Egy vagány erdélyi lány lett pár éve az Anna And The Barbies zenekar menedzsere. Dénes Adél udvarhelyi, ő az a lány, aki a zenekar ügyes-bajos dolgait rendezi, megszervezi a koncertek körüli teendőket, számláz, kapcsolatot tart és még biztosan százféle dolog van benne a pakliban. Például benne van a zenekarral való alkotás is, az Álmatlan című filmjük  ezt bizonyítja.

Nézze el az Olvasó a címben rejlő nosztalgiázó tréfát, természetesen a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről szóló írás egyaránt szól női és férfi olvasóknak.

Jogi sorozatunk előző részében a válásról írtunk. Ebben a részben a gyerekekről lesz szó; ők azok, akik a legjobban szenvednek szüleik válópere miatt, ők a válás legnagyobb vesztesei.

Habár az egyházi eskü szövege szerint a házasság örök érvényű, és egyes vallások ezt az örök érvényűséget komolyan is veszik, a jelen törvények szerint bizonyos esetben és feltételek mellett a házasság felbontható. Itt szeretném megjegyezni, hogy ellentétben az egyházi esküvel, a világi házasságkötéshez szükséges beleegyezés szövegében szó sincs élethossziglani ígéretről.

Sokszor hallottam már: „Nem  házasodtunk össze és nem is fogunk soha. Minek? Az csak egy papír, se nem oszt, se nem szoroz!” Mi nem adhatunk tanácsot abban, hogy a kedves Olvasó hogyan kösse vagy ne kösse össze az életét szíve választottjával, csupán megmutatjuk a két együttélési forma közötti lényeges jogi különbségeket.

Pásztor Anna az az ezerarcú nő, kinek számos hazai rajongója van, az a nő, aki a megannyi felpróbált szereppel, a meghökkentő fellépésekkel, a performansz-értékű produkciókkal újfent hozzánk látogat. Zenekarának nem mellékesen egy erdélyi lány, Dénes Adél a menedzsere. 

Nem vagyunk egyformák. Vannak, akiket nem feltétlenül érdekel, mi lesz azután, miután ők már nem lesznek. Mások nem csak éltükben, de holtuk után is szeretik rendezni dolgaikat. Az utóbbiak számára lehet érdekes a végrendelet intézménye.

Kimászni a nyomorból, az éhínségből, a nemtörődömségből és meglátni a zord világban az égbolton tündöklő hét színt, lecsúszni rajta, újra meg újra: ez a felbecsülhetetlen ajándék. Ezért oly hálásak a mezőségi Magyarfülpös Szivárvány Házának gyerekei, akiknek ez tanoda és otthon is egyben, amolyan esély egy tisztességes magyar jövőhöz.

Novák Edének köszönhetően végre nekünk, erdélyi magyaroknak is van olimpiai bajnokunk. Emlékszem, amikor 3 évvel ezelőtt szurkoltunk neki: sírtunk, kacagtunk, vele együtt örültünk. Mert Ede győzött! Arannyal, ezüsttel tért haza a Londonban rendezett Paralimpiáról. Százak fogadták Csíkszereda főterén. Most az ő nevét viselő családi cukrászdában ülünk egy-egy szelet süti mellett. Rióba készül, egy év múlva újra dobogón szeretne állni - írtuk ezt 2015-ben, azóta tudjuk, hogy Tokió az újabb cél...

Öt évvel ezelőtt alapította a Férfiak Klubját, mely mára országos, sőt, Kárpát-medencei mozgalommá vált, könyveket ír, előadásokat tart, rendezvényeket szervez. Küldetése, hogy visszahozza a férfias értékeket a mai, kiüresedő világba. Ki ez a Bedő Imre, akinek a felsoroltakat tulajdonítjuk és mi ez a klub, ami ennyire népszerű? Októberi magazinunkban mindezeknek Sipos Betti újságírónk járt utána.

Négy évvel ezelőtt a novemberi Nőileg címlapján a balánbányai Ördögborda néptánccsoport alapítója, táncoktatója, Sándor Csaba mosolygott az olvasóra. Mi történt vele 2014 óta? Ősszel indított Nosztalgia sorozatunk hagyománya szerint most őt kérdezzük. Hogy teljes legyen a kép, a cikk végén korábbi teljes lapszámunkat is újraolvashatják. 

Roy Chowdhury-Mikes Sándor gróf tizennégy évvel ezelőtt költözött vissza Zabolára, a Mikes- birtokra. Mindig is itt volt a helye – mondja ő –, élete pedig már nemcsak a birtok körül, hanem családja körül is forog. Tudja, hogy e tájakon sok még a tennivaló, ezért elkötelezte magát amellett, hogy fellendítse a térséget. Édesapjától örökölt indiai vonásaiban ott van a szigor és a fegyelem, édesanyjától kapta székely identitását, amelyből talán a kitartás és az akarat a leghangsúlyosabbak.

Gentleman. A zabolai Mikes-kastély előtt várt ránk, majd körbevezetett az örökösök keze alatt életre kelő ősi birtokon. Családja a kétezres évek elején kapta vissza a 34 hektáros parkot a rajta lévő épületekkel, amelyek igencsak leromlott állapotban voltak. A főnemesi kastélyt már sikerült rendbe tenni. A vendégház udvarán tea mellett mesélt erről gróf Mikes Ármin dédunokája. Keresetlen eleganciája, modora lenyűgözött.

Először 2014-ben lapozhatták fel az olvasók Erdély női magazinját, a Nőileget. Hónapról hónapra számos olyan embert szólaltattunk meg, kinek munkája, hitvallása, életpályája példaértékű. Mi történt velük azóta? – Nosztalgia-sorozatunkban erre voltunk kíváncsiak. Hogy teljes legyen a kép, a cikk végén korábbi teljes lapszámunkat is újraolvashatják.  

Neve sokak számára csenghet ismerősen: Hans civil aktivista, a székelyföldi famaffiát feltérképező oknyomozóként vált ismertté. Találkozhattunk vele közvitákon és kerekasztal- beszélgetéseken, a hírhedt „fenyővágóhíd”, a Holzindustrie Schweighofer elleni tüntetéseken. Nemrég Szabó Attila Méregzöld mesék című dokumentumfilmjének főszereplőjeként láttuk viszont és követtük „fától fáig” folytatott küzdelmét.

Csipetnyi elegancia sportcipővel „lazítva”, belebújós kényelem. A főszerepben: anya és fia, Bagoly Zsuzsi sepsiszentgyörgyi díszlet- és jelmeztervező és kisfia, Soma gardróbja. Egyedi, divatos és vagány!

Nem megy el észrevétlenül melletted az utcán. S ha hirtelen nem tudnád, honnan ismerős a mosoly, a jellegzetes járás, a vidám színáradat, amely öltözete valamely eleméről biztosan visszaköszön, és mindez páratlan egyediséggel ötvözve jelenik meg… Sejteni véled, hogy művész. És valóban az: Fülöp Bözse marosvásárhelyi színművésznő. 

Néhány éve erdélyi városokban élő felvilágosult nők a naponta használatos kozmetikumokat vizsgálgatva rájöttek, hogy ők maguk is képesek házilag berendezett laboratóriumukban természetesebb, személyesebb igényeket kielégítő krémeket készíteni. A kísérletezésekből mára már a legkülönfélébb kencéket felsorakoztató kisebb vállalkozás lett.

Egyre több olyan divatcikkünk van, amely annyira egyedi, hogy rögtön felismerhetővé teszi a terméket. Nyugodt szívvel soroljuk ide az Esztány-táskákat is, amelyek formabontó és innovatív dizájnjának köszönhetően a világon bárhol azonosíthatók. Esztány István, a táska megálmodója nagyon egyszerűen fogalmaz: diplomamunkának indult, sikeres vállalkozás lett belőle. Egy olyan kiegészítő, amelyet nők és férfiak egyaránt szívesen hordanak. Különlegességét visszaigazolják a díjak is: megkapta a Magyar Formatervezési Díjat diák kategóriában, majd a Hg.hu Design Award Díját, tavaly pedig a Példakép Alapítvány különdíjasa lett.

A tavaszt köszöntöttük nemrég, de lelkiekben már a forró nyárra készülődünk. Az évszakkal együtt járó szabadságérzetre, a napfény ízére, a szűk ruháktól megszabadított bőrünket csiklandozó, langyos szellőre. Újra többet mutathatunk magunkból, akkor is, ha ezzel együtt járnak régi vagy új szorongásaink: hogy a világ nem azt látja, amit mi szeretnénk. Igen, mindenki rettegett mumusára, a cellulitra gondolunk. A témát körüljárva Ilcsi néni játékos, bensőséges, mégis ízig-vérig szakmai saját soraival búcsúzunk a Nőileg magazintól. Köszönjük, hogy sorozatunkat szorgalommal, lelkesedéssel és kíváncsi figyelemmel követtétek!

Bizonyos mesterségek, a munkakörülmények miatt, egyenruha, védőfelszerelés vagy köpeny viselését követelik meg. Ilyen esetben kevés lehetősége marad egy nőnek egyedinek, színesnek, nőiesnek maradni. Kíváncsiak voltunk, hogyan oldja meg ezt a kérdést egy olyan doktornő, aki egyébként imád öltözködni: a marosvásárhelyi Jeremiás Zsuzsanna  belgyógyász szakorvost nem zavarja a köpeny. Különleges ruháira kolléganői, barátnői is felfigyeltek.

A kötött, horgolt, bogozott ruhadarabok nagyra becsülhetők, hiszen páratlan kézimunkának számítanak, ezért is értékesebbek az egyéb textileknél – vallja Szélyes Andrea. A marosvásárhelyi jelmez- és divattervező szakított a kötött pulcsik és szvetterek sablonnal, ehelyett olyan, szabásában, színeiben és anyaghasználatban is merész vonalat indított el, amely által az egyszerű is nagyszerűvé vált.

Az ékszer öltöztet – ezt mi, nők, nagyon jól tudjuk. Ezért szeretünk különlegesebb alkalmakkor egy-egy gyönyörű nyaklánccal, fülbevalóval, karkötővel mutatkozni. De mi van a hétköznapokkal? Igen, néha egy egyszerű bizsu is megteszi, de ha különleges darabokat szeretnénk hétfőre vagy csütörtökre is, ajánljuk Kurkó Tekla üveglencsés és textil ékszereit.

Márkos Tündét Kolozsváron mindenki ismeri: képzőművész, a Mimesis kortárs művészeti fesztivál főszervezője, amely évről évre a Kolozsvári Magyar Napok műsorfolyamát színesíti. A kilencvenes évek elején ő volt az első romániai fotósszaklap megalapítója, most pedig a város egyik legmenőbb kultúrkocsmájának a tulajdonosa.

