Pénzügyi tudatosságot hozott a járvány? – Többen kuporgattunk, mint eddig

Az elmúlt évben egyértelműen látszott, hogy növekszik azoknak a fogyasztóknak a száma, akik a fenntarthatóság érdekében igyekeznek korlátozni kiadásaikat és egyre inkább elmozdulni minimálisan is akár az önfenntartás felé. Felmérések igazolják, a tavalyi év egzisztenciális bizonytalanságai arra sarkallták a fogyasztókat, hogy másképp gondolkodjanak vásárlásaik rövid és hosszú távú következményeiről.

Láthattuk, rengetegen kezdtek háztáji kertészkedésbe, baromfitartásba Székelyföldön is, kistermelők keresték meg a háztáji termékek értékesítésének lehetőségét. Míg egyes fogyasztói döntéseket kétségtelenül pénzügyi aggodalmak vezéreltek ebben, azaz ezt azért tették, hogy csökkentsék kiadásaikat, ez sikeresen találkozott össze az ökotudatosabb életfilozófiával, illetve a természeti világhoz kapcsolódás életmódbeli törekvéseivel. Felmérések azt igazolják, hogy a 2020-as gazdasági bizonytalanság arra késztette (és fogja késztetni) a fogyasztókat, hogy másképp gondolkodjanak fogyasztásuk üzleti világra, gazdaságra, de a környezetre gyakorolt hatásáról is. Így ritkultak és átgondoltabbá váltak a bevásárlások, előtérbe kerültek az otthon előállítható termékek (pl. kenyérsütés), felértékelődtek a háztáji és kisgazdaságokból származó termékek. 

Pénzügyi jólét barométer

A pénzügyi kultúra mikro és makroszintű hiányosságaival szembesített bennünket a pandémia. Makro szinten a „vésztartalékok” nagyságát, illetve a gazdaság stabilitását határozza meg a pénzügyi kultúra. Mikro szinten a fejlettebb pénzügyi kultúrával jellemezhető háztartások, valamint vállalkozások jobb eséllyel tudják elkerülni a kevésbé előnyös gazdasági döntéseket (például megtakarítások hiánya, előnytelen banki hitel, költségvetés-kalkuláció hiánya, pénzügyek kevésbé tudatos kézben tartása). 

Korábbi elemzések azt mutatták, hogy annak ellenére, hogy a romániai átlagbér 2019-ben 15% -kal emelkedett, egyre kevesebb állampolgár tud megtakarítani. Csupán minden harmadik személy (34%) tesz félre valamennyi pénzt rendszeresen, míg tízből hat személy (60%) fizetéstől fizetésig él. Ezek mind arra mutatnak, hogy 

2020 tavaszán az átlag romániai lakos pénzügyi vészforgatókönyv és anyagi tartalék  nélkül találta szembe magát a pandémia kitörésével. 

Például az erdélyi magyarok kétharmada tartott attól 2020. áprilisában, hogy saját pénzügyi helyzete jelentősen romlani fog a pandémia okozta gazdasági és munkaerőpiaci korlátozások miatt. Illetve csupán minden negyedik válaszadó bízott abban, hogy a járvány nem fogja befolyásolni érezhető mértékben a családi költségvetésüket. 

Ha eddig nem, akkor ezután?

Mivel a fogyasztók a gazdasági visszaesés lehetőségével kellett szembenézzenek, nagyobb hajlandóságot mutattak Európa szinten a sporlásra. Azokban az országban, ahol korábban is jellemzőbb volt a takarékoskodás, ott nőtt leginkább a sporlási hajlandóság: Németországban, Hollandiában és Belgiumban. Viszont Románia, ha nem is lett dobogós, vagy még az első tíz közé sem került be, 

nálunk nőtt meg a megtakarítás iránti érdeklődés leginkább. Így, míg 2019-ben csupán a 23. helyen szerepelt Románia, 2020-ban már a 12., azaz jelentősen növekedett a megtakarítók aránya. 

A felmérés szerint a román fogyasztók 77 százaléka havonta valamennyit tud spórolni, amely picivel magasabb, mint az európai átlag (76 %), noha kevesebb pénzük marad a román állampolgároknak a számlák kifizetése után, mint a legtöbb országban.

Pénzügyi tudatosság, pénzügyi kultúra

Hirdetés

Egy EU-s felmérés szerint a pandémia a fogyasztókat jelentősen motiválta pénzügyi műveltségük és tudatosságuk alakítására, fejlesztésére. A balti országok az elmúlt évben a pénzügyi tudatosság egyik leglenyűgözőbb eredményét érték el: sokkal többen kezdtek odafigyelni a megtakarításokra, de a pénzügyi tudatosság is ezekben az országokban került előtérbe.

A 2020-as év egyértelművé tette, hogy mennyire fontos a pénzügyi biztonság, a pénzügyi tartalék, az, hogy néhány hónap jövedelemkiesés ne jelentsen az egyének és háztartások számára megélhetési problémát. Bár kellemetlenül érintette a lakosság többségét ez a felismerés, úgy tűnik haszonnal is járt: többen kezdtek odafigyelni a megtakarításokra, illetve a pénzügyek terén szerzett jártasság is előtérbe került. Természetesen az egyes országok esetében jelentős különbség van eleve az országos gazdasági helyzet és életmódbeli eltérések miatt, 

vannak országok, ahol a jövedelmek nagyobb spórolási gyakorlatot tesznek lehetővé, viszont úgy tűnik, nálunk is sokkal tudatosabban szeretnének a pénzügyek felé fordulni a legtöbben. 

Ebben a szakembereknek és a közoktatásnak is jelentős szerep juthat: hogyan segíteni az átlag állampolgárt, hogy tudatosabb, megfontoltabb, illetve praktikusabb pénzügyi döntéseket hozzon, és egyre többen legyenek képesek átlátni a gazdasági folyamatokat. Ebben a folyamatban most szerepet vállalhatnak gazdasági szakemberek előadásaikkal, pénzügyi tanácsadók tanulságok levonásával és várható trendek bemutatásával, viszont

a pénzügyi kultúra az edukáció által be kellene épüljön a közoktatásba. 

A megtakarítások, az átgondolt kis és nagyberuházások, a kis vagy nagyobb léptékű háztartási pénzügyi tervezések meghatározzák azt, hogy egy háztartás mennyire sebezhető, vagy mennyire képes gazdasági vagy családi vészhelyzeteket túlélni. Tavaly ilyenkor mindenki lisztet, cukrot, WC-papírt halmozott fel, a fenti számok azt mutatják, hogy ez az elmúlt év többeket megtanított rá, hogy másképp kell krízisekre felkészülni, valamint a családi bevételt beosztani. 

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted: