NEMes MESÉK: Homeomese

Volt egyszer, hol nem volt, volt egy férj és egy feleség, akik szerették egymást, vagy valami hasonló, ennek ellenére folyamatosan civakodtak, mert úgy gondolták, hogy az apró kis súrlódások gyógyítják a sorscsapásokat, vagyis ha csapásnak lehet nevezni azt a kedélyborzoló valóságot, hogy egymásnak teremtettek. Egy szó mint száz, fanatikusan hitték, hogy ha valami bizonyos tünetet okoz, akkor gyógyíthatja is ugyanazt a tünetet, ezért folyamatosan pöröltek a békességért. 

A férfi asszonyverésben verhetetlen volt, a nő pedig nyelvelésben volt nyertes, ha elpáholták a hátsó felét, még akkor sem mondott le arról a hátsó szándékáról, hogy övé legyen az utolsó szó. Aztán az utolsó szó jogán úgy gondolta, hogy az első is az övé lehet, így hát egész nap járt a nyelve, mint a rokka, jobb volt ő, mint Juli néni, Kati néni, letyepetye, lepetye, mert neki egyesegyedül is ment az, amihez minimum két személy kell. Hogy minél jobban egymásra hangolódjanak, a férfi folyamatosan próbált a nőhöz igazodni, így amikor a nő kihúzta a konyhában a gyufát, akkor ő is kihúzta a pincében a dugót, amikor a nő tiszta vizet szeretett volna tölteni a pohárba, akkor a férfi a boroskancsóba kapaszkodott, amikor amaz kiabált, emez ordított, amikor a nő megrázóan érvelt, akkor a férfi megrázással rásegített, így próbálta átadni saját elméje rezgéseit a nőnek. A hasonlóság elvén túl tehát a dinamizálás elve is működött, így a kapcsolatuk a szó szoros értelmében folyamatosan megrendítő volt.

Az áttörés a kapcsolatban akkor történt, amikor az egyik nap az asszonyka valami olcsó húsból próbált erőlevest főzni, hogy erőt merítsenek a délutáni perpatvarhoz, aztán mégis híg lett a leve, valamilyen oknál fogva. De hát nem ejtették a fejére, és a kanalat sem ejtette el, ezért gyorsan töltögetni kezdte a drága tiszta vizet a leveshez, mert úgy gondolta, hogy a sorozatos hígítással ütősebb lesz a leves. Végül az olcsó húsnak annyira híg lett a leve, hogy átlépte az Avogadro-számot, ami a Committee on Data for Science and Technology ajánlása szerint 6,022140857(74)x1023mol-1, tehát látszik, hogy kurva kevés ahhoz, hogy a zupa húsízű legyen. Na de ezzel egy időben a férfi is éppen átlépte a küszöböt, és ebédhez készülvén mosta kezeit.

Nem is szaporítom a szót, végül a leves tényleg ütős lett, de nem úgy, ahogy a becses asszony képzelte, hanem ahogy a férj kivitelezte. Ez volt az utolsó csepp a tányérban, de ez töményebb volt, mint az egész fazék étek. Vétek volna ezt így folytatni, dohogott szegény menyecske, s meg sem állt, míg a délutáni ügyeletes orvost meg nem találta, hogy eltüntesse szeme körül a sötét foltot. Ő maga azt hitte, hogy erre már csak a pakolás a megoldás, de tévedett. Az orvos, aki pszichopátiáról váltott homeopátiára, apró fehér golyócskákat adott neki egy üvegecskében, és megkérte, hogy valahányszor zaklatott a férje jelenlétében, a nyelve alá öt darab kis golyót helyezzen, a nyelvét ne mozgassa, és hagyja, míg az orvosságok szépen feloldódnak ott.

Itt a mese vége, mondanom se kell, hogy a házasok azóta boldogan élnek, az orvos pedig szeretőt tart, és meghívást kapott egy kibeszélőshow-ba, de ő bebeszélte magának, hogy többet érdemel. Igaza volt, meg is szűnt a műsor hamarosan.

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. májusi lapszámában jelent meg.

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>