(…) Minden méret, szín és forma elfogadott és szerethető lehet – írja elő a mozgalom, amelynek első próbálkozásai valahol a viktoriánus korban keresendők, aztán a 60-as évek Amerikájába visznek vissza, a 90-es években is dolgoztak ezen, de a nagy áttörést a 2010-es évek és a közösségi média, az influenszerek megjelenése jelentette. (…)
Ma elméletileg bárki lehet meghatározó, véleményt alakító szereplő, mondja Kádár Magor (fenti képen) kommunikációs szakember – sok esetben ehhez különösebb háttér vagy tehetség sem szükséges. Klasszikus médiasztár például Audrey Hepburn, aki nemcsak a még mindig a saját, egyéni stílusának tekinthető napszemüveget és nadrágot hozta divatba, hanem kilépett az ideálisnak tekintett formavilágból, és elfogadottabbá tette többek között a kisebb melleket. Felvállalt egy általános, természetes adottságot, és (bár ő maga nem volt elégedett saját testével) egyértelműen üzente,
nem vagy kevesebb, mert a mindenkori standardok éppen mást írnak elő. Ez a jelenség a közösségi média korában felerősödött,
az influenszereknél gyakran meg is fordul: gondoljunk például Ashley Grahamra, akit a body positivity képviselete miatt jobban ismernek, mint műsorvezetői szerepe és tehetsége miatt.
– „Jól vagy úgy, ahogy vagy. Úgy vagy gyönyörű.” Volt-e valaha ekkora szabadságunk?
– Az „úgy, ahogy vagy” nagyon veszélyes mondat, mert belülre helyezi azt a mércét, amit korábban a társadalom állított fel – mondja Dr. Keszeg Anna (alábbi képen), kultúrakutató, egyetemi adjunktus.
A test elfogadása valójában ahhoz kapcsolódik, hogy a nők azt a jogot vívják ki maguknak, hogy ne a testük alapján ítéljenek róluk, hanem megkapják azt a szabadságot, ami hagyományosan a férfiaké volt, vagyis hogy nem a testünk jellemzői alapján lesz helyünk a világban.
A női testet a munkához való jog szabadította fel.
Az egész talán a viktoriánus öltözködési reformmal kezdődött. A folyamatban kulcs-ruhadarabok is részt kaptak: a fűző elhagyása, a nadrág viselése… (…)
Hogy ez mennyire jól van így…
– Testünk elfogadása a 2010-es évek egyik legerősebb mozgalma – mondja Dr. Keszeg Anna. A testtudatosság a méret, a rassz, a kisportoltság és erőnlét, az életkor, a szexuális irányultság alapján történő diszkrimináció elutasítását jelenti egyszerre. A body positivity mozgalma azt hirdeti, hogy nem szabad engednünk, hogy címkézzék a testünket, minden összehasonlítás, hierarchia a megbélyegzés, a kirekesztés forrása lehet. (…)
Mitől lett egyre izmosabb ez a mozgalom, hol tartunk mi ebben, itt, Közép-Kelet-Európában? – elolvashatod a februári Nőileg Egyensúly rovatából.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
És miről szólunk ebben az évben? Kukkintsd meg:
