Szempont

Úgy vonulunk be a szaladópályára, mint ahogy egy órával korábban bodzát szedni indultunk, csapostól-papostól, babakocsival, cumisüveggel, ropogtatnivalóval, s mi mindennel még.

Első júliusi villáminterjúnk alanya a híres abránfalvi székely primor család leszármazottja, a Solymáron élő, Erdélyben főként karitatív tevékenységéről ismert Ugron Béla.

Két nyomós okom is lenne, hogy otthon maradjak, de amikor meglátom, hogy édesapám a sütő előtt feni a sollót, már tudom, hogy elvesztem. Lassan hetvenéves, de attól a tizenáras földtől nem ijed meg. Addig vágja, amíg le nem fogy.

Húsz perc rábeszélés után mind beültünk az autóba, és elindultunk, hogy megkeressük, vajon ezen a földön van-e valaki, akinek vasárnap éjjel hiányzik az a nő, aki így határozza meg önmagát: negyvenkét és fél éves vagyok.

Bölcsődei „ballagáson” voltunk, apróságaink a Sün Balázs csoportban folytatják ősztől az óvodai karrierjüket. Mi sétált át komótosan az ünnepség végén a bölcsi udvarán? Hát persze, hogy egy süni... Annyi az apró csoda, amennyit észreveszünk belőle.

Így június végén szerintem mindenki gyakori gondolata a fagyi, a dinnye és a nyaralás. Én is azt érzem, ezzel az írással most nem mennék mélyre. Azaz de, csak inkább egy tó vagy tenger mélyére, de ezúttal egy mezőről – is – mesélek.

Nemrég választ kaptam egy régóta vitatott kérdésemre, arra, hogy mi a baj az ünnepekkel. Miért fokozódik a feszültség, miért éleződnek ki a konfliktusok, miért vagyunk sokkal ingerlékenyebbek a legnagyobb igyekvésünk ellenére is?

Volt a Figura Színház művészeti titkára, állt színpadon is, és számos fesztivál szervezését tudhatja maga mögött – Anya-nyelv sorozatunk szerzője, Fodor Györgyi két kislány édesanyja, és a Vargyas-völgyi RIKA outdoor camp egyik megálmodója-szervezője.

Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.

Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.

Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.

Amióta mentális edzés gyanánt „hálálkodom”, könnyebbeknek tűnnek a terhek, és érezhetően elégedettebbek, nyugodtabbak a napok. Sokkal több örömöt veszek észre, ettől aztán hatékonyabb is vagyok.

Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?

Mit szabadjon egy gyermeknek és mit nem? Ez itt a kérdés! Tényleg létfontosságú tudománynak tartom a filozófiát, de még a sztoikusok sem gondoltak arra, hogy mikor mondjunk nemet a csemeténknek, és mikor legyünk rugalmasak a határokkal.

Gyermekként, egy gokartbaleset miatt került kerekesszékbe, húsz éve a fiatalok keresztény életre nevelésével és a fogyatékkal élők támogatásával foglalkozó szentegyházi Szent Gellért Alapítvány munkatársa. Ezúttal Ilyés Kinga válaszolt villámkérdéseinkre.

Ahogy rám nézett és hozzám ért, tudtam, hogy el fog vinni. Pedig kék vagyok, mélykék bőr, egyetlen apró türkiz betéttel. A színem miatt félő volt, hogy addig ácsorgok a kirakatban, míg napszítta leszek, majd a leárazott áruk közé kerülök, szégyenszemre.

Csíkmadaras Mária tanító nénije a falu helytörténeti és néprajzi kincseinek gyűjtője-őrzője, több könyv szerzője, a madarasi népviseletekbe öltöztetett babák alkotta gyűjtemény megálmodója és kivitelezője válaszolt ezúttal Marcel Proust kérdéseire.

Éves tematikánk, a kiégésmegelőzés kapcsán ezúttal a gyermekek kiégését jártuk körül gyermekpszichiáterrel. Dr. Száva Iringó megerősítette bennem: mennyire fontos természetbe vinni őket, unatkozó időt hagyni nekik, ne telezsúfolni a napokat mindennel.