Választóvonal régi és új között – Módszerek a jó újévkezdéshez

Legyen bár az ember hagyománytisztelő vagy sem, öreg vagy fiatal, az év első napja sokunk számára különös, megfoghatatlan jelentőséggel bír. Korok és kultúrák iktattak be különböző, a régi és új közötti választóvonalként szolgáló, dátumhoz kötött eseményeket, amelyektől a megújulást remélték, azt, hogy ami jön, „jobb” lesz, és ami megy, magával viszi a „rosszat”. (Cikkünk a 2020-as Nőileg decemberi számában jelent meg.)
Hirdetés

A keresztény hagyományokban az óévből az újévbe való átmenet a téli napforduló körülre tehető. Egyáltalán nincs ez így világszerte, hiszen a perzsa kalendárium tavasszal, a kopt naptár ősszel, a muzulmán naptár pedig egy változó dátum szerint ünnepli az új évet. A lényeg mindben: az újrakezdés. Valami elmúlik, elmúlt és valami kezdődik. Azt szeretnénk remélni, sőt, előidézni, elősegíteni, hogy az újabb jobb legyen. Arra, hogy ezt hogyan csináljuk jól, számtalan mód adott már, de régi és új módszerek között gyakran nem is annyira éles a választóvonal. Nézzük végig, mi mindenre szoktak odafigyelni.

Csinnadratta, bumm, bumm, bumm

Az újévi zajcsinálás, legyen az petárda, tűzijáték vagy dudaszó, mélyen a néphiedelmekben gyökerezik. Ezzel akarták eleink elhárítani, elriasztani a rossz szellemeket – foglalja össze egyik írásában Barabás László néprajzkutató. A fényt pedig meginvitálni szeretnénk az életünkbe a sámánok kora óta. A karácsony környéki ünnepi kivilágítások ennek a hiedelemnek lehetnek az ükunokái. A nap- és évfordulást Csáváson mind a mai napig egy tüzes szalmakerék dombon való legurításával teszik emlékezetessé. A környező Bonyhán, Gógánban pedig szalmával megrakott égő gumikerekeket gurítanak le a falu melletti dombokról.

Újévi mosakodás

Az év első tisztálkodásának sok helyen tulajdonítanak különös jelentőséget. Aki korán kiment a kúthoz például, az bebiztosította magának az úgynevezett aranyvizet” (Ismerős, ugye: aki korán kel, aranyat lel). De akinek nem sikerült időben merítenie a kútból,

az is növelhette az esélyeit a bőségre meg egészségre, ha a mosdóvizébe egy szép piros almát, illetve néhány pénzérmét tett. 

Ma sem kopott ki az évkezdő megtisztulás jelentősége, sőt, az újévi szabadtéri fürdés sok helyen tömegrendezvénnyé nőtte ki magát. Hollandiában például több tízezren merítkeznek meg az Északi tengerben újév napján, a rómaiaknak a Tevere folyó van testközelben egy hűvös fürdőhöz. Magyarországon pedig egyenesen válogatni lehet: Nagymarosnál a Duna-parton, a Pécsi tóban, Orfűn, a Malom tóban, Szigligeten, a Balaton partján évente több ezer ember bújik ki a nagykabátból január elsején, hogy megmártózzon a jeges vízben. Ezeknek a rendezvényeknek inkább erőpróba jellege van – jegyzi meg Barabás László. Szerintünk az erőpróbában is van valami mitikus: úgy kezdeni az évet, hogy kilépünk a komfortzónánkból lehet egy arra irányuló erőfeszítés, hogy a régi korlátainkat” hátrahagyjuk, és utat nyissunk az újnak.

Evés, ivás

Nem vagyunk mi babonásak, dehogy. Pusztán a lencse iránti lelkesedésünkből eszünk lencsét január 1-én, és viccből tesszük hozzá, természetesen, hogy ettől pénzünk lesz majd az új évben – hagyomány ugyebár, hogy gyerekkorunk óta mindig ezt ettünk. A malachús is javasolt, hiszen a feláldozott állat kitúrja majd a szerencsénket” a föld alól is. A halakkal kapcsolatban pedig nincs megegyezés. A víz mellett lakók inkább szerencsének látják (elvégre pikkelyek vannak rajta). Az viszont, hogy pénzérmét sütnek a kenyérbe, süteménybe, kalácsba, aminek megtalálója jót remélhet az új évtől, a világ különböző pontjain gyakorlat. Mifelénk a dió, mák, fokhagyma kerül(t) rontások ellen az asztalra. És a dolgok megédesítésére nem árt egy csepp méz. Fogyasszuk bizalommal!

Mi megy ki és ki jön be

A klasszikus szerencseidézés ott kezdődik, hogy aki először belép a házba az új évben, az bizony férfi legyen. Lehetőleg barna hajú. Üres vedret ne hozzon. Január elsején a szemetet le ne vigyük, mert még a végén kidobjuk a szerencsénket. Kölcsönkérés, kölcsönadás, egyik sem kívánatos. Aztán vannak eltérő vélemények arról, hogy mi hoz szerencsét. Európában, német nyelvterületeken direkt összetörik a régi tányérokat, hogy a csörömpölés, cserepek elriasszák a rosszat, és helyet csináljanak a jónak. Mifelénk a repülő tányérok inkább a veszekedést jelképezik, és mint olyan, kerülendők.

Barabás László adatgyűjtésen /fotó: Bálint Zsigmond

Ehelyett, Gyergyó környékén például, marokszám szórják szét a lakásban a búzaszemeket. Több helyen ajándékok is jönnek az újév első napján: Balázsfalva–Nagyenyed–Torockó vidékén aranycsitkók” járnak körbe új év hajnalán, és ajándékokat dobálnak be a gyerekeknek az udvarokra, meséli Barabás László. Törökországban és Belgium egyes részein is osztanak ajándékot a gyerekeknek újév napján, mondjuk csak úgy, egyszerűen, mitikus csitkók nélkül…

Ahogy kezdődik, olyan lesz az év

Hirdetés

A hajnali égboltból az egész évi időjárásra lehet következtetni, és az, hogy aznap béke volt-e, jelzi, hogy egész évben az lesz-e. Szimpatikus, hogy például nőknek a házimunka kimondottan tilos erre a napra. Nehogy bevonzzuk, hogy még több dolog legyen. A ház népe meg vonzzon csak egy kicsit többet magának! Chilében annyira komolyan veszik ezt a gondolatot, hogy aki utazást szeretne, az sürgősen megjárja magát egy bőrönddel a következő sarokig. 

Ami az újév napi aktivitásokat illeti, ma is láthatjuk, hogy többen igyekeznek valami emlékezetest, hősiest, jó érzéseket adó tevékenységet csinálni.

Többek számára hagyománnyá vált például, hogy az újév első napján – bármekkora hideg vagy hó legyen – kimásznak az Egyeskőhöz. Számukra a szertartás a barátokkal töltött, magaslati évkezdet. Székelyudvarhelyen – szintén hagyományszerűen – többek is kimásznak a város egyik legmagasabb pontjára, a Budvárra. Az év első napján számos városban rendeznek közösségi futást, ahogy Udvarhelyen is: a mozgás szerelmesei dacolva olykor a 30 centis hóval, egy jóízűt szaladnak a város határában csapatosan, feledve az ünnepi „bűnözéseket”. Jól jön ez azoknak is, akik újév reggelén fogadalmakkal ébrednek:  idén többet mozgok, nem iszom azt, nem eszem ezt”.

Újévi malac

Budapesten is szokássá vált, hogy tömegek szaladnak újév napján, mégpedig igencsak pofás módon: úgy kanyarognak egyik utcából ki, a másikba be, hogy hurkás malackát formázzanak a térképen.

A rossz szellemek elijesztésén, megtisztuláson, egészség, szerencse és bőség bebiztosításán túl, közösségformáló szerepe is van ezeknek a rítusoknak – legyen szó falusi kántálásról, városi futásról vagy közös megmerítkezésről a januári fagyos vízben.

Ezzel szemben idén lehet, több szükségünk is van rá, hogy – akár a fentiek alapján – saját kis rituálékat állítsunk össze január elsejére. Hideg zuhany néhány piros alma társaságában, vallási szertartás vagy egy kirándulás, és tán más szemmel nézünk az elkövetkező év elé. 

Kiemelt kép: Tűzkerekek Csáváson /fotó: Bálint Zsigmond

Friss lapszámunkat alább kérheted:

Hirdetés