Miért járunk plázázni?

Miközben az Egyesült Államokban már a múlt század tízes éveiben megnyílt az első szupermarket, 1931-ben pedig az első hipermarket is, Erdély, Székelyföld ebből a világból sokáig kimaradt. Most viszont fogyasztunk. Gyakran nyakló és kritika nélkül. (A teljes cikk a 2020-as áprilisi Nőileg magazinban olvasható).

„A hipermarketeket, plázákat a fogyasztás katedrálisaiként is szokás emlegetni: ez a fogalom jól kifejezi, hogy a plázák mekkora szerepet töltenek be a fogyasztók életében. A szakirodalom az élménytársadalom fogalommal írja le a plázákat: koncentráltan kínálják a lehetőséget a könnyű kikapcsolódásra.

Nem véletlen tehát, hogy ha száz évvel ezelőtt a korzó, a színház, a templom volt a közösség találkozóhelye, ma sokkal inkább a pláza, vagy székelyföldi léptékben egy-egy szupermarket váltja fel ezeket a terepeket.

Ez azt is jelenti, hogy a kulturális fogyasztás sokszor visszaszorul: a színház, a koncert helyett inkább egy laza vásárlási körutat vállalunk be.

Az amerikai irodalomban írták le, hogy amint megépül egy pláza, a város tér- és társadalmi szerkezete átalakul. A lakosok már nem a főutcán, hanem a plázában vásárolnak, sok bolt ide költözik, a városközpontok üresen állnak, később átépülnek. (…)” – magyarázza Dr. Nistor Laura társadalomkutató, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatója.

Dr. Nistor Laura: Székelyföldön a jelenség kezdeteit látjuk

Nyilván, azt is tudnunk kell, hogy a plázába, hipermarketbe járás nem mindig jelent vásárlást: sokszor csak egy kávé vagy a nézelődés miatt, az úgynevezett „hanging out” miatt keressük fel ezeket a helyeket, de informálódás is lehet a cél. Másik indíték, hogy a kisebb jövedelműek, vagy a tinédzserek esetében a plázában való ténfergés, nézelődés azt az illúziót adja, hogy ténylegesen részesei a fogyasztói társadalomnak: átélhetővé válik egy érzés, egy élmény. (…)

A posztszocialista államok esetében természetesen az is fontos eleme a fogyasztásnak, a teletömött vásárlói kosárnak, hogy úgy tűnik, még mindig bennünk élnek a hiánytársadalom lenyomatai: úgy érezzük, hogy muszáj teletömni a kosarat, muszáj megtapasztalni a fogyasztói élményt, mert esetleg vége szakadhat. Egyfajta kárpótlásként, a nyugathoz való felzárkózásként éljük meg a plázát, a hipermarketet, mondja a szakember.

Manapság a fogyasztás jóval több, mint egy szükséglet-kielégítés. 

Egy terméket ritka esetben veszünk meg csupán a funkciójáért.  A fogyasztás élményt nyújtó tevékenység és egy szimbolikus cselekvés. Előbbi ezt jelenti, hogy a fogyasztóknak fontosak azok a pluszok, amit egy termék a funkcióján túl kínál: ha éhes vagyok, bekaphatok ugyan egy kiflit, de mennyire más az, ha elmehetek a kedvenc bisztrómba, ahol a kedvenc asztalomnál ülve, relaxáló zenét hallgatva fogyaszthatom el a kedvenc salátámat. Ez már élmény. Az élmények magyarázzák sok esetben az olyan szolgáltatások térhódítását, mint pl. a SPA, a turizmus és hasonlók. Igazából az élmények képezik a fogyasztói társadalom motorját: a termékinnovációk legtöbbször élményben kínálnak többet.

Hirdetés

Cikkünkben többek között választ keresünk arra is, hogy a plázázás miképpen építheti a valahová tartozás illuzióját. De azt is megtudhatod, hogy te milyen fogyasztói típusba tartozol, és mit üzen a bevásárlókosarad. Minden részlet kiderül áprilisi lapszámunkból.

 A magazint lapkézbesítőink házhozszállítják, így nincs más dolgod, mint ellátogatni webáruházunkba, és leadni a rendelésed: www.noileg.ro/elofizetes. Lapszámaink digitális formában is elérhetőek!

Kiemelt kép: Shutterstock