Túlsúly és életminőség: kellemetlen, de kéz a kézben járnak

Egy kedves erdőszentgyörgyi rokontól gyakran kaptunk az udvarán tenyésztett csirkékből. „Sportcsirkék”, mondták mosolyogva a szüleim, amikor kézhez került egy ilyen, utalva arra, hogy mennyit szaladgáltak ezek a csirkék az udvaron, és ebből kifolyólag mennyire izmosak és egészségesek voltak. És – tették hozzá elégedetten – ezektől leszünk mi is izmosak és egészségesek.
Hirdetés

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Európa lakosságának több mint fele (51.8 százaléka) túlsúlyos, és ezen belül Románia átlagon felül teljesít: itt az emberek 62.9 százaléka számít kövérnek (2017-es adatok szerint). A súlyosan elhízott emberek (30-as fölötti testtömeg-indexszel rendelkező személyek) aránya ezen belül relatív kicsi: 10 százalék. Magyarországon a kövér emberek aránya valamivel kevesebb: 56.3 százalék, viszont ezen belül a felnőtt lakosság több mint 20 százaléka súlyosan elhízott. Ezzel az aránnyal Magyarország a világranglistán is előkelő helyet foglal el.

Az elhízás önmagában nem számít betegségnek, de szinte közhely, hogy mennyi betegséggel hozható kapcsolatba: a szív- és érrendszeri megbetegedésektől a diabéteszen, magas vérnyomáson át az ízületgyulladásig és rákos megbetegedésekig. Sőt még a koronavírus hatásainak is jobban ki vannak téve a súlyfelesleggel küzdők. Ezen túlmenően pedig a túlsúly számos pszichés problémával is kapcsolatba hozható. Jelentős túlsúllyal élni a várható élettartamunk szempontjából veszélyesebb, mint cigizni.

Komoly közegészségügyi problémának számít tehát, amelynek a következményei mindannyiunkat érintenek. Konkrét, számokban kifejezhető, illetve számokban nem mérhető, rejtett költségek is kapcsolódnak hozzá. 

Ha egyelőre nem is szorulunk orvosi kezelésre, túlsúlyosként számos kihívással kell szembenézni a hétköznapi életünkben is. Például:

  • Önbizalom: a súlyfelesleg sokszor okoz önértékelési gondokat. Lásd a tinédzsereket.
  • Lassabb gondolkodás: a legújabb kutatások azt igazolják, hogy ahogy a súlyunk növekszik, úgy csökken és lassul az agyunk működése.
  • Előítéletek: több kutatás szerint a túlsúlyos emberek hátrányban vannak a munkaerőpiacon. (Bár ez ellen már létezik uniós jogszabály.)
  • Ruhavásárlás: A hétköznapi életben kényelmetlenségeket okoz az is, ha a méretünk kilóg az üzletek átlagos kínálatából.

Felmerül a kérdés, hogy általános életérzésünk, elégedettségérzetünk, az, ahogy a világot látjuk, ugyanaz marad-e, ha jelentős súlyfelesleggel küzdünk. Az egészségünkről nem is beszélve.