Suba Zsuzsi, az Erdélyi Magyar Televízió és a Radio Gaga műsorvezetője számára az öltözködés a személyiségről szól: mi az, ami belülről jön, anélkül, hogy üzenni szeretne valamit. 

Fura viszonyt ápolunk a kalapokkal. Én sokáig gondoltam úgy, hogy ez a fejfedő csupán a kiváltságos hölgyek divatérzékének mutatója, és nem illik mindenkihez. Erdély Kinga díszlet- és jelmeztervező azonban megcáfolt.

Egyre többen váltanak natúr kozmetikumokra

Ami a drogériák polcain hónapokig áll, az biztosan nem található meg a Petit&Magique kínálatában: a kis manufaktúra termékei ugyanis mindig frissen és személyre szabottan készülnek. A természetes növényi összetevők mellett ez a másik ok, amiért egyre többen választanakkézműves natúr kozmetikumokat. A Petit&Magique termékek kitalálójával, fejlesztőjével, Fröhlich Orsolyával beszélgettünk.

Egyéniség. Ez látszik az általa alkotott tárgyakon is. Nemeztáskáinak egyedi, különleges formái, kerámia- és nemezgyűrűinek színei, lenge stólái csakis olyan nőknek valók, akik tudják, merik ezeket viselni. Demeter Krisztina alkotói útja hosszú volt, amíg a megálmodott nemezképektől eljutott a hordható, praktikus, de mással össze nem téveszthető tárgyakig. Személyes útkeresésének eredménye a Kridea márka.

Benedek Ágnest, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészét általában biciklivel látni a város utcáin. Nála természetes, hogy szép cipőben és csinos ruhában ül fel bringájára. 

Ebben a részben teljes mértékben átadjuk a szót Ilcsi néninek. Az alábbi jótanácsok, ajánlások az ő korábban is idézett Leveleiből származnak. Olyan szövegek ezek, amelyek aktualitása, szakmai színvonala az évek múlásával sem kopott. Hiszen hajunk problémái is ugyanazok: fejünk dísze néha korpás és törékeny, néha – ha tetszik, ha nem – hullani kezd, a tél hidege és sapkánk melege pedig óhatatlanul zsírossá teszi. Olvassuk nyitott szívvel édesanyám, Ilcsi néni szakmai, mégis kivételesen közvetlen jótanácsait, természetes praktikáit!

A szexről nem beszélni, csinálni kell – mondják. Mi azonban úgy gondoljuk: amellett, hogy csináljuk, beszéljünk is róla! Hiszen csak így lehet mindannyiunk számára még jobb hely az ágy. Férfiakat és nőket kértünk, mondják el, ők miért élnek-halnak az ágyban, és mi az, amitől a vágy meghal a pamlagon. Vágyvédelmi kisokos következik – a teljesség igénye nélkül – férfiaknak, nőknek egyaránt. (Vagy teljes összezavarás.)

Patriarchális kultúrákban sokakat foglalkoztató téma a pénisz mérete, formája: nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is érdekli, hogy milyen a hímvessző, mintegy arra utalván – gyakorta tévesen –, hogy a fallosz külleme az egyedüli tényező, amely befolyásolja a szexuális teljesíményt. Viszont a vagina – a népnyelvben érdekes módon csúnyának becézett női nemi szerv – szépsége vagy csúnyasága is az elmúlt években fokozott figyelmet kapott. Milyen a szép, de főként mi számít csúnyának? Fontos egyáltalán, s ha igen, akkor kinek, hogy hogyan néz ki a szeméremtestünk?

Alapszükséglet ugyan, viszont a táplálkozással vagy a légzéssel ellentétben, szex nélkül lehet élni: trauma okozta testi vagy lelki sebek gyakorta a libidó csökkenésével járnak, de egyszerűen a megfelelő társ, pár hiányában is nélkülözhetünk. Milyen az élet szex nélkül? És milyen okok, indítékok vezetik egyes hölgytársainkat arra, hogy önként vállalt cölibátusban éljenek?

A teljesítőképesség csökkenése tabu, a férfiak férfitársaikkal ritkán, partnerükkel pedig még ritkábban beszélnek arról, hogy mi van, ha nem áll a szerszám.

Bár a világ a szűzen fogant Megváltót ünnepli, sokan a három királyt várjuk leginkább, vagy bár azt az egyet, aki mennybe repíti a bennünk rejlő angyalt. Szerelmeskedni a szeretet ünnepén? Jézus! Kinek jut eszébe ilyen paráznaság? Nekünk. 

Ami gyönyört okoz az anyának, az jó a babának is, így a szakember. De nem a szellemi gyönyörködésre, hanem a testi örömökre gondolunk: hogy a gyermekvárás hónapjaiban nemcsak szabad, hanem javallott is szeretkezni. A gyakori kérdésekkel fordultunk szakemberhez.

Vajon tényleg igaz, hogy a székely férfiak hidegek, rosszul kommunikálnak, nem tudnak udvarolni, nem kedvesek?

Mert a pornó nem dokumentumfilm, hanem science fiction. Nem sok köze van a valósághoz. A kamaszok pedig ezt nem feltétlenül tudják, a felnőttek egy része pedig fittyet hány rá.

A hétköznapi nyelvben gyakorta tévesen vagy elnagyoltan használják a frigid és frigiditás kifejezéseket: a pontosítás igénye nélkül és a szó pejoratív értelmében címkéznek meg olyan nőket, akik párkapcsolataikban vagy szexuális életükben küzdenek problémákkal. Így hát a szakemberek is inkább szexuálisvágy-zavarnak nevezik az állapotot, mely – az esetek túlnyomó többségében – csak átmeneti.

