Decemberben tette közzé a magyar Országos Mentőszolgálat a hangfelvételt, de félévvel korábban történt az eset: a négyéves Medárd elképesztő lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot, amikor eszméletlen édesanyjához hívott mentőt. Innen az elhíresült „Na szia, mentő!” beköszönés. Hogy mi kellett a történet sikeréhez? Az, hogy az édesanya – aki krónikus betegséggel él – felkészítse a kisfiát: vészhelyzet esetén mit kell tenni. Az, hogy Medárd elképesztően higgadtan tudjon reagálni az adott helyzetben. Hogy tudja, hogyan kell tárcsázni a segélyhívószámot. Hogy felfogja, baj van. Az, hogy a diszpécserszolgálat gyorsan reagáljon. Hogy Medárd bízzon abban: ha tárcsázza a számot, akkor segítséget fog kapni.
Óhatatlanul románul
Mint sok minden más, a kisebbségi létben ez sem ilyen egyértelmű. A 112-es segélyhívó számot Kovászna vagy Hargita megyéből tárcsázók hívásai a brassói központba futnak be: innen irányítják majd azt tovább – a kamu hívások kiszűrése után – az illetékes szerveknek.
„Az első ember, aki beleszól a telefonba, minden bizonnyal románul fog beleszólni. És ez ijesztő lehet egy magyar gyermeknek”
– hívja fel a figyelmet Péter Szilárd. A Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője hozzáteszi: egyetlen megoldás az lehet, ha a gyermeket – amennyiben már akkora – megtanítjuk néhány egyszerű mondatra románul.
„A segélyhívószámra beérkező hívások mintegy negyven százaléka nem valós: tévedés vagy szándékos félrevezetés. Ezért a diszpécser kollégák előbb próbálják kiszűrni, hogy valós-e a vészhelyzet” – magyarázza a szakember. A diszpécser meg fogja kérdezni a betelefonáló nevét, címét és azt, hogy mi a probléma. Bár a mobiltelefonok helyét ma már be tudják mérni, a pontosság, gyorsaság érdekében szükség van a telefonáló pontos tartózkodási helyére (a megye, település és utca neve, a házszám). Egyértelműen a segélyhívásnál nincsen szükség diagnózisra, ez még egy felnőttől sem elvárható, elegendő, ha a gyermek el tudja mondani románul, hogy anyával, apával (testvérrel, mamával stb.) baj van, beteg. „Amikor a kolléga meggyőződött arról, hogy valós a vészhelyzet, és legalább a megyét és a települést azonosította, rögtön riasztja a megfelelő szerveket az adott megyében, és átkapcsolja a hívást a helyi mentőszolgálathoz. Hargita és Kovászna megyében már beszélnek magyarul a diszpécserek” – biztosít Péter Szilárd.
Felkészülni, felkészíteni
Amint a magyarországi eset is mutatja, az édesanya helyesen felmérte annak a veszélyét, hogy ha krónikus betegséggel él, akkor előfordulhatnak váratlan helyzetek. Hasonló esetekben tehát mindenképpen ajánlott erről beszélni a gyermekünkkel. Ha még kicsi, akkor arra taníthatjuk meg, hogy a szomszédoktól kérjen segítséget, vagy más, közeli családtagot hívjon vészhelyzet esetén.
Tipp:
Jó tudni, hogy a legtöbb okostelefonon akkor is lehet tárcsázni a segélyhívó számot, ha a készülék képernyője zárva van, sőt, akkor is, ha a pre-pay csomagunk lejárt. Nyilván, élesben nem tudjuk gyakorolni a hívást, de eljátszhatjuk a gyermekkel, hogy ha mégis kellene telefonálni, akkor mit és hogyan mondjon.
„A magyarországi esetnél az is példaértékű volt, hogy mennyire felkészült volt a gyermek a vészhelyzetre: tudta, hogy ki kell nyitnia a bejárati ajtót, hogy a kutyákat be kell zárnia. Ezekre érdemes felkészíteni a gyermekeket” – magyarázza Péter Szilárd. Az ajtókulcs használata egyébként is hasznos lehet, s így, vészhelyzet esetén nem telnek el értékes percek a bezárt ajtó miatt. Ugyanígy, ha házőrző van a lakásban, az udvaron, jó, ha a gyermek el- vagy be tudja zárni a kutyát, hogy a helyszínre érkező mentősök háborítatlanul tudjanak dolgozni.
Helyzetfelmérés
A központi diszpécserszolgálat után célzottan a megfelelő szervekhez kapcsolják a segélyhívást: tűz esetén a tűzoltósághoz, egészségügyi problémánál a mentőszolgálathoz, betörés, bűntény esetén a rendőrséghez, balesetnél meg akár az összeshez. A mentőszolgálatnál a továbbiakban a diszpécser vonalban tartja a telefonálót, gyermekek esetén akár addig, amíg a helyszíni segítség megérkezik.
Elsődleges ilyenkor megelőzni a pánikot, valamint minél több információt megtudni az esetről.
„Nyilván egy kisgyermek nem tud elsősegélyt nyújtani, a felnőttek sem mindig. Ellenben a kollégák segítségével meg tudja állapítani, hogy lélegzik-e a sérült, eszméleténél van-e, vagy, hogy milyen mértékű a sérülése” – sorolja Péter Szilárd, aki mentősként maga is szállt már ki olyan esethez, ahol kisgyermek hívott az édesanyjához mentőt.
Tipp:
Kisiskolás gyermekek számára már elérhetők elsősegély-tanfolyamok, ellenben a segítségkérést otthon is megtaníthatjuk. Egyrészt igyekezzünk nyugodt környezetben elbeszélgetni arról, hogy mi számít vészhelyzetnek. Itt érdemes kitérni arra is, hogy tűz, elektromos tűz, földrengés stb. esetén mit kell tenni. Minél tájékozottabb a gyermekünk, annál kisebb annak az esélye, hogy pánikba esik. A cél nem az ijesztgetés, hanem a tájékoztatás.
A segélyhívás felelőssége
Évekkel ezelőtt – amikor még a legtöbb otthonban volt vezetékes telefon – számottevően több volt a kamu hívás. „Jellemzően hétköznapokon délután 1 és 3 óra között, az iskolai program lejártával és a szülők hazaérkezése előtt nagyon sok szándékosan félrevezető hívás érkezett. Egyértelműen az unatkozó gyermekek tréfálkoztak” – osztja meg a szakember. Bár ma már sokkal kevesebb az ilyen átverés – főként, mert a mobileszközön visszahívhatók a telefonálók –, így is a brassói központba beérkező hívások negyven százaléka téves.
„A vészhelyzetre való felkészítés mellett arról is muszáj lenne beszélni a gyermekeinknek, hogy milyen felelősségük van, amikor viccből hívják a 112-őt.
Hogy, amíg a kolléga velük beszél, addig egy valós vészhelyzetet bejelentő várakozhat a vonalban, vagy, ha erre kerül a sor, a hamis helyszínre kiküldött mentőegységre közben valahol nagy szükség lenne” – hangsúlyozza a mentőszolgálat Hargita megyei vezetője. A felkészülés első lépése és talán beszélgetésindító lehet, ha gyermekünkkel közösen meghallgatjuk a magyarországi mentőszolgálat által közzétett hangfelvételt, de osztályközösségekben pedagógusoknak is hasznos lehet beiktatni akár az elsősegélynyújtás alapjait – szakemberek vezetésével –, ugyanakkor a segélyhívás „etikettje” is fontos téma minden korosztály számára.
korábban írtuk
Magyari Tekla: Gyermekkorunk nyara – Augusztusi lapajánló
Egyre kevesebb gyereknek adatik meg manapság a nagyszülőkkel töltött nyarak luxusa.Pedig mi ott, tőlük tanultuk meg, hogy a friss ebédért dolgozni kell, becsülni az erdőt, az állatokat, tisztelni az öregeket, követni a szokásokat.
