Levél érkezett a szerkesztőségbe, rendkívül precíz jellemzéssel: 12 éve dolgozik a turizmusban, karrierjét Floridában kezdte a Hilton család szállodáiban. Jelenleg 10 szállodát vezet, közel 600 alkalmazottal. Emberközpontú vezetőként fontos számára a jó munkahelyi hangulattal alapozott hatékonyság. Meggyőződése, hogy csak a jókedvű alkalmazott által nyújtott szolgáltatás eredményezhet megelégedett, boldog vendéget. Él-hal a lovakért és az íjászatért. Szakmai sikerei ellenére élete legnagyobb megvalósításának hatéves lányát tekinti. Azért idéztem szóról szóra, mert ennél pontosabban én sem tudtam volna összefoglalni Joós Attila életútját. Talán még annyit tennék hozzá, hogy jelenleg a tusnádfürdői O3zone hotelben „rezidens”, és szívesebben beszél szakmájáról, mint önmagáról.

A Kolozsvári Állami Magyar Színházban ismertem meg jó tizenkét évvel ezelőtt. A színpadon ő volt az aktuális szexbomba: a rendezők, ha csak tehették, olyan szerepet osztottak rá, amiben érvényesülhetett szépsége, tökéletes alakja. A büfében viszont ő volt az ügyeletes bohóc: köré gyűltek kollégák, zenészek, újságírók, belőle meg fáradhatatlanul dőlt a poén. Skovi – így szólította mindenki. Amikor főszerepet kapott egy nagyjátékfilmben, a Puzzle-ben, sokan úgy gondolták, ennél fényesebb élete már nem lehet egy erdélyi színésznőnek. Skovrán Tünde azonban fogta magát, és elrepült a tengerentúlra, az álomgyárak hazájába, hogy nulláról kezdjen mindent.

Több mint huszonöt éve hétről-hétre láthatjuk a képernyőn: a román közszolgálati televízió magyar adásának bemondója, arca és büszkesége. Ő a mi Grosu Magdolnánk, mondják a stúdióban, amikor megérkezünk. Ő mindannyiunk Grosu Magdolnája- hiszen egy nemzedék nőtt fel kitartó munkája évei alatt.  Ez az a fajta hűség, ami a mai fiatalok számára szinte elképzelhetetlen.  Hogyan lehet ezt csinálni?  “ Ez több mint egy állás. Ez  hivatás “–jön az egyszerű válasz.

Megélte a világháborút, a menekülést, férje bebörtönzését. A legnehezebb időkben sem adta fel, öt gyermeket szült és nevelt fel. Erős asszony, egy élő történelemkönyv. Alapítványt működtet, és 49 dédunokának örül. Ugron Istvánné Bánffy Mária történelmi idők tanúja, az utolsó erdélyi nagyasszony.

Egy évvel ezelőtt talán még sokaknak be kellett mutatni, főleg azoknak, akik nem otthonosak a színház világában. Ma már lépten-nyomon felbukkan a neve. A magyarok magyarnak, az erdélyiek erdélyinek, a románok románnak látják, büszkék rá, és néha hajba is kapnak rajta. A film, amely visszafordíthatatlanul a hírnév felé röpítette, sorra megkapta a filmszakma valamennyi rangos elismerését, beleértve a filmesek álmát: az Oscar-díjat is. A Saul fia Ábrahámjával, Molnár Leventével beszélgettünk.

Nem csak tengereken: nagyvárosokban is vannak szigetek. Aki ezt nem hiszi, az soha nem ásta bele magát úgy istenigazában egy nagyváros valódi életébe. A legnagyobb zaj, tülkölés, por és autó- meg embertömeg tengerében vannak csend-szigetek, szépség-szigetek, nyugalom-szigetek. Az otthon, amit most bemutatunk Önöknek, ilyen sziget. 

Minden idők egyik legeredményesebb romániai magyar sportolója. Négyszeres olimpiai tornászbajnok, és olimpiai ezüstérmes is. Emellett többszörös világ- és Európa-bajnok, aki húszévesen úgy döntött, abbahagyja a versenyzést. Eredményei mellett jó néhány pozitív jelző is kívánkozik a neve mellé, ami nem a sikereiről, hanem önmagáról, a nőről szól. Mosolygós és jó kedélyű, egy nagy adag csintalansággal a vérében. Beszéd közben is érezhető mozgékonysága, túlteng benne a szülőfalujáért, Zágonért érzett szeretet, és rendkívül szerény. Túlságosan is. Ő Szabó Kati, a világklasszis tornászcsillag.

Színész, hajópincér és biciklis túravezető. Minden foglalkozásához akkreditált képesítése van, mert amibe belefog, abba a legnagyobb igényességgel fog bele. Tyukodi Szabolcs éppen egy bukovinai túráról tért vissza, amelyen két amerikai vendéggel kerékpározott végig, amikor megkértük, meséljen magáról. Még csak 36 éves, de hihetetlenül gazdag élettapasztalata van már.

Zsófia, Marcell, Márton, Avar, Csanád és Flóra. Ők a „Nőileg -babák”. Mert a lap szerkesztői nem csupán írásban termékenyek: büszkeségtől és anyatejtől duzzad többek melle is, mert a Nőileg fennállása óta már hat baba született a csapatban, s ez csak a szigorúan vett belső munkatársak 2014 áprilisa után született gyerekeinek a száma! Ugyanakkor olyan kolléganőnk is van, akinél május első vasárnapján már két nővérke anyáskodott a nemrég született kis öcsi mellett. 

A műfajt kedvelők a GruppenHecc Gazsijaként, a rádióhallgatók Stefi Spílhózmanként ismerhetik. Civilben ő Nagy István, aki politikai kabarét ír, de a színfalak mögött nem szeret a figyelem középpontjában lenni. Rádiós műsort vezet, de a magánéletben inkább csendben ül, és elmélkedik.

Dicshimnuszokat zengett a nemzetközi sajtó a nyári olimpiát követően az erdélyi edzőházaspárról, Károlyi Mártáról és Béláról. A világbajnok és címvédő amerikai női tornászok nagy fölénnyel nyerték a riói olimpiai játékokat, s a lapok szerint a visszavonuló Károlyiék az Egyesült Államok valaha létező legjobb női válogatottját hozták össze. A kolozsvári születésű Károlyi Béla fedezte fel és edzette minden idők legnagyobb román tornászát, Nadia Comăneci-t, és a világszinten elismert edzőpáros az elmúlt évtizedekben sikert sikerre halmozott az Egyesült Államokban is. Arcán pillanatokra sem szűnő mosollyal, hetven felett is sugárzó formában fogadott székelyudvarhelyi otthonukban Károlyi Márta.

Ízig-vérig férfias pasi, nemcsak ránézésre, magatartásában is. Kemény külseje roppant empatikus lelket takar: iskolai tanácsadó tanár. A székelyudvarhelyi Asztalos Lehel sok kamasznak példaképe, s gyakran kérjük mi is a véleményét egy-egy kérdésben. Nyugodt és végletekig türelmes Mérleg, úgy sejtjük, a nők zöme hasonló férfiról álmodik.

Székelyudvarhely egyik legismertebb műemléke a Ferencesek-, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, a Barátok temploma. A rendszerváltás óta a 18. századi épület közvetlen szomszédságában élnek a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek. Életterük a kolostor,  sajátos, szigorú szabályokkal, ennek ellenére a nővérek nem élnek hermetikusan elzárva a külvilágtól. Sőt! Óvodát és befogadó házat működtetnek, délutáni foglalkoztatót tartanak. A rend székelyudvarhelyi főnöknője, Margit nővér, Boros Erzsébet és a speciális teendőkkel megbízott Imelda nővér, azaz polgári nevén Péter Mária mesélt hivatásáról.

Nem viccelünk: most először néztünk szembe csukott szájjal a közkedvelt székelyudvarhelyi fogorvossal, dr. Hermann Örssel. A jóképű doki ritkán szól, de akkor elmésen, a páciensei szeretik, s rendelőjében mindig nyugalmat teremt. Hoztál-e fogót? - kérdi felesége, Ágnes, s mielőtt fogászati eszközre gondolnánk, hozzáteszi: a szavak kihúzásához lesz rá szükségem. Fogorvossal találkoztunk, s most először nem mi feszengtünk. 

Tizenöt éve újságíró vagyok, most mégis kissé elfogódottan megyek fel egykori iskolám lépcsőin. Még soha nem interjúztam hús-vér olimpikonnal. Ráadásul háromszoros olimpikonnal! Várok az ajtó előtt: néhány perccel korábban érkeztem. De mintha a túloldalon megéreznék: kitárul az ajtó, és Ráduly-Zörgő Éva jön ki sebbel-lobbal, széles, megnyugtató mosollyal. Egy élsportoló – aki ma már pszichológus, logopédus szakember. Amint belefülelek, hogyan foglalkozik a gyerekekkel, rájövök: ha volna ilyen, hogy él-pszichológus, vagy él-logopédus, akkor ő az (is) lenne. Így is élen jár, csak már nem foglalkozik vele. Ma már legfőbb célja, hogy másokon segítsen.

Egyre többen váltanak natúr kozmetikumokra

Ami a drogériák polcain hónapokig áll, az biztosan nem található meg a Petit&Magique kínálatában: a kis manufaktúra termékei ugyanis mindig frissen és személyre szabottan készülnek. A természetes növényi összetevők mellett ez a másik ok, amiért egyre többen választanakkézműves natúr kozmetikumokat. A Petit&Magique termékek kitalálójával, fejlesztőjével, Fröhlich Orsolyával beszélgettünk.

Egyéniség. Ez látszik az általa alkotott tárgyakon is. Nemeztáskáinak egyedi, különleges formái, kerámia- és nemezgyűrűinek színei, lenge stólái csakis olyan nőknek valók, akik tudják, merik ezeket viselni. Demeter Krisztina alkotói útja hosszú volt, amíg a megálmodott nemezképektől eljutott a hordható, praktikus, de mással össze nem téveszthető tárgyakig. Személyes útkeresésének eredménye a Kridea márka.

Benedek Ágnest, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészét általában biciklivel látni a város utcáin. Nála természetes, hogy szép cipőben és csinos ruhában ül fel bringájára. 

Ebben a részben teljes mértékben átadjuk a szót Ilcsi néninek. Az alábbi jótanácsok, ajánlások az ő korábban is idézett Leveleiből származnak. Olyan szövegek ezek, amelyek aktualitása, szakmai színvonala az évek múlásával sem kopott. Hiszen hajunk problémái is ugyanazok: fejünk dísze néha korpás és törékeny, néha – ha tetszik, ha nem – hullani kezd, a tél hidege és sapkánk melege pedig óhatatlanul zsírossá teszi. Olvassuk nyitott szívvel édesanyám, Ilcsi néni szakmai, mégis kivételesen közvetlen jótanácsait, természetes praktikáit!

„Kezdjük a legproblémásabb bőrtípussal: a gyulladásra hajlamos, érzékeny, száraz érzésű bőrrel. Ez az a bőr, mely rengeteg behatásra, izgalomra, étkezésre, hőre, fényre, érintésre, kozmetikumra, viszkető kisebb-nagyobb piros foltokkal reagál. Tapintása érdes, hámló, tele van korpázó szarupikkelyekkel, nem csak az arc, hanem a fejbőr is. A haj és az arcbőr találkozásánál viszkető vörös csík vonul végig, sokszor a fül körül viszket és hámlik leginkább. Húzódik az egész bőr, puhító, enyhítő krém után kiált, és ilyenkor követik el az ilyen bőrök tulajdonosai a legnagyobb hibát. Vesznek egy agyonreklámozott, méregdrága, jó zsíros „bőrtápláló" krémet.”

Néhány éve erdélyi városokban élő felvilágosult nők a naponta használatos kozmetikumokat vizsgálgatva rájöttek, hogy ők maguk is képesek házilag berendezett laboratóriumukban természetesebb, személyesebb igényeket kielégítő krémeket készíteni. A kísérletezésekből mára már a legkülönfélébb kencéket felsorakoztató kisebb vállalkozás lett.

Egyre több olyan divatcikkünk van, amely annyira egyedi, hogy rögtön felismerhetővé teszi a terméket. Nyugodt szívvel soroljuk ide az Esztány-táskákat is, amelyek formabontó és innovatív dizájnjának köszönhetően a világon bárhol azonosíthatók. Esztány István, a táska megálmodója nagyon egyszerűen fogalmaz: diplomamunkának indult, sikeres vállalkozás lett belőle. Egy olyan kiegészítő, amelyet nők és férfiak egyaránt szívesen hordanak. Különlegességét visszaigazolják a díjak is: megkapta a Magyar Formatervezési Díjat diák kategóriában, majd a Hg.hu Design Award Díját, tavaly pedig a Példakép Alapítvány különdíjasa lett.

A tavaszt köszöntöttük nemrég, de lelkiekben már a forró nyárra készülődünk. Az évszakkal együtt járó szabadságérzetre, a napfény ízére, a szűk ruháktól megszabadított bőrünket csiklandozó, langyos szellőre. Újra többet mutathatunk magunkból, akkor is, ha ezzel együtt járnak régi vagy új szorongásaink: hogy a világ nem azt látja, amit mi szeretnénk. Igen, mindenki rettegett mumusára, a cellulitra gondolunk. A témát körüljárva Ilcsi néni játékos, bensőséges, mégis ízig-vérig szakmai saját soraival búcsúzunk a Nőileg magazintól. Köszönjük, hogy sorozatunkat szorgalommal, lelkesedéssel és kíváncsi figyelemmel követtétek!

„Tapasztalatom szerint időskorban a két legnagyobb bánat: a ráncosodás és a pigmentzavarok. Nagyon ajánlom, hogy rendületlenül végezzünk házi kezeléseket. Gyorsíthatjuk az eredmény kialakulását, tehát a mindenfajta pigment (...) elhalványítását a kozmetikus segítségével.”

Ilcsi néni: Levelek

A külvilággal és önmagával is összhangban élő személyiségről árulkodik Fóri Györgyi ügyvéd gardróbja. Stílusos, nőies, klasszikus. 

Az ékszer öltöztet – ezt mi, nők, nagyon jól tudjuk. Ezért szeretünk különlegesebb alkalmakkor egy-egy gyönyörű nyaklánccal, fülbevalóval, karkötővel mutatkozni. De mi van a hétköznapokkal? Igen, néha egy egyszerű bizsu is megteszi, de ha különleges darabokat szeretnénk hétfőre vagy csütörtökre is, ajánljuk Kurkó Tekla üveglencsés és textil ékszereit.

Márkos Tündét Kolozsváron mindenki ismeri: képzőművész, a Mimesis kortárs művészeti fesztivál főszervezője, amely évről évre a Kolozsvári Magyar Napok műsorfolyamát színesíti. A kilencvenes évek elején ő volt az első romániai fotósszaklap megalapítója, most pedig a város egyik legmenőbb kultúrkocsmájának a tulajdonosa.

Suba Zsuzsi, az Erdélyi Magyar Televízió és a Radio Gaga műsorvezetője számára az öltözködés a személyiségről szól: mi az, ami belülről jön, anélkül, hogy üzenni szeretne valamit. 

Köllő Kata színházi szakember, színikritikus, szerkesztő. Aki gyakran jár színházba, biztos összefutott már vele, bárhol is legyen az a színház: Gyergyószentmiklóstól Temesvárig visszatérő vendége fesztiváloknak, követője az újonnan bemutatott daraboknak, moderátora számos színházi fórumnak. Ő maga is dolgozott társulatban, Kolozsváron. Stílusa egyedi, látványos, olyan, hogy ha az ember meglát egy szerelést, amelyben lazán megfér a csipke a szűk farmerrel, a szexi kombinéruha a művészies pulóverrel és egy színes sállal, akkor önkéntelenül is azt mondja: ez olyan Köllőkatás!

Ionescu Éva székelyudvarhelyi kozmetikus két éve kezdett különleges sminkeket készíteni. Így született az a látványos fotósorozat, amelyből most ízelítőt nyújtunk. 

Bár a világ a szűzen fogant Megváltót ünnepli, sokan a három királyt várjuk leginkább, vagy bár azt az egyet, aki mennybe repíti a bennünk rejlő angyalt. Szerelmeskedni a szeretet ünnepén? Jézus! Kinek jut eszébe ilyen paráznaság? Nekünk. 

Ami gyönyört okoz az anyának, az jó a babának is, így a szakember. De nem a szellemi gyönyörködésre, hanem a testi örömökre gondolunk: hogy a gyermekvárás hónapjaiban nemcsak szabad, hanem javallott is szeretkezni. A gyakori kérdésekkel fordultunk szakemberhez.

Vajon tényleg igaz, hogy a székely férfiak hidegek, rosszul kommunikálnak, nem tudnak udvarolni, nem kedvesek?

Mert a pornó nem dokumentumfilm, hanem science fiction. Nem sok köze van a valósághoz. A kamaszok pedig ezt nem feltétlenül tudják, a felnőttek egy része pedig fittyet hány rá.

A hétköznapi nyelvben gyakorta tévesen vagy elnagyoltan használják a frigid és frigiditás kifejezéseket: a pontosítás igénye nélkül és a szó pejoratív értelmében címkéznek meg olyan nőket, akik párkapcsolataikban vagy szexuális életükben küzdenek problémákkal. Így hát a szakemberek is inkább szexuálisvágy-zavarnak nevezik az állapotot, mely – az esetek túlnyomó többségében – csak átmeneti.

A mai világ természetesnek, a szex okvetlen velejárójának tekinti az orgazmust. Pedig nem feltétlenül és nem minden esetben az. Egy nyáresti borozás közben párkapcsolatokról beszélgettünk. Szerelemről, szexről. Kiderült: van, akinek ritkán vagy soha nem adatott meg, hogy partnerrel élje át a földöntúli érzést, ami a lábujjtól a fejbúbig megrengeti a testet, ami felpezsdít, amitől homályos lesz a tekintet, piros az arc, remegő a szív. 

A játék társsal a legizgalmasabb, így ha kedvünk támad, vonjuk be párunkat is. 

Patriarchális kultúrákban sokakat foglalkoztató téma a pénisz mérete, formája: nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is érdekli, hogy milyen a hímvessző, mintegy arra utalván – gyakorta tévesen –, hogy a fallosz külleme az egyedüli tényező, amely befolyásolja a szexuális teljesíményt. Viszont a vagina – a népnyelvben érdekes módon csúnyának becézett női nemi szerv – szépsége vagy csúnyasága is az elmúlt években fokozott figyelmet kapott. Milyen a szép, de főként mi számít csúnyának? Fontos egyáltalán, s ha igen, akkor kinek, hogy hogyan néz ki a szeméremtestünk?

Alapszükséglet ugyan, viszont a táplálkozással vagy a légzéssel ellentétben, szex nélkül lehet élni: trauma okozta testi vagy lelki sebek gyakorta a libidó csökkenésével járnak, de egyszerűen a megfelelő társ, pár hiányában is nélkülözhetünk. Milyen az élet szex nélkül? És milyen okok, indítékok vezetik egyes hölgytársainkat arra, hogy önként vállalt cölibátusban éljenek?

A teljesítőképesség csökkenése tabu, a férfiak férfitársaikkal ritkán, partnerükkel pedig még ritkábban beszélnek arról, hogy mi van, ha nem áll a szerszám.

A mindennapi kenyerünk sokszor méltánytalanul kevés figyelmet kap, holott a kenyér nem csak étkezésünk mellékszereplője. A jó kenyér sok odafigyeléssel készül, babusgatni kell, mint egy kisgyermeket, vallja Bocskor István, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetője.

Közeledik a nyár, a kerti partik, rövid szoknyák és fürdőruhák időszaka, amikor mindenki csinosabbnak, fittebbnek, könnyedebbnek szeretné érezni magát. A rendszeres testmozgás mellett ehhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alapanyagokból készült, egészséges ételek fogyasztása. Mivel nyáron még nagyobb a pörgés, az is fontos, hogy a finomságok gyorsan, könnyen beszerezhető hozzávalókból készüljenek. Minderre és sok más problémára is megoldást jelenthet a paleo diéta, melyet Nagy Bea dietetikus és nutricionista ismertetett meg velünk.

Nagyon kellemetlen tud lenni, ha valamilyen élősködőt fedezünk fel magunkon, gyermekeinken. A tetű, rüh vagy a bolha megjelenése rengeteg bosszúsággal jár, védekezni ellenük igazából nem lehet. Hiába a maximális tisztaság, szinte bárhol összeszedhetünk egy albérlőt. Ilyen esetben a legfontosabb a mihamarabbi és kitartó kezelés. 

Mégsem olyan fekete az ördög, mint amilyennek tűnik?! A daganat nem minden esetben vezet oda, hogy a nő elveszti a mellét – vallják azok a marosvásárhelyi sebészek, akik innovatív módszereket próbálnak bevezetni a mellrák sebészeti kezelésébe. Azt terjesztik, hogy e kór igenis kezelhető, de elengedhetetlenül fontos a korai diagnózis felállítása.

A messze földön híres sóbánya és a tavaly megnyitott Parajdi Wellness Központ gyógyhatásait talán már nem kell bemutatni az olvasóknak, azt azonban csak kevesebben tudják, hogy idén augusztustól kezdődően immár kádas fürdőzési lehetőség is várja a gyógyulni, regenerálódni vágyókat.

Veszély, félelem, borulás, izomláz - kaland, izgalom, csapatmunka, sport. Az érem két oldala, pontosabban a vadvízi evezésé. Sokaknak ijesztőnek tűnhet ez a sportág, de aki egyszer kipróbálta, általában visszakívánkozik a hullámok közé, mondják a tapasztalt túravezetők. A raftingozás világába Komáromi István, az Outdoor Experience csapatának egyik alapítótagja kalauzolt.

A legtöbb erdélyi városban viszonylag jó körülmények kínálkoznak a különféle uszodai sportok űzésére. S bár azt gondolhatnánk, hogy kellő részletességgel ismerjük ezeknek a közösségi tereknek a használati szabályait, a valóság sajnos egészen mást mutat. Lássuk, mire is kell figyelnünk, ha uszodába megyünk! 

Egy kisbaba érkezésével a korábbi életmód alaposan felborul. A szokásos edzésekről általában le kell mondani, helyettük pedig kímélőbb mozgásformát ajánlott választani. Így kellett átmenetileg lemondanom a futásról, biciklizésről és a spinningről is. Helyettük orvosom a kismamatornát ajánlotta. Hadnagy Ágnes gyógytornászt kérdeztem, hogy miért is érdemes kismamatornára járni?

Werner Rittberger a múlt században élt. Német műkorcsolyázó volt: tizenegyszeres német bajnok, többszörös világbajnoki ezüstérmes. 1975-ben hunyt el, hátrahagyva a jövő nemzedéknek a róla elnevezett rittberger-ugrást. Gál Tündének ez a kedvenc mozdulata a jégen. 

Valljuk be, mi, sízők, egyáltalán nem bánjuk, hogy végre hidegebbre fordult az idő. Sőt! Közösen szurkolunk, hogy mihamarabb lehulljon az első hó, s mindeközben naponta gondolunk az új szezon várva várt első csúszására. 

Nem szívesen töltünk hosszú órákat a konyhában ebben a forróságban, de valamit mégis tenni kell az asztalra nap mint nap, s méginkább, ha vendégeket várunk, vagy egyszerűen megkívánja a vasárnap. Tusnádfürdőn mindig szívesen időzünk, ezúttal a négycsillagos Ozone Hotel főszakácsa, Száfta Márta készített nekünk ízletes, nyári menüsort. Gyorsan elkészíthető és finom fogásokat ajánlunk, s a kevésbé gyakorlottak számára sem okoz gondot a megkatyfatolása. 

Bár egyre több a napsütés, s szívünket melengeti már a csicsergő madárdal, alig bírjuk kivárni az igazi tavasz érkezését: a fű zöldellését, a fák illatos virágzását és a jókedvű rügyfakadást. Az őszi zöldségek emléke rég homályba veszett már, a hosszú tél elnyelte a vitaminkészletünk, épp ezért epedünk valami zöld, valami zsenge, valami tavaszias íz után. 

Egyévestől tizenévesig, Partiumtól Székelyföldig nem ismerünk olyan gyereket, aki ne szeretné a pizzát, ugyanakkor egy-egy tésztás étel is sokszor praktikus és finom vacsora lehet. Még mindig hosszúak az esték, s a közös sütés-főzés családi programnak sem utolsó, ehhez ajánlunk olaszos ízeket. 

A tél a családi együttlétek és az ünnepek mellett tartogat még varázslatos órákat azok számára, akik szeretik a téli sportokat. A közös családi korcsolyázás összehozza a családot. Igaz, ma már nemigen van lehetőség arra, hogy tavak, folyók befagyott jegén csússzunk, ám a műjégpályákon eltöltött órák is szebbé tehetik mindennapjainkat.

Karácsony tájékán legtöbbünknél megszaporodnak a vendégek, ilyenkor látogatnak meg nemcsak a közelebbi családtagok, de a távolabb élő rokonok és barátok is. Ha megunták már a véres-májas-húsleves-töltött káposzta kombót, de mégis szeretnék finom falatokkal kényeztetni a vendégeiket, ez a pár tipp önöknek szól. 

Valami lazábbra vágytam, valami másra. Ez volt a szempont, amikor olvasnivalót választottam. Könyvtárunk épp frissen szerezte be Kazuo Ishiguro egyik ismertebb művét, ráadásul nagyon szeretem az angol témájú regényeket. 

Bartis Attila: A nyugalom

Hol, melyik rész kavart fel ennyire? – kérdezte egy kedves barátom, amikor elmeséltem, hogy ez a könyv megríkatott. Most nem fogom Önöknek elárulni, kedves olvasók, de annyit mondhatok, hogy több ilyen rész is van benne, és végig tart a felkavaró hatása a regénynek. Kimondottan erős idegzetűeknek ajánlom!

Mesterséges intelligencia (MI), szuperintelligencia, szingleton... Kifejezések, amelyek többek között az evolúciót kutató tudósok fantáziáját mozgatják. Olyannyira, hogy a neves magyarországi tudós, Csányi Vilmos legújabb regényét ebben a témában írta. 

A hagyományok, a zene, a ritmus iránti szenvedélye élteti. Marosbogátról, egy néprajzi szempontból semleges vidékről származik, de ma már számos tájegység népdalait kívülről fújja, táncaik sajátosságait pedig ismeri. Számára mindez természetes, a mindennapjai része, nem ünnepi alkalmakra fenntartott kuriózum. Aki hallotta valaha tisztán csengő hangját, vagy látta a Maros Művészegyüttes színpadán, érzi, hogy nem volt számára más út, Kásler Magdi erre született.

A múlt havi könyvajánlóban futólag említettem A végét Bartis Attilától, és most szeretném komolyabban is a figyelmükbe ajánlani. Akit érdekel a kortárs magyar irodalom, annak kihagyhatatlan mű, véleményem szerint a legmagasabb szintet képviseli ebben a műfajban. Ha annyit mondok, hogy pár nap alatt elolvastam a 604 oldalas könyvet, mert egyszerűen képtelen voltam letenni, annyira magába szippantott, akkor lehet, hogy máris kedvet csináltam az olvasáshoz. De nem csak ennyit mondok…

Valld be, kedves olvasó, hogy fél kezeden meg tudnád számolni, hány új-zélandi filmet láttál életedben! Én férfiasan elismerem, hogy nem sokat, de a Vademberek hajszája (Hunt for the Wilderpeople, 2016) most teljesen fellelkesített. A film versenyzett néhány nemzetközi fesztiválon, és igen beszédes, hogy sokkal több közönségdíjat nyert el, mint ahány fődíjat sikerült bezsebelnie.

Egy zarándoklat olyan, mint az élet: tele csodás helyekkel, különleges találkozásokkal, boldogsággal, buktatókkal, szenvedéssel, újrakezdéssel, rácsodálkozással. Így élte meg a 39 napig tartó, 1400 kilométeres zarándokútját a marosvásárhelyi Ábrám Noémi is, aki élményeit a nemrég bemutatott könyvében osztja meg az olvasókkal.

Nem kellene már meglepődnöm azon, hogy mennyi fantasztikus kortárs írónk van, de mégis, az utóbbi időben egyre másra „jönnek” velem szembe, ismerősök ajánlják a műveiket, olvasok róluk, vagy csak valahogy a kezembe kerül egy újabb remek kötet. Ez a mostani is figyelemreméltó, méghozzá erdélyi származású írónő tollából született, és erdélyi vonatkozású témát dolgoz fel.

Július elsején újra székely ruhába öltözött lányok és asszonyok lakják be Csíksomlyót, a hónap első szombatja ugyanis a népviselet, a néptánc és az imádság ünnepe Csíkszéken. A Székelyföldre érkező turisták körében is igencsak közkedvelt rendezvényről András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója mesélt.

A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjai számára a tánc életforma, örömforrás, közösségi élmény – ezt közvetítik a színpadról telt házas előadásaikon is. Lépteik nyomán minden fellépéskor újjászületik az elődeinktől örökölt tánc. Több ezer gyermekkel szerettették meg a népdalt és néptáncot, mert fontosnak tartják továbbadni az értékeket. András Mihállyal, az együttes igazgatójával kávéztunk.

Újabb felfedezés, újabb magyar író, remélem, még nincs elegük belőle.

Ez a könyv krimiként is értelmezhető, hiszen egy sorozatgyilkosság bemutatásával kezdődik, aminek a hátterét a novellafüzér végére érthetjük meg leginkább. Senkit ne riasszon el a krimijellege a műnek, ugyanis nem szokványos krimiről van szó, hanem egy csodásan megírt, mozaikokból álló regényről, ahol nekünk kell megpróbálnunk összerakni a darabkákat, hátha megkapjuk az összképet, és egy egésszé áll össze a történet.

Gyimesközéploki csángóként nőtt fel, az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumban végezte el a középiskolát, onnan „tévedt”, szinte véletlenül, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre. Tankó Erika tizenkét éve aktív színésznő, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíjas filmjének Ernellája, maga is egyszerű, tiszta és igaz, mint szülőfaluja méltóságteljes hegyei.

Ahogy nőtt a kisfia, úgy vált az erdélyi gyermekirodalom kiemelkedő írójává. Zágoni Balázs Barni könyvei minden erdélyi kisgyerekes család polcán helyet kell kapjanak.És úgy tűnik, lassan a tinédzserek is készíthetik a helyet a könyvszekrényen, a közkedvelt író ugyanis jövőre egy ifjúsági sci-fivel jelentkezik. A kolozsvári Koinónia kiadó vezetőjét a 87. Budapesti Ünnepi Könyvhéten csíptük el. 

Hús-vér balerinát kevesen ismerünk. Ők azok az elbűvölő nők a színpadon és filmekben, akik szinte valótlannak tűnnek. Balerinának lenni azon kevés szakmák közé tartozik, ahová nehéz a bejutás, és nagyon kevesen végzik el. A sepsiszentgyörgyi Ledán Eszter talán azért kivételes, mert ő nem dédelgetett álmát követte, amikor jelentkezett egy balettválogatásra. Szerette volna kipróbálni, de nem ragaszkodott görcsösen hozzá. Ma a Bécsi Állami Operaház kis-szólistája, számos szakmai elismerés tulajdonosa. 

Bevallom őszintén, hogy az elején nem tudtam értékelni ezt a könyvet. Bartis Attila ˶A vége” című regénye után olvasva, túl egyszerűnek, semmilyennek tűnt. Aztán megértettem, hogy a könyv fülszövegében leírtak valóban a lényegét ragadják meg a műnek: egy átlagos, szürke hétköznapokkal teletűzdelt életutat járhatunk be a főszereplő, William Stoner életén keresztül. 

Nemrég részt vettem iskolánk nagykorúsítási ünnepségén, amolyan mostani divatnak megfelelő nagyestélyi ruhákba öltözött lányok és picus nyakkendős, öltönyös fiúk köszöntési műsorán. A lányok, akiket legtöbbször egy kopott, szaggatott farmerben és sportfelsőben vagy tájba simuló halovány színű blúzokban, hanyag kontyban vagy gyors kötésű lófarokban hordott hajukkal láttam lapulni a padok barikádja mögött, most alig ismertem fel őket a színpadon. 

Biztosan láttál, kedves Olvasó, gyermeket elmélyülten rajzolni. Sokszor annyira belemerülnek a belső képeik kirajzolásába, hogy nyitott szájacskájukon öntudatlanul még a nyelvük is kilóg. Beszippantja őket ez a színes önfeledtség, és a külvilágot hátrahagyva lubickolnak ebben az áramlat-érzésben. Így is nevezi a szakirodalom, hogy áramlat, flow-élmény, amely az elménknek egy olyan állapota, amikor teljesen elmerülünk abban a folyamatban, amit épp csinálunk. 

Mikor gyermek születik, anya születik. A kettő elválaszthatatlan egymástól. Ma már tudományos kutatások alapján tudjuk, hogy a születés minősége hosszú távon kihat, befolyásolja az ember életét, az pedig egyértelmű, hogy a szülés minősége befolyásolja a nő életét.

Jaj, nehogy olyan érzékeny, félénk, visszahúzódó gyerek legyen, mint én, mert akkor annyi sérelem éri, annyi bántást le kell nyelnie, még megvédeni sem fogja tudni magát, kiállni sem fog tudni magáért! Mint én...

Én már a vakáció első napjától várlak titeket. Kiüresedem hirtelen, falaim is szinte magukba roskadnak, konganak a folyosóim, osztálytermeim, a csend keze lefogta a csengőm. A táblám borús hangulatában mintha még inkább besötétült volna, és a kréták, mint magukra hagyott macskakölykök, reszketve nyivognak a krétatartóban. Fázom teljes valómban ebben a csendben, pedig kint ontja melegét a nyár.

Ha visszatekintünk eddigi életünkre, azt hiszem, mindannyian be tudunk számolni fejlődésünket meghatározó fájdalmas komplexusokról, kisebbrendűségi érzések szorításáról. Ilyenkor gyomor- vagy mellkasi tájékról újra feltámad egy szorító, görcsös érzés, amely emlékeztet régi harcostársunkra, a félelemre, aki szerint nem vagyunk elég szépek, okosak, viccesek, menők. Tehát szeretetre méltók.

Van az építőiparnak egy olyan ága, amit a kishitű emberek zöme csak megmosolyog, és ez még hagyján, de sajnos az éles eszű és nagypofájú gazdasági szakértők is teljesen vakok rá. Gondolom, egyrészt azért láthatatlan ez az iparág, mert nem gigászi markológépekkel, óriásdarukkal és ipari felvonókkal dolgozik, hanem nagyítóval, vajmi kevés lakkal, néhány csepp festékkel, apró kristályokkal vagy mikroszkopikus csillámporral. 

Tavasz volt, egy lazulós, meleg sugarú péntek, amikor beköltözött lelkébe a Halál. Az apa kilépett az ajtón, és átadta a kilincset neki. A Halál nem kilincselt, betörte az ajtót, hirtelen jött, nagy erőkkel, felkészületlenül rohanta le a kislány lelkét, elfoglalta a legszebb szobát. 

Ha érzelmekről beszélünk, elsőként az embertársaink iránt tápláltakra gondolunk. Pedig hatalmas, egy életre kiható érzelmeket válthatnak ki belőlünk házi kedvenceink, s köztük kiemelkedő helyen a kutyák. Amíg nincs gyermekünk, csak találgatni tudjuk, milyen érzés szülőnek lenni. Így van ez a kutyatartással is: ahhoz, hogy átérezzük, meg kell tapasztalni. Drága Bojtik, Pörik, Fickók és Vacakok! Ha lakásunk épségének annyira nem is, testünk-lelkünk egészségének olyan jó, hogy vagytok!

Manapság sokkal több válásról lehet hallani, mint jól sikerült, hosszan tartó házasságról. Úgy tűnik, hogy az első hullámvölgy után egyre többen az „eldobom, keresek másikat” stratégiát tartják a legkézenfekvőbbnek. De mitől lesz jobb a következő kapcsolat? Akik pedig próbálkoznak a házasság megmentésével, miért teszik? Mi vagy ki segíthet ebben? Érdekes, hogy ritkán hallunk arról, ha valaki sikeresen túllépett egy válságon, mintha szégyen lenne, hogy ilyenben is volt része. Nekünk viszont meséltek: olyan férfiak, illetve nők, akik őszintén vallottak a mélypontokról, a problémamegoldásról, és akár arról is, hogy miért döntöttek mégis a válás mellett. 

Vége. Ennyi volt az üzenet. Butaság a szerelem – mormolta maga elé a fiú –, úgy kezdődik, mint egy orkán, ami mindent visz, aztán hidegrázós szellőcskévé szelídül, ami bebújik a legmelegebb hajlatba is, ha bosszantani akar. Elég volt, nem akarok komplikációt.

Minden sikertelen férfi mögött ott áll egy karikás szemű nő, akit idegesít, hogy a teremtés koronája egy gyenge ötvözete a lustaságnak és ötlettelenségnek. Igazából az bántja szegény nőt, hogy azt remélte, ihletforrás, motivátor és segítő lesz mindabban, amit a férfi megvalósít, és, lám, a krapek csak folyton úgy tesz, mintha a fejét forradalmi párkapcsolati újításokon törné, holott számára a nő ugyanúgy csak egy megfejtendő probléma, mint a sarki fény, a tűzcsiholás, az alkímia, a maghasadás vagy az adócsalás. 

Tisztelt Doktor Úr!

Ez az egész bolondéria, ami nálunk zajlik, éppen a nyári Európa-bajnoksággal kezdődött. Tudja, a magyarok végre, negyvenvalahány év után kijutottak a rendezvényre, és a barátaimmal, mint egyébként minden rendes férfi, egy sörkertben izgultuk végig a meccseket.

Szinte minden tökéletesen indult, hiszen már akkor majdnem elájultak, amikor egymásra pillantottak. Tudod, van az a szemkontaktus, amitől majdnem összecsuklik az ember lába, a szíve lefagy egy pillanatra, hogy aztán elemi erővel kezdje el pumpálni a forró vért a kiürült vénákba, és ezer kis pillangó csapkodja szárnyait a has tájékán, valami olyan csiklandós érzést generálva, ami összetéveszthetetlen bármivel. 

Maszat, pocaklakó, manó, csöppség, babóca – ezek a leggyakoribb gyermekeket becéző szavak. Nem igaz, Anyucik? Legtöbben így szólítottuk őket először. Legalábbis, amíg meg nem születtek, vagy amíg meg nem tudtuk a nemét a várva várt picinek. És igen, sokan még azután is így becézzük őket. A babavárás során hamar eljön annak is az ideje, amikor anya és apa nevet választ. Ekkor jön a fejtörés: Anna vagy Villő, Bence vagy Kadosa, Erzsébet vagy Dzsesszika, Levente vagy Denisz legyen? Ki-ki a maga ízlése szerint próbálja kiválasztani a legmegfelelőbb nevet kisbabájának. Nézzük, melyek a trendi nevek ma, milyen elvek alapján döntünk, és milyen jogszabályok léteznek a névadásra.

Süvítő szél, a kerekek suhanásának hangja, napsütés – ilyen lehet ideális körülmények között a biciklizés.  A bringázás nálunk is egyre népszerűbb, egyre többen vannak, akik kerékpárjukat nemcsak hétvégi kirándulásokon használják, de a mindennapokban is azzal közlekednek. A Marosszéki Közösségi Alapítvány csapata értük próbál tenni úgy, hogy a bringázók számára élhetőbb és biztonságosan járható terek kialakításáért harcol. Tevékenységeikről, oktatási és figyelemfelkeltő programjaikról Gál Sándor marosvásárhelyi elnököt kérdeztük. 

Könnyű mondani – vághatnák rá sokan felszólításunkra, hiszen úton-útfélen csábítanak a reklámok, azért, hogy kísértésbe essünk vásárláskor. A felmérések is azt mutatják, 70 százalékban a helyszínen dől el, hogy mi kerül a kosarunkba. Egyszerű praktikákkal, bevásárlólistával, textilszatyorral is javíthatjuk a statisztikát. Olcsóbban megússzuk, s tudatosságunkért az unokáink is hálásak lesznek!

Az ember azt hinné, hogy ott, ahol él, mindent látott már. Csak akkor szembesül azzal, hogy nagyon keveset tud környezetéről, amikor elindul felfedezni azt. Sokat hallottam Kommandóról, de azt sem tudtam, honnan kell megközelíteni. Azt is hallottam róla, hogy csodaszép, és télen érdemes felfedezni, mert igazi arcát akkor mutatja. Aztán amikor a szerkesztőségben úgy döntöttünk, mutassuk meg olvasóinknak ezt a települést, gyerekes rajongással vártam, hogy felfedezhessem Kovászna megye rejtett csodáját, Kommandót. Tervem elsőre ott hiúsult meg, hogy bármilyen autóval nem közelíthető meg, sőt, bármelyik irányból sem. De tudják, kedves olvasók, akkor válik igazán izgalmassá valami, amikor akadályba ütközik az ember. 

Biztosan sokunknak okozott már fejfájást az ünnepi asztal megterítése, valljuk be, ha vendégeket hívunk az ünnepekre, az utolsó dolog, amit megtervezünk, az az ünnepi asztal terítése. Valahogy mindig fontosabb az, hogy milyen étel, milyen borok, hányféle rövidital, hányfogásos vacsora legyen. Pedig egy tökeletes asztal fél siker. Decemberi lapszámunkban megmutatjuk, hogyan lehet az asztal az ünnepünk középpontja, elmondjuk az asztalterítés etikettjét, és rávilágítunk a mai trendekre. 

A fahéjas forralt bor finom illata, csengőszó, csillogó díszekbe és fényekbe öltözött fenyők, szép dallamok, ínycsiklandó finomságok – a karácsonyi vásárok elengedhetetlen kellékei. Az elsőt Bécsben rendezték 1296-ban, napjainkban pedig szerte a világon várják azokat, akiket már adventben hatalmába kerít az ünnep varázsa. Most Szebenbe, Budapestre, Pozsonyba és Bécsbe kalauzoljuk Önöket.

Ha tavasszal vidéken barangolunk, figyelemmel kísérhetjük, hol bukkan fel egy-egy gólya, mely fészkek telnek meg újra élettel, s ahogy múlik az idő, hol lesz egyre népesebb a madárcsalád. Ha pedig a lakók újra elköltöznek, számíthatunk a tél közeledtére. Az átlagembernek a madarak nem jelentenek többet egy-egy vidám pillanatnál, röpke találkozásnál. Vannak, akiknek ennél sokkal többet: védik, megfigyelik, ha kell, akkor gondozzák, gyógyítják őket. A madarak szakavatott őre a marosvásárhelyi Milvus Csoport. 

Székelyudvarhelytől délkeletre, a Homoród mentére vivő főúttól távolabb, dombok között bújik meg a kis székelyföldi falu, Lókod. Talán már rég az elnéptelenedés vagy a víkendtelepüléssé válás útjára lépett volna, ha a Lókodi Ifjúsági Alapítvány nem lehel lelket bele. Közel egy évtizede több házat is hátrányos helyzetű fiatalok laknak be, akik itt élnek, dolgoznak, jövőt teremtenek. Lókodban minden feltételt megteremtettek az emberi léptékű élethez, lehetőség nyílott a fenntartható gazdaságra, fenntartható fejlődésre. Ennek köszönhetően a kis falu követendő példa lehet más közösségek számára is.

Van valami egészen különleges ebben a helyben. Olvasni, hogy van neki vonzereje, de szinte borítékolható, hogy az Olvasó egészen addig nem hiszi, amíg nem győződik meg róla. Talán attól érdekes, hogy itt azt érzi az ember, valóban a világ tetején van. Egy óriás tetején.

Elcsépelt, hogy a karácsony a szeretetről és nem az ajándékozásról szól, de azért tegyük a szívünkre kezünket: jóleső érzés pár apróságot elrejteni a fenyőfa alatt, s látni, egyaránt boldog, aki kapja, aki adta.  

Kora hajnalban érkezünk Shirazba, ahol a szigorú útlevélellenőr farszi köszönésemet hallva kedvesen üdvözölt: Welcome to Iran! Ezután is minden sztereotípiát megcáfoltak az irániak: a csadoros nők barátságosan köszönnek,és meghívnak otthonukba, a szíves helyiek végigvezetnek a bazárban, megkérdik, honnan jöttünk, és páran Puskás Ferenc nevét is ismerik. Az orientális kultúra temérdek élményt nyújt...

„Meseutóval színezüst erdőkön át, repülünk a szívünk tavaszán. Arany országút csillogó gyémánt porán repülünk a mesék kocsiján” – dúdolom magamban a Meseutó című magyar film slágerét, mikor meglátom Júliát. Ő az a meseutó, amelyet Szabó Péter álmodott és alkotott meg. Ma már az egész világ csodájára jár  fából készült járgányának.

Mifelénk borvíznek, máshol ásványvíznek hívják, de bárhogy is nevezzük, ugyanazt értjük alatta. Ma már fogyasztjuk szénsavas és szénsavmentes formában is, gyógyhatását pedig nem győzzük hangsúlyozni. Szerencsés vidéken élünk, hiszen Erdély számos településén találunk borvizet, van ahol természetes forrásból fogyasztható, de az üzletek polcain, palackozva is elérhetőek. De mi talán még ennél is szerencsésebbek vagyunk, mert vidékünkön ismerik a borvíz gyógyhatását,  ivókúrára és fürdőzésre is használják.

Az itthoni szegényes infrastrukturális lehetőségek, illetve az észszerűtlenül magas árak miatt sízőként a külföldi, jól felszerelt pályákat nagyon megkedveltük. Mivel jól összehangolt felvonórendszerre, gleccseren és erdő között kanyargó, hosszú pályákra vágytunk, az ausztriai síparadicsomban egyáltalán nem csalódtunk. Maradandó élményt jelentett a Salzburgtól délre található Kaprun több száz kilométeres lejtőivel, mennyei kulináris kínálatával, lélegzetelállító természeti adottságaival. 

Minden szegletének minden percében történik valami izgalmas. A szabadság szobra mögötti város soha nem alszik, állandó mozgásban van, pezseg szakadatlanul. Reményt ad és vesz el bevándorlók és newyorkerek millióitól. Ontja a lehetőségeket. Ő a háttér, a többi tőlünk függ. Vibrál, ölel, ellök, rohan, nem hagy ellustulni. Tempó, tempó, mit veszek fel, sárga taxi, állásinterjú, randi, vacsora, koktél, koncert, hajnali jóga. Befúj, kifúj, gyors álom, hogy nehogy lemaradj!

Az egyesült államokbeli Clearwater Beach hófehér homokjának finomsága észavarba ejtő csillogása több millió látogatót vonz minden évben az alig százéves, örökké pulzáló luxus üdülővárosba. A Mexikói-öböl partján fekvő Clearwater strandja pontosan azt nyújtja, amit az ember lánya a turisztikai katalógusok lélegzetelállító fotói alapján magának elképzel: a kéklő óceánba nyúló fehérséget, a vízen lebegő barna pelikánokat és a pálmák hűs árnyékát. A legmerészebb álmaim közé sem tartozott mindezt átélni-érinteni, hát még, ha tudtam volna, hogy egyszer itt mondom majd ki a boldogító igent.