„Rengeteget olvashattunk az elmúlt időszakban a természet csodálatos regenerálódásáról a koronavírus okozta bezártság következtében. Arról, hogy Velencében ismét megjelentek a delfinek, arról, hogy sok helyen a víz csodálatos módon megtisztult, arról, hogy városaink környékén újra megjelentek rég nem látott vadállat fajok stb. A legtöbb ilyen jó hír sajnos mind hamis volt, és megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy emberek nélkül a természet szinte azonnal talpra tud állni” – fogalmazott a szakember.
„Az elmúlt 50 évben elvesztettük a körülöttünk levő állatfajok több mint 60 százalékát. Az erdők jelentős részét kivágtuk, kitermeltük, helyükre szántóföldeket létesítettünk. A vizet, levegőt, talajt és az óceánokat jelentős mértékben szennyeztük, és azt hinni, hogy egy ekkora léptékű beavatkozás csak úgy magától el tud tűnni, az a legjobb esetben is csak naivság” – tette rögtön hozzá.
Régi és új élet határán, bizonytalanul
Elismerte ugyanakkor, hogy a légszennyezettség valóban javult egy picit, főleg a nagyvárosokban. Attól is, hogy sokkal kisebb lett az általános korlátozások miatt a forgalom, de attól is, hogy sok gyártási folyamat leállt. Viszont ez Csibi Magor szerint nem jelent semmit, legfeljebb megmutatja nekünk, hogy lehetséges olyan városokban élnünk, amelyben nem jár minden lélegzetvétel közvetlen egészségügyi veszéllyel.
A szennyezés ugyanis abban a pillanatban vissza fog állni, amikor mi úgy döntünk, hogy újra elkezdünk „normálisan” élni.
A környezet regenerálódásával kapcsolatos fake-news-ok kapcsán pedig megjegyezte, „minden álhír, minden hamisan pozitív tudósítás csak arra jó, hogy olyan látszatot keltsen, hogy a természet nincs annyira kritikus állapotban, amilyet minden tudományos tanulmány mutat. Arra jó, hogy hamisan megnyugtassa a lelkiismeretünket és elodázza a felismerést, hogy arra várni, hogy a természet helyreálljon anélkül, hogy mi, az egyéni fogyasztók radikálisan megváltoztatnánk viselkedésünket, utópia”.
Megtanultuk: azt, hogy nem tanulunk a hibáinkból
„Rengeteg ember vissza akar térni mihamarabb a normalitásba, anélkül, hogy feltenné a kérdést, vajon ez a normalitás jó nekünk? Jó nekünk olyan városokban élni, amelyben a biztonságos lélegzetvétel nem garantált? Jó, hogy lassan nincs egy olyan hely sem a bolygón, amelyen nem találunk műanyaghulladékot? Jó az, hogy egyre kevésbé tudjuk előrejelezni az időjárást, és egyre kevésbé tudunk alkalmazkodni ehhez? Jó az, hogy úgy fogyasztunk többet és többet, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrások egyre fogyatkoznak?” – tette fel költői kérdések sorát a zöldaktivista.
Meglátása szerint
a járványnak egy új, valódi választás elé kellene állítania.
Megyünk előre, mint eddig, egyre többet és többet akarva, amíg a körülöttünk levő ökoszisztémák teljesen összeomlanak, vagy belátjuk, hogy lehet máshogy is, egyszerűbben, őszintébben élni?
„A gazdasági válságból nem tanultunk semmit. És bár akkor is ünnepeltük a pozitív hozadékokat a természetre nézve, ahogy a krízis elmúlt, mindent bepótoltunk, sőt, túl is licitáltuk a régebbi kibocsátási normákat. Most azonban a sarokba állítottak. Volt időnk elgondolkodni azon, hogy mit csináltunk rosszul. Hogy mennyire volt ez elég? Hamarosan meglátjuk” – összegzett Csibi Magor. Kérdésünkre viszont elmondta, ő maga pesszimista.
Kiemelt kép: Facebook
Friss lapszámunkat alább kérheted:
