A baloldali forgalom, a magányukba burkolózott telefonfülkék és az angol nyelv ellenére, előhozta bennem az olasz- és horvát tájakat, embereket. Bár saját máltai nyelvük olykor számomra megfejthetetlen nyelvek keverékének tűnt, az angolt mindenhol beszélik.
A sziget bővelkedik a látnivalókban, történelme szorosan összefonódott a földközi-tengeri népek, különösen Szicília és Észak-Afrika történetével.
A világ legrégebbi templomai, bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák emlékeztetnek a sziget régmúltjára.
A keresztény-, arab-, lovagkori- és brit örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza. Az élő történelem szigetének tűnt Málta. Első lakói több mint 7000 éve érkeztek. A három máltai világörökségi helyszín közül kettő (Hal Saflieni Hypogeum, Megalithic Temples of Malta and Gozo) a történelem hajnalából való. Régészek szerint az első ember a neolit korban, i.e. 5200 körül lépett a szigetre. A piramisoknál, sőt a Stonehengenél is több mint 1000 évvel korábbról származó templomok egyik legrégebbi és máig legjobb állapotban megmaradt darabja a Ggantija, Gozo szigetén található.
Ez az épület a világ legrégebbi-, szabadon álló-, ember alkotta építménye.
Meglepődtem, mikor egy szállodakomplexum kertjében is Kr. e. 4000-ből való Dolmen tárult elém (The Bugibba Temple). Szinte felfoghatatlan, hány emberi generáció váltotta azóta egymást, és ezek az épίtmények még mindig állnak.
Megfordultak a szigeten a bizánciak, arabok, normannok, aragónok, a hódítók vezető családjaiból alakult ki Málta nemessége. Az akkori főváros, Mdina máig őrzi ezeknek a különféle nemesi családoknak a szépséges palotáit. Varázslatos utcái közt sétálva megáll az idő, s az ember akarva-akaratlanul hatása alá kerül: mintha az ezeregyéjszaka meséiben bódorogtam volna.
A sziget UNESCO által jegyzett fővárosa Valetta, Európa egyik legnagyobb kikötője, amelyet a világ egyik leghatalmasabb erődítménye vesz körül. A város történelme a jeruzsálemi Szent János lovagokhoz nyúlik vissza, egy 11. századi rendhez, amely menedéket nyújtott a zarándokoknak a Szentföldön, és katonai szerepet vállalt a kereszténység védelmében.
1530-ban V. Károly spanyol király a lovagoknak adományozta Máltát.
Szűk kis utcáin egymást váltják a barokk kápolnák, a levegő az óceán illatával bódίt, a Felső Barrakka kert lélegzetelállító kilátást nyújt a három városra – középkori erődítmények: Birgu (Vittoriosa), Senglea (Isla) és Bormla (Cospicua) –, valamint a kikötőre. Ha szerencsénk van, még a „Máltai Sólymot” (luxusvitorlást) is megpillanthatjuk, napnyugtakor pedig az arany minden árnyalatában pompázó város mintha lángra kapna. Érdemes 12 vagy 16 órakor ott lenni, elsütik az ágyúkat, mintegy emlékezve a VI. századra, a törökök máltai ostromára.
Valetta leglenyűgözőbb épülete számomra a Szent János-Társkatedrális volt, amely 1577-ben készült el,
Európa egyik legnagyobb barokk temploma, lélegzetelállίtó belső terével.
A templomban található legismertebb műalkotás Keresztelő Szent János lefejezése, Caravaggio festménye. A székesegyház kápolnái a máltai lovagok különböző régióit tükrözik, akik Európa számos országából érkeztek.
A másik, számomra kihagyhatatlan látnivaló a nagymesteri palota, amely egykor a Szent János Lovagrend székhelye volt, a brit uralom alatt a kormányzó palotájaként működött, napjainkban a máltai elnök hivatalának ad otthont.
A palota fegyvertára pedig a világ legnagyobb fegyver- és páncél gyűjteménye:
a lenyűgöző, több mint 5000 tárgyat bemutató gyűjtemény bepillantást enged az elmúlt évszázadok és a vívott csaták világába.
Mosta a sziget közepén található városka, ékessége az 1871-ben felszentelt, kerek dómja, a rotunda, amelynek kupoláját a római Pantheon inspirálta. A 39 méter átmérőjű kupola Európa harmadik legnagyobb, alátámasztás nélküli kupolája. A II. világháborúban – Valletta bombázásának másnapján – 1942. április 9-én
egy bomba, átszakítva a kupolát a templomban, éppen a 16 órai imára összegyűlt, mintegy 300 fős tömeg közé esett, ám nem robbant fel. A helyiek ezt csodaként élték meg,
s a bomba replikája ma a templom oldalsó kis termében van kiállítva. S ha már ott vagyunk, érdemes a templom előtti katakombákba is lemenni, amelyek a háború alatt menedékként szolgáltak.
A szigetet azonban – történelmi látványosságai mellett – elsősorban a strandjai miatt látogatják. Aki nyugalmat szeretne, az látogasson el a San Blas Bay-re, aki aktívan nyaralna, annak irány Golden Bay. Ha pedig a képeslapokon látott strandra vágyunk, akkor kihagyhatatlan a Comino szigetén található Kék Lagúna.
Közlekedés
Ha van jogosítványunk, és nem riadunk vissza a bal oldalon való közlekedéstől, bérelhetünk autót. Felpattanhatunk egy robogóra is, de Máltán nem annyira jellemző közlekedési eszköz, mint más dél-európai régiókban. Mindemellett ott a kerékpár, a quad vagy a gyaloglás, de ezeket inkább egy-egy kirándulásra, túrára javasolnám. De busszal is felfedezhetjük a szigetet. A buszmegállókban a menetrend, valamint a buszhálózat térképe nem a legjobban kiismerhető, így az utazás megtervezéséhez ajánlott inkább mobil applikációt használni. A helyi tervező a Tallinja app, de a Google maps is jól működik Máltán. A buszsofőrnél vásárolhatunk jegyet, és többféle bérlet lehetőség közül is választhatunk. Ami azonban fontos, hogy
a buszt le kell inteni, hogy megálljon a megállóban.
Mi egy olyan buszra, amely 20 percenként kellett volna járjon, több ίzben másfél órát is vártunk, de a helyiek megnyugtattak, ez ott megszokott, ίgy megpróbáltunk alkalmazkodni, s vidáman várakoztunk, mint mindenki. Jó alkalom volt szóba állni helyiekkel, akik mindig kedvesen eligazίtottak, s a turistákkal is megbeszélhettük a tapasztalatainkat. Comino és Gozo szigetére rendszeres komp- és kishajó-járatok vannak.
Amit érdemes megkóstolni:
- helyi jellegzetesség a Pastizzi – leveles tésztás péksütemény, ricotta túróval, vagy borsókrémmel töltve
- nyúlfogások
- borok, sörök (Cisk) és Kinnie üdítőitalok
Valettában érdemes a Soul Food vegán éttermet kipróbálni, vagy ha az alternatίvabb helyeket kedveljük, ehetünk egy Maltija-t (kapribogyós-, olivás-, pestós-, paradicsomos-, babkrémes szendvics), többféle változata kapható, akár gluténmentes kenyérrel is. Mdinában az Il-Bitha Ta’-Doni-ban ajánlom kipróbálni a kacsamelles salátát, vagy Buggiba-ban a Tava Terrace török ihletésű ételeit, ami mellé igazi török kávét is kaphatunk.
Kiemelt kép: Shutterstock / Fotók: Antalka Ágota