A mai világ természetesnek, a szex okvetlen velejárójának tekinti az orgazmust. Pedig nem feltétlenül és nem minden esetben az. Egy nyáresti borozás közben párkapcsolatokról beszélgettünk. Szerelemről, szexről. Kiderült: van, akinek ritkán vagy soha nem adatott meg, hogy partnerrel élje át a földöntúli érzést, ami a lábujjtól a fejbúbig megrengeti a testet, ami felpezsdít, amitől homályos lesz a tekintet, piros az arc, remegő a szív. 

A játék társsal a legizgalmasabb, így ha kedvünk támad, vonjuk be párunkat is. 

Számos tévhit él az immunerősítéssel kapcsolatban. Gyakran felmerülő kérdések, hogy egyáltalán szükség van-e erre, mikor és milyen készítményhez nyúljunk, ha tenni akarunk az egészség megőrzése, a szervezet megerősítése érdekében. A szakemberek szerint fölöslegesen nem kell beavatkozni az immunrendszer munkájába.

Rendszertelen, vagy éppen kimaradó menstruáció, meddőségi problémák, véget nem érő, eredménytelen fogyókúrák, éhségrohamok, pattanások, fokozott szőrnövekedés, petefészekciszták, fáradtság (energiátlanság). A PCOS, vagyis policisztásovárium- szindróma egy rendkívül összetett betegség, tünetei sokfélék lehetnek, így diagnosztizálni sem egyszerű. Bár az első tünetek általában nőgyógyászati jellegűek,  a PCOS hátterében meghúzódó inzulinprobléma a 2-es típusú cukorbetegség előszobája lehet.

Az elmúlt években látványosan megnőtt a borestek, borvacsorák, borkóstolók száma, és egyre gyakoribb a nagyobb rendezvényeken a borudvarok, borutcák jelenléte Székelyföldön és Erdélyben egyaránt. Vajon ennek fényében kijelenthető-e, hogy mindezzel arányosan nőtt a borismerők és igényes borfogyasztók száma régiónkban? Nagy Györggyel, a székelyudvarhelyi Gondűző Szálloda és Étterem, valamint a BigWine borkereskedés vezetőjével beszélgettünk borokról és borivókról.

Veszély, félelem, borulás, izomláz - kaland, izgalom, csapatmunka, sport. Az érem két oldala, pontosabban a vadvízi evezésé. Sokaknak ijesztőnek tűnhet ez a sportág, de aki egyszer kipróbálta, általában visszakívánkozik a hullámok közé, mondják a tapasztalt túravezetők. A raftingozás világába Komáromi István, az Outdoor Experience csapatának egyik alapítótagja kalauzolt.

A legtöbb erdélyi városban viszonylag jó körülmények kínálkoznak a különféle uszodai sportok űzésére. S bár azt gondolhatnánk, hogy kellő részletességgel ismerjük ezeknek a közösségi tereknek a használati szabályait, a valóság sajnos egészen mást mutat. Lássuk, mire is kell figyelnünk, ha uszodába megyünk! 

Amikor csak megkívánunk valami könnyűt és finomat, de partifogásként  is hasznos, ha van a tarsolyunkban néhány ínycsiklandó, ám meglepően egyszerű falatkarecept: hétköznapi összetevők kissé másként, fűszerrel és kis fantáziával megbolondítva. Dimén-Varga Tünde pszichológus szakvéleményét már több ízben is kérte szerkesztőségünk, ezúttal azonban kedvenc kipróbált szendvicsreceptjeit osztotta meg a Tétova ínyenc gasztroblog megálmodója.

Vitathatatlan tény, hogy a családunk egészsége mindennél fontosabb. Másként gondolunk erre gyermekként, és másként szülőként, amikor mi döntünk gyermekeink fejlődéséről, egészségéről, jólétük megteremtéséről, védelmükről. Az elmúlt években többször találkoztam olyan szülőkkel, akik úgy döntöttek: nem adatják be gyermekeiknek a kötelező védőoltásokat. Megpróbáltuk feltérképezni a helyzetet: mennyire számítanak ezek az esetek jelenségnek, és milyen következményekkel jár egyik vagy másik lépés.

Levetkőzni idegenek előtt, szó szerint széttenni a lábunkat, és hagyni, hogy belső szerveinket tapogassák, semmiképpen nem kellemes dolog. A szemérmesség, a félelem, hogy ki lát meg a rendelőben, mit fognak pletykálni rólam, sokakat visszatarthat attól, hogy elmenjenek a nőgyógyászhoz. Márpedig a gátlások levetkőzése, az évenkénti szűrés életmentő lehet!

Nem szívesen töltünk hosszú órákat a konyhában ebben a forróságban, de valamit mégis tenni kell az asztalra nap mint nap, s méginkább, ha vendégeket várunk, vagy egyszerűen megkívánja a vasárnap. Tusnádfürdőn mindig szívesen időzünk, ezúttal a négycsillagos Ozone Hotel főszakácsa, Száfta Márta készített nekünk ízletes, nyári menüsort. Gyorsan elkészíthető és finom fogásokat ajánlunk, s a kevésbé gyakorlottak számára sem okoz gondot a megkatyfatolása. 

Bár egyre több a napsütés, s szívünket melengeti már a csicsergő madárdal, alig bírjuk kivárni az igazi tavasz érkezését: a fű zöldellését, a fák illatos virágzását és a jókedvű rügyfakadást. Az őszi zöldségek emléke rég homályba veszett már, a hosszú tél elnyelte a vitaminkészletünk, épp ezért epedünk valami zöld, valami zsenge, valami tavaszias íz után. 

Az erdélyi, de főként a székely konyha egyik legkedveltebb alapanyaga a burgonya. A különféleképpen elkészített húsok mellé szinte minden alkalommal krumpli kerül, a változatosságot legfönnebb annak elkészítési módja adja, amely, valljuk be őszintén, szintén eléggé egyhangú.

Igazi színpompa vesz körül most bennünket, épp ezért gondoltuk, hogy az őszt asztalunkon is megidézhetjük. 

A mindennapi kenyerünk sokszor méltánytalanul kevés figyelmet kap, holott a kenyér nem csak étkezésünk mellékszereplője. A jó kenyér sok odafigyeléssel készül, babusgatni kell, mint egy kisgyermeket, vallja Bocskor István, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetője.

Közeledik a nyár, a kerti partik, rövid szoknyák és fürdőruhák időszaka, amikor mindenki csinosabbnak, fittebbnek, könnyedebbnek szeretné érezni magát. A rendszeres testmozgás mellett ehhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alapanyagokból készült, egészséges ételek fogyasztása. Mivel nyáron még nagyobb a pörgés, az is fontos, hogy a finomságok gyorsan, könnyen beszerezhető hozzávalókból készüljenek. Minderre és sok más problémára is megoldást jelenthet a paleo diéta, melyet Nagy Bea dietetikus és nutricionista ismertetett meg velünk.

Nagyon kellemetlen tud lenni, ha valamilyen élősködőt fedezünk fel magunkon, gyermekeinken. A tetű, rüh vagy a bolha megjelenése rengeteg bosszúsággal jár, védekezni ellenük igazából nem lehet. Hiába a maximális tisztaság, szinte bárhol összeszedhetünk egy albérlőt. Ilyen esetben a legfontosabb a mihamarabbi és kitartó kezelés. 

A színház felől érkezett a film világába. Saját maga örömére kezdett el dokumentumfilmeken dolgozni, aztán ő csodálkozott a legjobban, hogy a Lakiteleki Filmszemlén tavaly és idén is díjat nyert. Úgy érzi, dolgozni csak ráérősen, nyugodtan, nem pénzért, nem határidőre, hanem a részletekre figyelve érdemes. És az emberekre.

Ezzel a címmel jelent meg nem sokkal ezelőtt Gyöngyössy János, László László és Magyari Hunor negyven erdélyi unitárius templomot bemutató gyűjteménye: az igényes kötetből megismerhetjük az épületek – és a települések – történetét, a látványos illusztrációk, rekonstrukciók esetenként a templomok századokkal ezelőtti, ma már nem látható állapotát is felidézik, emellett úgy láthatjuk e műemlékeket, ahogyan a legtöbben sosem: a levegőből. 

Bartók Béla, Tamási Áron és Tompa László is visszaköszön a székelyudvarhelyi Kováts fényképész dinasztia fotóiról, ugyanakkor Udvarhelyszék közel másfél évszázados történelmét őrzi a család mintegy nyolcvanezres fényképarchívuma. Az immár négy generáció óta fényképezéssel foglalkozó Kovátséknál nyomon követhető a fotográfia fejlődése, és itt található Európa egyetlen máig működő napfénytetős műterme is.

Csupa jó dolognak nézünk elébe ebben a hónapban, ráadásul  minőségileg is széles skálán mozog a kulturális kínálat.

Talán nincs olyan székelyföldi néptáncos, aki ne ismerné László Csabát, a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes vezetőjét és alapítóját. Tapasztalt táncos, gyűjtő és koreográfus, számos amatőr és hivatásos néptánccsoport születésénél bábáskodott. Saját „gyermekeinek” remek atyja: a Pipacsok 28, a Székelyföldi Tánctábor pedig 21 éves. Bár évtizedek munkásságát lehetetlen elmondani két oldalon, a székelyföldi néptáncmozgalom atyja kedvesen mesélt táncosra pedert, deres bajusza alól.

Annak ellenére, hogy alig kezdődött el a színházi évad, Czikó Julianna csíkszeredai színésznő mögött mozgalmas időszak áll: miután nyáron átvette a Városmajori Színházi Szemle legjobb női főszerepért járó díját, most újra játssza Izabellát a Bányavakságban, ugyanakkor fellépett a Gyergyószentmiklóson rendezett Nemzetiségi Színházi Kollokviumon is. A szerepek, előadások és városok közötti kavalkádban csíptem el egy kávéra, hogy gratuláljak az elismeréshez, és azért is, hogy „megismerjem” az Édes Anna utáni Julcsit.

Születésnapomra kaptam a könyvet, s könnyű nyári olvasmányra számítva csak két évvel később, májusban vettem elő – minden más határidős szakmai kiadvány után tartogatva. Palya Bea Ribizliálom című önéletrajzi vallomása zavarba ejtően őszinte.

„Egymás mellett ültünk egész idő alatt… Nagy, elragadtatott szemét folyton magamon éreztem. Ó, de jó is volt! Utána egész este izgatott az ember, csak vár, vár és vár, de nem tudja mit. Ezt nevezik szerelemnek? Ha nem az, akkor mi? Remek, rossz, szinte megalázó érzés. Imádom!” – így vall Bánffy Katalin első szerelmi élményéről.

Arad az 1848–49-es vértanúk városa. Aki itt él, akarva-akaratlanul találkozik emlékükkel. Ha nem a családban, akkor az iskolában, a sajtóból vagy a közbeszédből ismeri meg a történetüket. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a helyi múzeumban őrzik az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtábornok személyes tárgyait. Nem meglepő, hiszen a relikviák több évtizeden át a nyilvánosságtól elzárva porosodtak a múzeum raktárában. Az értékes gyűjtemény a rendszerváltozás után vált kutathatóvá, tavaly óta pedig egy része újra látogatható.

Igaz ugyan, hogy kezdődik az iskola, ám az újrakezdés hónapja számos izgalmas kulturális programot is kínál Erdély-szerte. Ezekből is csemegézhetünk:

Énekeljenek, táncoljanak, nagyokat kacagjanak! Ugyanis könnyen lehet ilyen a november, ha időt szánnak mindarra, amit kultúrkínálunk. 

Baczó Tünde nevét főként azok ismerik, akik jártasak a mozgásszínház világában, de színészként is szerepelt néhány előadásban. A fiatal rendező-táncos-koreográfustól sokan tanulhatnak, ugyanakkor ő is folyamatosan fejlődni szeretne. Szavaival élve: az agya dolgozik ezerrel. Mindkettőnk szenvedélye a tánc, nem volt nehéz tehát ráhangolódni a ritmus és mozgás világára.

Nagymamám fiatal lányként díszmagyarban várta Marosvásárhely főterén a Magyar Királyság kormányzóját. Évtizedekkel később édesanyámat már nem mindenki nézte jó szemmel esküvői magyar ruhában. Az elmúlt néhány évben viszont több asszony ruhatárában jelent meg ismét az erdélyi jegyeket őrző szoknya, a buggyos ingujj, a hímzett mellény… 

Sokak kedvenc írója Márai Sándor, ezért talán nem kell győzködni senkit arról, hogy mennyire zseniális. A gyertyák csonkig égnek és az Eszter hagyatéka talán a legolvasottabb művei, ráadásul többet meg is filmesítettek. Az igaziról megoszlóak a kritikák...

Bizonyára nagyon sokan olvasták már Önök közül ezt a művet, de azért engedjék meg, hogy mégis ajánljam, mert nekem teljesen új az élmény, nem volt korábban szerencsém hozzá, hátha akad még hozzám hasonló. Na nem mintha nem férhettem volna hozzá a szüleim könyvespolcán tinikoromban, vagy a könyvtárban, amióta ott dolgozom, de valahogy mindig elkerültük egymást Felméri Kázmérral. 

Bizonyára mindenki hisz valamiben – a hitnélküliség is tulajdonképpen meggyőződésalapú. A novemberi Nőilegben módszereket, megoldásokat kerestünk a gyermek hitben való nevelésére, közben szerkesztőségi munkatársainkat is megkérdeztük hitük felől: Barabás Blanka szerkesztő és Gálovits Rózsa szerzőnk szösszeneteit olvashatják.

Tudod, kedves jóhiszemű olvasó, hogy minden javíthatatlan emberi vonásnak van egy nagyon hosszú története, amikor még az élet olyan volt, mint egy angol marhasült: nyers és véres. De nem az élet sületlen részéről szeretnék most mesélni, hanem éppen ellenkezőleg, egy olyan dolognak az eredetéről, ami még ma is boldoggá teszi az emberek felét. A szebbik felét.

A férfiból, a férjből a papír szerint apa lesz, amint gyereke születik. Ám a papírformán túl, mikor és hogyan megy végbe a változás? Októberi magazinunk alaptémája az apaság, a fenti kérdésre pedig két udvarhelyi édesanya, Kovács Eszter újságírónk, illetve Zörgő Noémi, magazinunk gyereknevelési szabadságán lévő főszerkesztője keresi a választ a mostani szösszenetekben.

Sokan elborzadnak a gyarapodó ráncoktól, igazságtalannak tartják a megereszkedett bőrt, és elkeserítőnek a fáradó testet. Félnek az öregedéstől. Összeállításunkban arra kerestük a választ, miként szembesülnek a nők a múló fiatalsággal, és mit tesznek azért, hogy a kort pórázon tartsák.

Kamasz a tükör előtt, önértékelési problémákkal. Aki egyik napról a másikra nem ismer magára. Magasabb lett, kövérebb, pattanásos, szőrös, megnőttek a mellei, előbújt az ádámcsutkája, bár tegnap még minden rendben volt.

„A hitben való nevelés nem úgy kezdődik, hogy bibliai történeteket tanítok neki, hanem amiért én szeretem Istent, ahogyan napi kapcsolatban vagyok vele, imádkozom, megköszönöm az ételt az asztalomon, az maga a nevelés.” Gyerekek hitbeli neveléséről vallja a fentieket Demeter Irén valláspedagógus.

Apás szám az októberi. Az apává válást, az apaságot vizsgáljuk benne, azonban úgy érezzük, akkor kerek a történet, ha a gyermeket sem hagyjuk ki belőle. Harmadik osztályosok mesélnek arról, milyen apával együtt lenni.

Semmi sincs, ami rosszabbul nézne ki egy nő arcán, mint egy férfi öklének a nyoma. A szem körüli terület zsírban gazdag kötőszövete az ütés miatt nyomban feltelik folyadékkal, vagyis a megsérült hajszálerekből a vér kiszivárog, duzzanatot és kékesfekete elszíneződést okoz.

Sokáig dívott a poroszos nevelési stílus, ami főleg a felnőtteknek „kedvezett”. Ők irányítottak, ők szabtak meg mindent, az anyák néha kétségbeesetten próbáltak megfelelni a szabályoknak: etetés három óránként, nem felvenni a babát, ha sír, hogy „szokja a gyűrődést”, mert hát teher alatt nő a pálma. Most más szelek fújnak: a gyermek került a középpontba. Az ő szükségletei határozzák meg a vele való foglalkozás módját, idejét. Körülötte forog a világ. Merthogy csak így lehet kiegyensúlyozott emberkéket nevelni. Két ellentétes oldal. Hol van az egyensúly? Úgy tűnik, hogy a kulcsszó a lazaság, a derű és a családközpontú szemlélet.

Nagy probléma ez a hajtás a mai világban. Teljes a felfordulás, ami nem is csoda, hiszen van belőle be-, ki-, el-, át-, meg-, össze-, vissza-, le-, na és persze, ez az átkozott felhajtás. Mert mind közül ez utóbbi okozza a galibák jó részét, a többi viszonylag ártalmatlan igekötős szerkezet, ez utóbbinál viszont valami bűzlik.

Politikai nézetekről, szexuális irányultságról, hitkérdésről sokan úgy gondolják, magánügy. Nem illik rákérdezni. Másokat bátran lehet faggatni. A novemberi Nőileget többek közt a gyerek hitre nevelése (is) foglalkoztatja, ez adja apropóját a mostani szösszeneteknek. Marosvásárhelyi újságíróink, Csatlos Tünde és Trella-Várhelyi Gyopár vállalják hitbeli meggyőződéseiket.

Többirányú fejlődést pozitívan befolyásol az apával együtt töltött idő a gyermek korai életszakaszában – kutatók munkáján alapszik például, hogy az apjukkal jó kapcsolatban élő gyerekek intelligensebbek, mint azok, akik kénytelenek voltak apjuk hiányában felnőni. Októberi magazinunkban az apával töltött hasznos idő fontosságáról Szalay Zsuzsanna pszichológust munkatársunk, Kovács Eszter kérdezte, emellett pedig ötleteket kaphatunk a közös foglalatosságokra.

„Na, aztán ez is egy pszichológus! Írja s osztja az észt a TV-ben, otthon pedig hogy tud kiabálni a gyerekeinek!” – szinte hallom szomszédasszonyom gondolatait egy kiadós házi veszekedés után, amikor nálam a Toldi-effektus („Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette...”) előáll.  Ezt még nem fogalmazta meg szóban, csak én gondolom, hogy ő ezt gondolja. Egy 8,5-ös erősségű földrengés rázza meg ilyenkor a szülői és szakmai önértékelésemet, berepedezik az egóm, és porban hever a nagy fogadkozásom.

Mostanság sok női magazin és könyv oldalain keresik a szerzők a női önbizalom, önbecsülés eltűnésének okait. Hogy honnan indul a „királylány vagyok” életérzés, kiknek, kinek van ebben meghatározó szerepe, és mikor ki teszi le az alapköveit a női önbizalom bevehetetlen, de sokat ostromolt várkastélyának. Kedves Olvasó, most ezt járnám körül egy kicsit veled.

Egy szolid, polgári vasárnap délben ülünk a családommal a gőzölgő húslevest (laskaleves igazi nevén) kanalazgatva az asztal körül, a leves ízétől kissé elbódultan a rövid életű asztali csendben, amikor lányom szó szerint áthasítja kérdésével a finom hallgatás leplét, és a nyelőcsőbe szorul az utolsó korty leves: – Akik szexelnek, pontosan mit csinálnak? Hogyan lesz abból gyerek?

Képzeljünk el egy idilli lakást. Csukott szemmel, fejben rajzoljuk meg álmaink otthonát. Azt a helyet, ahová mindig szívesen térünk haza, ahol otthon érezzük magunkat, amely biztonságot ad. Biztos vagyok benne, hogy a kedves olvasó képzeletbeli tökéletes lakása eltér az enyémtől, de abban is biztos vagyok, hogy egy dolog mindkettőnk lakásában ott van: egy hatalmas kandalló. 

Noha a leghidegebb őszi hónap beköszöntével egyre kevesebb teendőnk maradt a kertben, fontos, hogy gyümölcsfáinkat, szőlőtöveinket, rózsáinkat szakszerűen felkészítsük a télre. Pápay Botond kertészmérnök saját kertjében mutatta meg, mire érdemes odafigyelni novemberben.

Alig több mint két évvel ezelőtt kezdődött az a kaland, aminek a mai napig is részese vagyok. Kíváncsiság, felfedezés, szabadság – ezek a szavak jellemezték a 2013 nyarán útnak indult, izgalmakkal teli tapasztalatszerzést. Ez a város több mint amennyit sokan tudnak róla. Több mint ABBA, Nobel-díj, Nils Holgersson, IKEA, Volvo, Roxette. Ez a város Skandinávia fővárosa, és a világ egyik legszebb városa is.

Elegáns, fennkölt és drámai. Itt helye van a kandallónak, a dédmamától örökölt olajfestménynek, az antik komódnak. Terpeszkedhet a nappaliban egy fényesre politúrozott zongora, a mennyezeten csilingelhet kristálycsillár, hatalmas baldachinos ágyban hajthatjuk álomra fejünket, és a súlyosan leomló brokátfüggönyön át szűrődik be a napfény. Otthon luxuskivitelben.

Motoros túrára indulni Olaszországba őrültségnek tűnt, ami engem illet, mert korábban 60 km volt a maximális távolság, amit ezzel a motorral megtettem, persze csak utasként. Sokáig nem is akartam menni, hiába tudtam, hogy évek óta gyűjt rá a férjem. Aztán másfél hónappal az indulás előtt már tudtam, hogy az őrültség az lenne, ha kimaradnék egy ekkora kalandból. Voltak pillanatok, amikor sírni tudtam volna az autó kényelméért, de elenyészőek voltak azokhoz a pillanatokhoz képest, amit rácsodálkozással, gyönyörködéssel, ujjongással töltöttem.

Egy ideje hűvösebbre fordult az időjárás, és egyre több időt töltünk bent a lakásunkban. Sokkal hamarabb besötétedik, így inkább kívánja a szervezetünk azt, hogy begubózzunk, olvassunk, forró teát szürcsölgessünk, kötögessünk, zenét hallgassunk. Ősszel mindig a kellemes tevékenységek közé tartozik, hogy melegséget sugárzó dekorációval ruházzuk fel lakásunkat. Ilyenkor próbálunk minél több puha, színes és meleg tárgyat bevinni az életterünkbe. Hallgassunk a szívünkre és lelkünkre, de vegyünk figyelembe néhány tanácsot is. A lényeg viszont, hogy olyan otthont varázsoljunk, ahová jó hazamenni.

Gyermekkoromban a húgommal minden nyáron eltöltöttünk egy hetet Segesváron. Gyakran volt az az esti program, hogy a külvárosból besétáljunk a központba, hogy a macskaköves utcákon barangoljunk, megmásszunk minden lépcsőt, és megnézzük az órajátékot. A segesvári vár felnőttfejjel is az egyik legkedvesebb úti célom. A színes házak, apró sikátorok és hívogató teraszok ma sem vesztették el varázsukat.

Egyszerűnek lenni bonyolult – tartja a mondás, és ez pontosan meghatározza a pedáns, visszafogott és minden szempontból egyszerűségre, rendre törekvő minimál stílus lényegét. Maximális önfegyelem és rendezettség – ebben áll a nagy titok.

Ha a veszélyeztetett állat kifejezést halljuk, általában a békésen bambuszt rágcsáló óriáspanda jut eszünkbe, hiszen minden bizonnyal ez a legközismertebb védett faj földünkön. A Természetvédelmi Világalapnak (WWF) is a panda a jele, mely így szinte az állatvédelem jelképévé vált. Azon talán ritkábban gondolkodunk el, milyen állatok élnek erdeinkben, mezeinken, itt, Erdélyben. Utánajártunk, hogyan működik Romániában az állat- és növényvédelem, milyen ritka fajokra kell feltétlenül odafigyelnünk, amelyek lehet, hogy az utolsó óráikat élik.

Ismeretlenül is tiszteltem azt az embert, aki az elárvult medvebocsokat nem hagyja sorsukra. Nagy kíváncsiság és számtalan kérdés volt bennem. A mackók rehabilitációs központjának megálmodója és éltetője keresetlen egyszerűséggel és hatalmas elhivatottsággal mutatta be tevékenységét. Bereczky Leonardo ismeri, érti a medvéket és a természetet. Tudására, tapasztalatára támaszkodva talán a nagyvad aktuálisan elég rossz „imidzse” is megváltoztatható lenne. Ismereteire alapozva pedig a kilövésnél barátságosabb megoldásokat is lehetne találni az úgynevezett medveproblémára.

Nagykároly az a város, ahol néha úgy érzed magad, mintha Magyarországon lennél. Rengeteg magyar szót lehet hallani az utcán, még a románok többsége is beszéli a nyelvet. Nem néznek furcsán rád, ha turistaként érdeklődsz a legfőbb látványosságok felől. Bőven van belőlük a Szatmár megyei, Szatmárnémetitől mindössze harminchat kilométerre fekvő településen. Ha valaki odalátogat, megéri rászánnia egy egész hétvégét.

Legyen pihe-puha és színes. Passzoljon a lakásunk színvilágához, díszítse, de legyen praktikus,   könnyen tisztítható, cserélhető huzattal az igazi. A jelszó: kényelem.

Annak ellenére, hogy sosem szerettem a nagyvárosokat, Arad már az első alkalommal megfogott. Fiatalos, lendületes, kellemes és nyugodt hangulata azonnal magával ragadott, és ezen a „berendezés", a látnivalók csak pozitív irányban változtattak.

Bizonyára minden kirándulni szerető embernek van egy-két kedvenc helye. Ahová akár évente többször is visszajár. Nekem és családunk számára a Vargyas-szoros egy ilyen „desztináció”. Bár zord is tud lenni, amikor a természet úgy akarja, mégis nekünk maga a paradicsom.

Süvítő szél, a kerekek suhanásának hangja, napsütés – ilyen lehet ideális körülmények között a biciklizés.  A bringázás nálunk is egyre népszerűbb, egyre többen vannak, akik kerékpárjukat nemcsak hétvégi kirándulásokon használják, de a mindennapokban is azzal közlekednek. A Marosszéki Közösségi Alapítvány csapata értük próbál tenni úgy, hogy a bringázók számára élhetőbb és biztonságosan járható terek kialakításáért harcol. Tevékenységeikről, oktatási és figyelemfelkeltő programjaikról Gál Sándor marosvásárhelyi elnököt kérdeztük.