Te magad légy a változás – Gándhí 2020-ban is aktuális

Képes-e üzenni nekünk több évtizeddel a halála után is? Inkább halál, mint húsevés? Voltak szeretői (férfiak is)? Tabukat döntögetünk, miközben kirajzolódik egy hatalmas jellem, egy évtizedeken átívelő erejű vezető, a világot megváltoztatni képes fehér ruhás, papucsos, egyszerű ember. Cikkünk kivonat a márciusi Nőileg magazinból.

A teljesség igényével beszélgetni Mahátma Gándhíról lehetetlen vállalkozás. Csak az életműve több mint ötvenezer oldal. Még elképzelni is nehéz, hogy mikor volt ideje ennyit egyáltalán leírni amellett, amit tett, és ami volt: India politikai és spirituális vezetője, jogász, politikus, filozófiai rendszer és életvitel kitalálója és meghonosítója. Tavaly volt születésének 150. évfordulója, s éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban lett az Indiai Nemzeti Kongresszus irányítója.

Szenkovics Dezső kolozsvári filozófus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának egyetemi adjunktusa úgy beszél róla, mint egy barátról. Ami nem is csoda,  hiszen évtizedek óta foglalkozik vele. Mára ő a magyar nyelvterület egyik legismertebb Gándhí-kutatója. A továbbiakban ő kalauzol minket a guru bemutatásában. (…)

Hogy ez mennyire mai!

Egy nemzetközi konferencián az egyik előadó, aki Bengaluru (volt Bangalor) mellől érkezett (ez India egyik legfejlettebb városa), mesélte, hogy az állami iskolában, ahol tanít, a kötelező órák mellett bevezettek olyan típusú foglalkozásokat, amelyek a gándhíánus ásramokra épülnek. (Az ásram eredeti értelemben a spirituális elvonulást lehetővé tevő hely, az itt használt értelemben azonban olyan telepszerűség, ahol a gándhíánus életvitelt, életfelfogást valló emberek élnek együtt egy önfenntartó közösség keretében – szerk. megj.)

Fotó: Shutterstock

Gándhí az önellátásra törekedett minden szinten, az ásramokban is. Amit ott megtermeltek, és el tudták adni vagy el tudták cserélni, azt ették. Amit saját maguk megszőttek, abból készült a ruha. Ez az iskola tudatosan átvette az ásram-modellt, és a gyerekek, közösen a tanárokkal és a szülőkkel, megművelik a földet, kölest termesztenek, közösen főzik és eszik meg. Eleinte gyenge minőségű termőföldön próbálkoztak a gyerekek, mert csak gyengét tudtak bérelni, de a szülők, látva a gyerekek munkáját és örömét, a közös tevékenység építő erejét, összedobták a pénzt, és vettek a közösségnek egy sokkal jobb termőföldet.

A projektet koordináló oktatók azt szeretnék, hogy a régi, hagyományos indiai növényeket kezdjék el újra termeszteni, amelyekről sokan azt mondják, hogy ááá, ez a szegények étele, ez nem jó.

Ők azonban már ott tartanak, hogy kinyomtattak egy szakácskönyvet, amit a szülői közösség adott ki, 82 recept kölesből hagyományos indiai módszerekkel. Fantasztikus! S mindez Gándhínak köszönhető.

Húsleves? Inkább a halál!

Hirdetés

Gándhí megrögzött vegetáriánus volt. Dél-afrikai évei alatt (szinte húsz évig élt ott családjával) a felesége megbetegedett, élet-halál mezsgyéjére került. A fehér orvos húslevest, erőlevest ajánlott. Gándhí viszont megtagadta, folytatta  a szigorú vegetáriánus diétát, és közben imádkozott.

A nyugati orvoslással az volt a baja, hogy meglátása szerint nem a problémát, nem a betegség okát próbálja meg felszámolni, hanem szimptomatikusan kezel, a tünetekre koncentrál, és nem az okra.

Ami azért gond, mert tulajdonképpen lemondasz a tested feletti önkontrollról, és ezzel együtt elveszíted a lelked feletti kontrollt is. Azért fogsz élni, hogy jókat egyél, igyál, bulizzál, hisz tulajdonképpen mindenre van megoldás: az orvos által felírt kezelés, gyógyszer. Ez pedig a helytelen út Gándhí szerint. (…)

Te magad légy a változás!

Kedvenc Gándhí-idézetem azért lett ez, mondja Szenkovics Dezső mert a legszebben írja le azt, aki a Nagy Lélek volt. Így szól: „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.” Ugye mi mindenről azt mondjuk, hogy ó, hát miért én legyek az első. Ha a környezetszennyezésről van szó, akkor a hozzáállás az, hogy ha egy nap én nem megyek be autóval a munkahelyemre, az mit számít! Én egy kicsi semmi vagyok az egész nagy rendszerben.

Gándhí, 1908: A nyugati kultúrával nem is érdemes harcolni, mert önmagát pusztítja el. Csak idő kérdése, hogy ez mikor történik meg.

De ha a szeretet kifejezéséről, bocsánatkérésről van szó, akkor is azt várjuk, hogy a másik fél tegye meg az első lépést. Gándhí azt mondta: te legyél az első, aki leteszi az autót, te legyél az első, aki felszedi a szemetet az utcáról, te vedd ki az első palackot az óceánból, te mondd, hogy szereted, te kérj bocsánatot először. Ha te elkezded, és példa tudsz lenni, akkor ezt az iciripiciri dolgot megtízszerezzük, megszázszorozzuk, és  csodára vagyunk képesek.

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2020. márciusi lapszámában jelent meg.