: Rossz vicc
Vacsora közben Előd vicceket mond, amit az iskolában hallott. Az első kettő ártatlan gyerektréfa. Janka lelkes hallgatóság, őszintén nevet rajtuk....
Hirdetés
Erdőn él és ír
Nem írónő és nem egy nő, aki ír. Író. Nemtől függetlenül. Bennem van a férfi, a férfias világszemlélet is –...
Egy és fél láb
Mit tesz egy huszonéves fiú, amikor hirtelen kiderül, hogy csontrákos? Pozitív hozzáállásával számos fiatal példaképévé válik. Keresztes Zsolt úgy gondolta,...
Játék a formákkal: A homokóra
Retró szabások, modern vonalak, szoknyák, nadrágok, ruhák és kosztümök – ma már relatív a divat követésének fogalma, hiszen egy időben...
Hirdetés
NŐILEG
Az anya, a feleség, a testvér, a kolléga, a szomszéd: mindennapi szerepeink
Színház az egész világ, színész benne minden férfi és nő – tudjuk ezt Shakespeare óta, de csak kevesebben tudatosítjuk magunkban szerepeinket. Nem a megjátszásra, színpadiasságra gondolunk, hanem az életszerepekre: az...
Hirdetés
szempont
Bencze Emese
Gátlások és fürdőruha nélkül
A külsőnk elfogadása miatt a legtöbben harcot vívunk életünk során valamilyen formában, a kérdés, hogy mikor és hogyan sikerül azt megnyerni. Az ember alapvetően pőrének teremtetett, a társadalmi elvárások és az általános kulturális berendezkedésünk viszont felöltöztettek bennünket, olyannyira, hogy a kevesebb, lengébb öltözet sokunkat frusztrál egy kicsit. Nem volt ezzel másként kolléganőnk sem, aki - fürdőruhájával együtt - levetette a gátlásait is: egy naturista kempingbe merészkedett. És milyen jól tette!
Székely Kinga Réka
Asszonylét. Bátorság.
Fent született a hegyben. Nem alföldi tanyavilág ez, ahol akácok sűrű lombja védi a zsúpfödeles házat a temérdek puszta közepén. Hegyi tanyavilág, melyet a székelyek láznak hívnak. A falvaktól távol eső hegyi legelők szórványos települése a láz, tömény vadon. Az ősök nem romantikus indíttatásból fogtak neki házat építeni egy ilyen – éghez közeli – fennsíkon, hanem kényszerűségből.
Magyari Tekla
A lányom háza én vagyok
Talán soha nem álltam távolabb az álmom megvalósulásától, mint ezekben a hónapokban, hetekben: a parasztház felújítási projektje mélyen alszik, az adósságcsökkentés teljes kómában, a törlesztésre szánt bevételemből élek. Ráadásul a pelyhes fülű újszülöttem teljes fókuszváltást követel. Egy hónapja én vagyok A Ház egy alig háromkilós, nyünnyögő csöppségnek. Anya épül, és mindent elfelejt.
Szalay Zsuzsanna pszichológus
A paradicsomok fölött…
Szeretlek. Szerelmes vagyok beléd. Régen szerelmes voltam beléd. Most már nem vagyok, másba vagyok szerelmes. Imádlak! Te vagy a legeslegjobb! Kedves Olvasó, milyen gyakran hagyják el szád ezek a szavak? Naponta? Hetente? Vagy hónapokban mérhető az előfordulásuk? Esetleg ennél ritkábban?
Gergely Orsolya
„Öt fesztiválon voltam, négyen családostól” – A fesztiválszezon mindenkié
Csak mindenkinek másmilyen a fesztivál... Nekem ilyen volt ez a nyár: teles-tele fesztiválhangulattal, élménnyel, mindenféle találkozással. Idén öt fesztiválon voltam, négyen családostól. No de senki ne higgye, hogy pont úgy fesztiválozok, mint huszonéve: ma kevésbé spontán és kevésbé teljességre törekvő módon…
Bencze Emese
Ahol a szívem lakik
Falun nőttem fel, ami természetesen együtt járt a vidéki élet néhány – különösen tinédzserkorban számottevő – hátrányával, mint például az ingázás. De mint utóbb rájöttem, több jellemformáló előnye is volt. A városon, tömbházlakásban töltött utóbbi néhány év egyre inkább felerősítette bennem a kertes házi élet hiányát, sőt – mint néhány napja megfogalmaztam – magát a falusi életet is hiányolom. A faluközösségeknek van egy saját mikroviláguk, amelyek működésébe nem láthat bele bárki, meg kell élni. Szerencsés, aki megélhette. Én is az vagyok.
Demeter Melinda
Bukás: büntetés vagy lehetőség?
A napokban két újságcikket is elém hozott a Facebook, amelyek meglehetősen felborzolták a kedélyeket, a megosztó kommentáradatot olvasva, engem is arra késztettek, hogy elgondolkodjam a témán.
Szalay Zsuzsanna pszichológus
Menő lett a pszichológia?
Még engem is meglepett az idei egyetemre felvételiző fiatalok szakpreferenciája, mely szerint alapképzésben a pszichológia szakra volt a legnagyobb a tülekedés Románia nagyobb egyetemi központjaiban: a bukaresti egyetem pszichológia szakára 12 jelentkező, a jászvásári egyetemen 7 jelentkező, a brassói egyetemen pedig 38 jelentkező jutott egy helyre. A kolozsvári Babeș-Bolyain a második legnépszerűbb szak volt a pszichológia.
Magyari Tekla
Örömteli találkozást kívánok!
Többször cikkeztünk már a szülések körüli traumákról, visszaélésekről és csalódásról, de csak ritkán emeljük ki, ha valami emberséges, olajozottan működik, netán kiváló. A gátizom-erősítő intimtorna élményeimről írtam néhány hónapja, akkor még szülésre készülve. Az élet azonban úgy hozta, hogy császármetszéssel segítették világra a gyermekem, de ez számomra nem jelentett csalódást, pláne olyan messzemenően pozitív kórházi környezetben, amilyenre álmomban sem gondoltam volna, ráadásul nem méregdrága magánklinikán, hanem kisvárosi, állami intézményben.
Csatlos Tünde
Tudtam, hogy vannak mások is, csak nem láttam őket sehol
Életünk legtöbb időszakában van bár egy olyan közösség, amely nagyon erősen hat ránk, amely meghatározza azt, hogy miként és milyen irányba fejlődünk, a család és barátok mellett jó megtapasztalni más társaságokat is. Egy új közösség tagja lenni olyan, mintha mindent tiszta lappal kezdenél, ahol önmagad lehetsz, ahol tudod már, hogy mit tudsz adni, hol vannak a határaid, csak azt nem tudod még - és ez lehet a nagy meglepetés! -, hogy mit tanulhatsz, és mit kaphatsz te egy ilyen közösségtől.
dolcsevítá
A mini, a levendula és a blézer: mit fogsz hordani idén ősszel?
Ha ősszel és télen is szeretnénk jól érezni magunkat a bőrünkben, ne riadjunk vissza az élénk színektől! Ha már az idő komor, legalább mi legyünk mosolygósak. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Punkok, hippik, hipszterek – és a vasfüggöny emléke: Berlin
Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy tapasztalatból beszélhessek arról, hogy a kommunizmus éveiben mit jelentettek egy romániai számára a „kelet-német” termékek, de elég idős, na meg elég kelet-európai ahhoz, hogy lássam őket magam körül még ma is: édesanyám még mindig használja...
Borbély Zsolt Attila étteremkritikus: Remek tesztétel a kacsa, a bárány, a harcsa
Malacfül és borjúmirigy, tokhal, békacomb és távol-keleti pacal – csak néhány (t)étel Borbély Zsolt Attila mindennapos munkájából. Az Aradon élő étteremkritikus a kilencvenes évek eleje óta járja a Kárpát-medence éttermeit, és következetesen jegyzi is az ott tapasztaltakat: kritikái és ajánlásai...
A tenyéren hordozott ház
Gyergyószárhegy a sajátos hangulatát elsősorban az épített örökségének köszönheti, s ahogy a kicsi utcácskákat járjuk, valódi kincsekre bukkanunk. Ilyen a Vargyas-Moni család otthona is, egy több mint százéves, nem szokványos parasztházból kialakított, meleg családi fészek, ahol az eredeti formavilágot megőrizve,...
Keddi lányok: így is lehet! – Hétköznapi feltöltődés tündérruhában
Adott négy negyven fölötti, székelykeresztúri nő, akik imádnak öltözködni, és egy átlagos hétköznapból is képesek valami rendkívülit kihozni. Egyszerűen azzal, hogy egy ötlet alapján összehangoltan, de mégis különlegesen öltöznek fel, és ezt meg is mutatják, nemcsak a közösségi oldalon, hanem...
Fogyaszthatjuk ebédre, vacsorára, reggelire: tonhalas póréhagymás quiche
A franciák pizzája elsőre kissé furának tűnhet, de ha egyszer elkészítettük, nem tudunk szabadulni tőle: állandóan quiche-t ennénk.