– Leghamarabb mikor jelenik meg a dadogás?
– Ez a beszédzavar leggyakrabban hároméves kor körül jelenik meg. Ekkorra már általában „összeállt” a hangokból és szavakból a beszéd (ha nem, akkor megkésett beszédfejlődésről beszélünk), és felszínre kerülhet az, ha a beszéd ritmusa, összerendezettsége nem megfelelő. De ugyanehhez az
életkorhoz köthető az a jelenség is, amikor a gyerek gondolkodása, „beszédszándéka” fejlettebb, mint a beszéde, így a beszédritmus felborul.
Ez a „nem folyamatos beszéd” sokszor csak átmeneti probléma.
– Későbbi életkorban is felbukkanhat?
– Bármikor megjelenhet, habár fiatal felnőttkortól kezdődően már ez nem igazán jellemző.
– Mit tart ma a tudomány a dadogás okairól? Mi okozhatja ez a beszédzavart?
– A dadogás annyira komplex beszédzavar, hogy nem igazán lehet egyetlen tényezőt megjelölni okként. Ahhoz, hogy megjelenjen a beszédben, „szükséges” néhány olyan háttértényező, mint a görcsre való hajlam, a beszédszervek éretlensége, idegrendszeri éretlenség, az agyféltekék átlagostól eltérő működése és
néhány kiváltó ok, mint például pszichés trauma vagy az agykérgi területek átmeneti zavara. Általában szorongó személyiség talaján alakul ki.
Genetikai okokat is vizsgálnak újabban és összefüggésbe hozták például a 12. kromoszómán történt mutációkkal. (…)
– Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
– Ha a dadogás
nem szűnik három hónapon belül, illetve, ha erős görcsök és együttmozgások is jelentkeznek, érdemes szakemberhez fordulni. A későbbi életkorban megjelenő dadogás esetén valamilyen pszichés traumára gyanakodhatunk, akkor akár már hamarabb is meg lehet keresni pszichológust vagy logopédust.
Személyes véleményem szerint akkor kell szakemberhez fordulni, amikor annyira zavarja a szülőt vagy a gyereket a beszédhiba, hogy nem tud úrrá lenni szorongásán. Ilyenkor ugyanis a várakozás –mivel negatív légkörben telik– még jobban megerősítheti, rögzítheti a problémát, és a szülő félelmeit átveszi a gyerek is. (…)
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