Pizza, hamburger, fagyi: árad felénk a ferdített információ

Hajlamosak vagyunk azt gondolni (akár önmagunkra vonatkoztatva is), hogy a túlsúlyproblémával küzdők általában nem elég kitartóak a fogyókúráikban. Eric Edmeades nemzetközileg elismert fitnesszguru és táplálkozásantropológus szerint inkább az a helyzet, hogy mindannyian az élelmiszeripari lobbi és reklámok áldozatai vagyunk. Az élelmiszeripar finanszírozza az ételekkel kapcsolatos kutatások igen nagy százalékát, és számos reklám buzdít az egészségtelen élelmiszerek fogyasztására. A Norvég Fogyaszói Kutatóközpont (SIFO) kutatása szerint például a gyerekeket elérő élelmiszeripari reklámok közül a leggyakoribbak pizzát, hamburgert, fagyit, édesített üdítőitalokat, csokoládét, energiaitalokat, müzliket és cukrozott üdítőitalokat reklámoznak. Mi több, némelyikről, mint például a cukros reggelizőpelyhekről vagy a diétás üdítőitalokról egyenesen azt halljuk, hogy ezek egészségesek, míg javarészt ennek az ellenkezője az igaz. Sokan nem tudatosítják, hogy mi is az, amit fogyasztaniuk kellene, és mi az, amitől tartózkodni az élelmiszerboltok kínálatából. Pedig a tudás és a tudatosság, nem pedig mágikus porok és tabletták vezetnek az egészséges testsúly felé. Eric Edmeades szerint azt a gondolatot is az élelmiszeripari lobbi sugallta, hogy ha sportolunk, bármit ehetünk. Ez szerinte egyáltalán nem így van, és mint tévhit, hozzájárul a túlsúlyprobléma elmélyüléséhez.

Az vagy, amit megeszel. A sport sem mentség

A közhiedelemmel ellentétben, a testsúlyunk mintegy 90 százalékban annak a függvénye, hogy mit eszünk – igazolják a legújabb kutatások. A sport nagyon fontos egészségünk szempontjából, a túlsúlygondokért viszont az étkezésünk nagyban felelős. Nem tudjuk magunkat „egészségesre sportolni”, olyan értelemben, hogy a testünk megfelelő működéséhez szükséges tápanyagokat nem tudjuk mozgással helyettesíteni. Ha ezekből hiány van, akkor léphet fel a folyamatos éhségérzet, és jellemző lehet a túlevés. Minél többet mozgunk, annál nagyobb szüksége van a szervezetünknek a „jó” táplálékra, amiből gyakran még a sportolók sem esznek eleget. 

Eric Edmeades szerint a fogyókúrák sem jelentenek megoldást, sőt. Az az elképzelés, hogy egy bizonyos időszakban lecsökkentjük a kalóriabevitelt, szerinte egyáltalán nem működik, és jó eséllyel a fogyókúrát nagyobb súlyfelesleggel zárjuk, mint amivel kezdtük. A kalóriaszámlálás sem ajánlott. Nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a mennyiségű kalória brokkoliból vagy valamilyen cukros üdítőitalból kerül a szervezetünkbe. Azt is kimutatták, hogy

ha bizonyos ételeket, pl. „jó” telített zsírsavakat eszünk, kétszer gyorsabban elégeti a szervezetünk, akkor is, ha nem mozgunk többet. A túlsúly elleni küzdelemben tehát túlnyomórészt arra kell figyelnünk, hogy mit eszünk,

s nem is föltétlenül arra, hogy mennyit. Már mindenhol olvasható, hogy a zöldségek, magvak, gyümölcsök, egészséges húsok, halak (telített zsírsavak) jót tesznek nekünk. A cukros üdítőitalok, gyorséttermi menük, különféle zacskókba csomagolt, szupermarketekben kapható élelmiszeripari termékek (ide tartoznak a cukrozott müzlik is) pedig egy profi sportolónak sem tesznek jót. 

Megvéd majd a törvény?

Ezt ellensúlyozandó több országban is törvényszintű intézkedéseket vezettek be. Az Egyesült Királyságban például korlátozták a cukros üdítőitalokra vonatkozó promóciós akciókat, valamint ezek elhelyezését a polcok „leglátottabb” részein, valamint növelték az adót az egészségtelennek számító termékekre (Romániában is volt két éve egy erre vonatkozó kezdeményezés, ám ez akkor nem lépett életbe). Az Európai Unió arra kötelezi az élelmiszergyártókat, hogy egyértelműen tüntessék fel az összetevők listáját a termékek csomagolásán. Lehet, hogy a jövőben több ilyen intézkedés várható.

Mit együnk hát?

Hirdetés

Arra a kérdésre, hogy mit kellene ennünk Dr. Mark Hyman orvos, aki több világsikerű könyvet írt a témában (pl. „Viszlát kilók! Helló, zsír!”), frappánsan leegyszerűsíti a „receptet”: semmi olyat nem kellene ennünk, amihez nagyanyáink nem férhettek hozzá. 

Egyszerű! Vagy mégsem? A gyorsított, mesterséges termesztés következtében a szupermarketekben kapható zöldségek, gyümölcsök sem tartalmazzák a várható tápanyagokat. Előfordulhat, hogy a tudatos, kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás sem adja meg a szervezetünknek, amire szüksége van. A magyar Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség szupermarketekben kapható zöldségek és gyümölcsök C-vitamin tartalmáról azt találta, hogy az nagyságrendekkel alacsonyabb, gyakorlatilag minden szakmai forrás által közzétett adathoz képest. Például a vizsgálat során

egy szupermarketben vásárolt paprika mindössze 4 százalékát tartalmazta annak, amennyit a szakirodalmi adatok szerint a paprikának tartalmaznia kellene, de az alma, paradicsom, uborka esetében sem sokkal jobb a helyzet.

Erdélyben megvalósítható lenne a minőségibb élet

És akkor itt jöhetne a happy end. Erdélyi létünknek sokak által banálisnak tekintett járuléka az, hogy relatív könnyen hozzáférhetünk jó minőségű élelmiszerekhez. A piacoknak hála, van lehetőségünk olyan élelmiszereket venni, amelyek nem esnek túl távol a farmtól-termelőtől, esetenként ellenőrizhető forrásból vannak, sőt, kis erőfeszítéssel beszédbe is elegyedhetünk a termelővel arról, hogy mit és hogyan szeretnénk. Elég jellemző, hogy szezonálisan étkezünk: azt esszük, ami éppen érik. Egyeseknek ez is a természetes, de hadd emeljem ki: a szupermarketek polcai olykor alig-alig tükrözik az évszakokat. 

Dívik a házilag tenyésztett állatok piaca, azaz sokan olyan disznó húsát fogyasztják, amelynek a tartását végigkövethették. Falvakban már sok évtizedes hagyomány szerint többen tartanak „rendelésre” állatot. Ennek az értékét hajlamosak lehetünk alábecsülni. Sokan kezdenek otthoni kertészkedésbe, mag- és palántabörzéket szerveznek a székelyföldi városokban, illetve van érdeklődés a vegyszermentes zöldségek, gyümölcsök iránt. Ennek folyománya lehet, hogy

itt is, ott is hallhatunk szenvedélyes vállalkozókról, akik túlléptek a hobbi-kertészkedésen, és belevetették magukat a zöldségtermesztésbe.

A városokban rendszeresen vannak termelői piacok, helységenkénti „őstermelői” facebook csoportokban, vagyis „online piacon” cserélnek gazdát különböző étkek.

Azt mondhatnánk, Erdélyben az életminőséghez nagyban hozzájárul az, hogy kis ráfordítással és figyelemmel hozzájuthatunk a testünk számára elengedhetetlen, értékes táplálékokhoz (és, zárójelbe jegyezve meg, a gasztronómia sem utolsó). Együnk tehát jó szívvel mindenből, ami természetközeli.

Ráadásként: szimpatikus gondolat, hogy a súlyvesztéshez elegendő mennyiségű alvásra is szükségünk van. Alvás közben ugyanis egyrészt nem eszünk, másrészt a testünk ekkor végzi különféle javítő munkálatait, amihez zsiradékot használ. Továbbmenve, szervezetünk jólétéhez bizonyítottan fontos az emberi kapcsolat, sőt, az erős közösség.

Az egészséges testsúly, az egészséges étrend az immunrendszerünk megfelelő működésével is kapcsolatba hozható. Ha pedig valaha igazán szükségünk volt erős immunrendszerre, akkor az most van.

Tájékozódhatsz még a témáról korábbi írásainkban itt, itt, illetve itt. 

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted:

Hirdetés