Időtálló házasság: Sinka Erzsébet & Sinka Ignác

Sinka Erzsébet és Ignác neve nem ismeretlen az udvarhelyieknek: Erzsike és Náci – ahogyan a legtöbben ismerik – alapítói voltak az egykori népszínháznak, s Náci bácsi azóta is fel-felbukkan a Tomcsa Sándor Színház egy-egy előadásában. A székelyföldi kisváros elválaszthatatlan párosa voltak, sokat megélt, bölcs derűjük azóta sem lankad. Az alapvetően házasságellenes újságíró – akinek tízéves korában épp Sinka Erzsi adott mikrofont először a kezébe – harminc évvel később a harmonikus házasság titkáért látogatott ócfalvi otthonukba. (A teljes cikk a 2021-es Nőileg magazin februári számában olvasható.)

(…) Biztosan voltak mélypontok az együtt töltött több mint négy évtized alatt – vetem fel a kérdést, „persze, hogy voltak” választ várva. „Akinek ilyen felesége van, mint nekem, annak nincsen mélypontja” – szólal meg Náci bácsi, s hahotázunk a diplomata válaszon. „Na, látod, ezért vagyok vele mind a mai napig” – üti le a feldobott labdát jó csapatjátékos módjára Erzsike néni. 

„Hogy ne lettek volna mélypontok: Gyopár lányunk problémával született, amikor problémás gyermek születik a családba, az nagy teher” – fordítja komolyra és őszintére a szót Sinka Erzsi. „Nem akarom a férfiakat bántani, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben ilyen helyzetben a férfi kalapot emel, és lelép. Nekünk óriási szerencsénk volt, hogy Náci nem lépett le, hanem ott volt, s én azt mondom, hogy

az én lányomnak két anyja van: az édesanyja és az édesapjanyja. Szoktam mondani neki, hogy apnyu”

– meséli a nehézségekről. (…)

Az élet egyfelől elvesz, de másfelől ad

„Az élet ilyen: egyik felől elvesz, másik felől ad, s ezt észre kell venni. Nem csak azt, amit elvesz, hanem azt is, amit ad, amiért hálásnak kell lenni. Mert nem véletlenül történnek a dolgok.

Hirdetés

Például abból, hogy Gyopár más volt, mások nagyon sokat profitáltak: mert pedagógusként el tudtuk fogadni a másságot, én például tanítottam teljesen süket gyermekeket, tanítottam szellemi fogyatékos gyermeket, diszlexiás gyermeket, és mindenkivel megtaláltam a közös a hangot. És ez annak a hozadéka, hogy én tudtam, hogy mit jelent sérült gyermeket nevelni.” Egy házasság működéséhez meg kell tanulni kompromisszumokat kötni – hangsúlyozza Erzsike néni.

Kompromisszumkészség nélkül nem is érdemes próbálkozni

– teszi hozzá a nyugdíjas pedagógus. Ugyanakkor számukra az is lényeges, hogy a felek ne szenvedjenek semmilyen szenvedélybetegségben. (…)

„Mindenkit arra biztatok, hogy dicsérje az urát. Vagy a feleségét.”

„Sokan mondják nekem, hogy te annyit dicséred az urad… És valóban, én mindenkit arra biztatok, hogy dicsérje az urát. És a feleségét is” – folytatja házasságuk titkait Sinka Erzsi. „Számomra nem volt fontos, hogy a férjem magas legyen, barna legyen, jóképű legyen, de az lett, és nem jött rosszul. Viszont a legfontosabb az volt, tudjak vele szembenézni, és az sem árt, ha fel is tudok rá nézni. Fontosnak tartom, hogy legyen, amit beszélni a pároddal. Ne csak a hétköznapi dolgokat.

Hosszan meséltek még találkozásukról, különös mézesheteikről és megküzdéseikről egymásért – bővebben a februári magazinban találod.
Friss lapszámunkat alább kérheted: