Kisfiúként, a tornatermben szívta magába a sport szeretetét édesapja, az olimpikon tornász, Kádár Antal mellett. S bár nem lett profi sportoló, elkerülhetetlen volt, hogy a sportban találja meg az útját, így sportújságíró lett.
Fiatalon, pápai engedéllyel szentelték fel, ma Kolozsvár egyik legnagyobb katolikus közösségét vezeti. László Attila főesperes tanár, lelkipásztor, közösségépítő és mentálhigiénés segítő számára mindennél fontosabb, hogy a tisztség mögött ember maradjon.
Aki a Vajorból iszik, szíve visszakívánkozik – tartja a torockói mondás, s ha a víz nem is, a torockói (somodi) foszlós kalács garancia erre. Aki egyszer átélte a gazdagító Torockó-hangulatot, mindig vágyakozni fog vissza…
Dr. Imecs Mária a villamos hajtástechnika nemzetközileg elismert szakértője, a Román Akadémia Traian Vuia-díjasa és a Román Akadémia Műszaki Tudományos Osztályának tiszteletbeli tagja.
Gyermekként játszott a kőtömbök között, ma kőfaragó műhelyt vezet. Bár Ildikó nem faragja-vési a követ, mindent tud erről a szakmáról, édesapja révén megismerte annak csínját-bínját, és férjével viszi tovább a több generációs családi mesterséget.
A kézdivásárhelyi Fejér Szilárd megjárta a szegedi, valamint a Cambridge-i egyetemet is, majd hazatérve, Kovászna megyében kutatóként bizonyít, oktat, publikál, előadásokat tart, és közben háromgyermekes családapaként is helytáll.
Németországban tanult, hét nyelven is játszó színésznő, bábszínész és rendező, egy tízéves kisfiú édesanyja. A Tompa Eszter főszereplésével készült Kontinental ’25 a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medve-díjat nyerte el a Berlinalén.
A függés a hiányból fakad, azaz a hiányérzet betöltésének igényéből, vágyából. Beszippant és sodor megállíthatatlanul míg elvész minden, a család, a kapcsolatok, az emberi méltóság… Dr. Donáth Árpád, gyógyult szenvedélybeteg mesélt a saját szabadulásáról.
Amikor egy karizmatikus katolikus papot keresünk, gyakran szembesülünk a szerkesztőségben azzal, hogy Gagyi Katinka az online felületünkön Oltári férfiak címmel közölt sorozatában már interjúzott vele. És vele is, és vele és vele…
A Zsil völgyében tanult írni-olvasni, Déván vált pedagógussá, Kolozsváron igazi gondolkodóvá, Nagyváradon vitamozgalom-alapítóvá, majd egyetemi oktatóvá és intézményépítővé. Dr. Horváth Gizella férjével Nagyváradon él, egy felnőtt lány édesanyja.
Határozott, markáns vonások – erős állkapocs, mélyen ülő szemek, tekintélyt parancsoló kisugárzásával mintha egy letűnt kor harcosa térne vissza. Molnos András Csaba, Macsi a temesvári magyar színház meghatározó alakja.
Szerzőinket arra kértük, meséljenek saját iskolás éveikről, az onnan hozott útravalóról, arról, hogy felnőtté formálódásuk folyamatához miként járult hozzá az iskola vagy egy-egy nagyhatású pedagógusa.
Székelyudvarhelyen van egy kis cukrászműhely, amely megtestesíti a visszafogott, franciás eleganciát. Boros Viktória széles mosollyal fogad minket: rögtön hozzáfog egy málnás-pisztáciás torta dekoráláshoz, és az édes élet keserédes dolgairól mesél közben.
Elmélyülés, felszabadulás, egyszersmind a lélek utazása is a Via Unitariana Gyaloglótábor: augusztus derekán hat nap alatt 122 kilométert tettek meg a résztvevők. Hogyan élték meg a testet próbára tevő, lelket feltöltő túrát a zarándokok?
Friss, üde, vibráló egyéniség, tele alkotóenergiával és vulkánként kitörő erővel. Ádám Julcsi számára a test és a lélek harmóniája elengedhetetlen a mindennapokban. A tánc a létezés egyik formája, a zene pedig egy kapocs, mely összeköti az embereket.
Kívánj valamit, ha hullócsillagot látsz, és az valóra válik – tartja a babona. De mit is kívánhatunk? Hát azt, hogy újabb és újabb hullócsillagot lássunk, mondja Popa Armand aradi amatőr csillagász. Nemcsak a nyári égbolt tartogat igazi gyönyörűségeket.
Nagybányáról érkezett a fővárosba, magyar–német szakos diplomát szerzett, majd később oktatóként tért vissza a Bukaresti Egyetemre. Dr. Pupp Réka munkája középpontjában a nem magyar anyanyelvű hallgatók magyar nyelvre és kultúrára való érzékenyítése áll.
Székelyudvarhelyen nőtt fel és hagyományőrző huszár is, mégsem „tipikus székely” férfi: a konyhába nem engedi be a feleségét, és családi vállalkozásukban ő az ügyeletes „óvóbácsi”. Tornai István számára nem jelent problémát egy pelenkát kicserélni.
Főként a fiatalabb generációkban egyre kevesebben vannak, akik ne tettek volna fel már legalább egy kérdést a ChatGPT-nek. Ma már nem az a kérdés, használjuk-e a mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy miként tanulunk meg vele együtt élni.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Frusztrációt, lelkiismeret-furdalást okozhat, ha a közösségi médiában látott, ultra-filterezett világhoz hasonlítjuk magunkat. Ez nem feltétlenül a valóság, hangsúlyozza Gergely Orsolya szociológus A pszichológus konyhája legújabb kiadásában.
A Szakáli család nyikómalomfalvi házához vezető út tágas udvaron keresztül, gyümölcsfák között visz fel a dombra – mintha már az út maga is arra késztetne, hogy az ember kicsit lelassuljon, és megérkezzen valami igazán őszintéhez.
Ahogy lehűl a levegő, vastagabbak a pulcsik, hosszabbak a kabátok – és valahogy egyre nehezebb megtalálni magunkat a rétegek alatt. Ismerős az érzés, amikor felveszed a harmadik réteget, és már nem tudod, hol végződsz te, és hol kezdődik a sál?
Gyermekként nagyon szerettem figyelni, ahogy nőttön nőtt a dió a fán. Alig vártam a szeptembert, hogy potyogjon ki a zöld burokból. A diószedés a gyermekek dolga volt, voltak napok, amikor egy fél vödörrel is összegyűjtöttünk a fű közül.
Bár télen gyakrabban száraz, cserepes az ajkaink bőre, az ajakápolásra nem csak a hideg évszakban érdemes figyelni. Ezúttal erről, de a rúzs választásról is szó lesz a Kencében.
A monokróm öltözködés az egyik legegyszerűbb, mégis leglátványosabb stílusfogás: amikor tetőtől talpig egy szín – vagy annak árnyalatai – jelennek meg a szettben. Az eredmény? Optikailag magasabb, karcsúbb sziluett és letisztult, elegáns összhatás.
Immár tizedik éve zajlik Sepsiszentgyörgyön a Design Week, amely a térség egyik legjelentősebb kreatívipari eseményeként a szakma, az ipar és a nagyközönség találkozási pontja.
Nem idejétmúlt a befőzés, nem csak nagymamák foglalkoznak vele – bizonyítja megszólalóink példája is. Olvasóink nem főállású háziasszonyok, mégis igyekeznek munka és háztartás mellett időt szakítani az eltevésre.
A mai kisiskolásoknak nehezebben megy az elcsendesülés, az elmélyülés – talán ez a legszembetűnőbb különbség a mai és a korábbi generációk között, véli Szabó Zsuzsa tanító, aki A pszichológus konyhája legújabb epizódjának meghívottja volt.