A szakértelem válsága vagy a mindent tudók kora van?

Kommenthuszárok. Így nevezik azokat, akik az interneten mindenhez értenek, minden témához hozzászólnak, tudósokat, szakembereket oktatnak ki, tudományos eredményeket vonnak kétségbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy átlag ember manapság sokkal több ismerettel rendelkezik, mint akár 50 évvel ezelőtt. A szakértelem válságát éljük vagy mi lettünk magabiztosabbak az internet, és vele az információk terjedésével?
Hirdetés

Részlet a Nőileg magazin 2021. januári lapszámából.

 

Ma már bárki bármilyen információhoz hozzáférhet a világhálón, akár orvosi tankönyvhöz is, így sokféle tudást magunkba szívhatunk. Az összecsipegetett információmorzsák birtokában sokan felhatalmazva érzik magukat, hogy olyan témákhoz is hozzászóljanak, amelyek mélyebb, alaposabb tudást feltételeznének. 

Az értő olvasás hiánya

„A hozzáférés valós, ám ez még nem jelent értő olvasást vagy szakmai felkészülést” – mondja Kádár Magor kommunikációs szakértő (alábbi képen), a Babes–Bolyai Tudományegyetem docense. „A szakemberek formális oktatás során sajátítják el az alapokat, a tudományos fogalmakat, és egyáltalán a rendszert, amiben gondolkodnak. Ezután már értő olvasással tovább tudnak tanulni informális módon, gyakorlati tapasztalattal megerősítve tudásukat. A kommenthuszárok egyrészt a rendszert sem értik, másrészt a funkcionális analfabetizmus is magas a köreikben, ugyanakkor

probléma az is, hogy az internetezők sokszor egyszerű válaszokat keresnek, fekete-fehérben, barát-ellenség perspektívában gondolkodnak.

De ez nem jellemző a valós környezetünkre, a világra, amelyben élünk” – hangsúlyozza a szakember. (…)

Kommenthuszárok kora

Az interneten a névtelenség, a távolság védettséget ad, ez adja azt a magabiztosságot, ami kell a fotel- vagy kommenthuszárnak nevezett, állandóan véleményt formáló embereknek a kirohanásokhoz.

A távolság védettségében azok is véleményt mondanak, kioktatnak, akik szemtől szemben nem tennék, vagy legalábbis nem olyan markánsan. Ha az offline térben tennék ugyanezt, ellentmondanának nekik, sőt, nyilvános megszégyenítés is érhetné őket, és kiderülhetne, nem is felkészültek és érvelni sem tudnak. Minderre az online térben nem kerül sor. „Aki hangosabban kommentel, többet ír, annak úgy tűnik, igaza van. Ha pedig valakit leszólnak, az még vehemensebb lesz – mondja Kádár Magor. (…)

Az analitikus gondolkodást kellene megtanítani

Dr. Fejér Szilárd (alábbi képen) kutatóvegyész Cambridge-ben doktorált, egyik fő kutatási területe a vírusok modellezése. A sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam laboratórium vezetőjeként a koronavírus tesztelésével foglalkozik, a közösségi médiában pedig tudományos ismeretterjesztésbe fogott.  

Hirdetés

– Mit tapasztal a bejegyzései alapján, előfordul, hogy leírja a tényeket, és laikusok megkérdőjelezik?

– Vannak személyek, akik fogékonyak az álhírekre, és minden tényt hajlamosak megkérdőjelezni, ők elég hangosak. A többség viszont örül a bejegyzéseimnek, és hasznosnak tartja azokat.

Egy tudósnak könnyű vagy nehéz terep a Facebook az információk átadására?

– Ez attól függ, hogy milyen információt kell átadni. Ha egy terület nagyon alapos ismereteket igényel, akkor mindenképp nehezebb, de ez attól is függ, hogy egy-egy adott problémának melyik aspektusát boncolgatjuk többé-kevésbé közérthető nyelven. (…)

– Ön szerint hogyan jutottunk oda, hogy azt hisszük, a neten szörfözve több tudást szedünk össze, mint egy tudós, egy szakember tud?

(…)

A teljes cikk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában olvasható.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted:

Hirdetés