Éves tematikánk, a kiégésmegelőzés kapcsán ezúttal a gyermekek kiégését jártuk körül gyermekpszichiáterrel. Dr. Száva Iringó megerősítette bennem: mennyire fontos természetbe vinni őket, unatkozó időt hagyni nekik, ne telezsúfolni a napokat mindennel.
Az egyik legeldugottabb gyimesi faluból indult, és miután elnyerte a Fölszállott a Páva közönségdíját, majd földrajztanári oklevelet szerzett, ide is tért vissza. Feleségével hagyományőrző tevékenységekre és magyar nyelvre oktatják a kosteleki gyerekeket.
Az nem úgy van, te Juliska, hogy a leánykának kedve szottyan egyetemre menni, s akkor ti engeditek. Mégis hogy fogjátok beosztani azt a kicsi nyugdíjat? Ugyan minek kell egy leánygyermeknek diploma? Stafír kell annak, nem diploma!
Szándékosan a hátsó sorban keresett helyet magának, amikor – kis kopogós cipőjében, amelyet csak ünnepi alkalmakra húzott fel – lihegve megérkezett. Naftalinszaggal keveredett avas kölni illata lebegett utána.
Volt pedagógus, újságíró, többek közt a Nőileg munkatársa. Egykori felelős szerkesztőnk pár éve ismét nagyot váltott: kozmetikai lézerspecialistaként távolítja el például az elrontott tetoválásokat. Ezúttal Barabás Blanka válaszolt a Proust-i kérdésekre.
P. a virágzó fáknak és a tavaszi virágoknak örül a leginkább. L. pedig a múlt heti pizzának is azt kiabálta, hogy „juhúúúú!”. Jó, a pizzának P. is nagyon örült. Én főleg azért, mert egy telefonhívással sikerült megfőzni a hét legsikeresebb ebédjét.
Válasszunk ki, ha lehet, akkor ünnep vasárnapját, ilyenkor biztos, hogy a teljes család otthon van, és túl van az ünnepi készülődésen, így már csak a pihenés és családi közös együttlét van hátra, és jó eséllyel együtt tudjuk tölteni a teljes napot.
Egy fehér ruha volt az utolsó csepp. Hogy értsd: fiatal színésznő mélyebben dekoltált fehér ruhában jelent meg valamilyen eseményen, dús keblei úgy álltak, ahogyan a nagyobb mellek szoktak, melltartó nélkül. Az internet népe felhördült...
Karmester, pedagógus, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője, és nem utolsósorban két lány és egy fiú édesanyja. Bartalis Izabella Felső-Háromszékről, Kézdiszentlélekről származik, de ma már otthonának érzi Udvarhelyszéket is.
A fogyatékkal élőket és hátrányos helyzetű családokat segítő HIFA-Románia Egyesület igazgatója, pszichológus, kétgyermekes anya. Tizenkettedik kötete múlt év végén jelent meg, mint egy korábbi beszélgetésben mondta: a könyvei által ő is gyógyul.
Simogatja a szél az arcomat, ez a ló a miénk, a szekér is a miénk, és éppen olyan büszkén húzom ki magamat, mint majd tíz év múlva is fogom, amikor a Magyarországra tartó busszal járok vissza Kolozsvárra, és édesapám szekérrel visz ki a megállóba.
A torony mellett régészeti szelvényeket nyitottak. Egy kisebb forma barnás darabot látok, kérdezem a régészt, mi az? Egy kisgyermek koponyája. Mellbe vág, és válaszokat próbálok keresni a feltett húsvéti kérdésekre: van-e feltámadás, és van-e örök élet?
Az ünnepek nélküled a legszörnyűbbek. Itt van ez a húsvét is, tavaly sem, idén sem jöhettél. Hol vannak már a locsolóváró húsvét másodnapják, az ablakon leskelődés, a huncut tükörbe pillantás, hajfonogatás, a vajon hányan jönnek majd lányos izgalma?
Közeledik a születésnapja. Épp úgy várja, ahogy mindig is várta kisgyerekkora óta. Szerinte „két típusú ember van”: az egyik borzong a saját születésnapjától, a másik habzsolja azt. Ő pedig ez utóbbi kategóriába tartozik.
Talán elcsépelt kijelentés, de tényleg csak a jelenünk van. A múltnak annyi, a jövő homály. Próbáljunk hát ÉLNI a jelenben. A tavaszi anyafölddel minél többet érintkezve, az életet adó ételeinket főzve, az offline kapcsolataink megtartó erejének hitében.
A székelyudvarhelyi származású, Budapesten élő László Szende Katalin két vállalkozás vezetője. Ezúttal – a Proust-féle kérdéssor mentén – a fiatal vállalkozónő értékrendjére voltunk kíváncsiak.
Ebben a nagy összevisszaságban, hogy mit szabad, mit nem, mivel teszel jót, mivel ártasz, rettenetesen ki lehet merülni. Mintha nevelési tanácsadó multik versenyeznének, hogy ki tudja legjobban eladni a nevelési tutit.
Sokan még a 2014-es Fölszállott a pávából ismerik Nagy Noémi Krisztát. A televíziós tehetségkutató műsor balánbányai énekes szólistája néhány éve Kolozsvárról hazaköltözött Székelyföldre, az Olt forrása közelében él és dolgozik.
Más élményt nyújt egy ital, ha madárcsicsergés közepette vagy egy zajos bevásárlóközpontban fogyasztjuk. Egy jó társasággal vagy a szerelmünkkel egy hűs teraszon, lassan elkortyolt ital a nyár egyik legszebb pillanata lehet.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?
Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.
Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.
Dühös vagyok az ébresztőre. Nem ér, hogy máris reggel van. Amikor olyan melegen és puhán ölel körül az ágy. Nyújtózkodom egyet. A madarak reggeli csicsergését hallva, máris öröm férkőzik a szívembe, hiszen tavasz van végre…
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
A nyár a szabadság, a vízpartok és a hosszú esték évszaka. Ilyenkor a bőrünkre kenjük a fényvédőt (!), figyelünk a megfelelő folyadékbevitelre, és igyekszünk elkerülni a leégést. A hajunkról azonban sokszor megfeledkezünk.
Gyermekkori emlékeim egyik legkedvesebbike, amikor a szüleim nyár elején hazaállítottak egy maroknyi frissen szedett eperrel. Vagy zöldborsóval. Sáros újkrumplival a mezőről. Az elsőket megkóstolni, illatukat beszívni ötcsillagos élmény volt.
Nőies, határozott és harmonikus – így jellemzi saját stílusát Csillag-Simon Gabriella marketinges és rendezvényszervező. Inspirálják a vagány nők, az elsők a déd-, majd nagymamája és az édesanyja voltak. Jelenleg gardróbjára a munkája hat a legerősebben.
Az erdő-mezőjárás kiégésmegelőző kiszakadás a városi létből, remekül csendesíti a mókuskerék-stresszet. A kíméletesen gyűjtött növények feldolgozása, a közös főzés pedig jó alkalom egymás alaposabb megismerésére, kapcsolódásra, közelebb engedésre.
A rendezvényszezonban sok olyan nő is előveszi a sminkkészletét, aki a hétköznapokban alig vagy egyáltalán nem festi magát. A tartós alkalmi smink a bőr előkészítésén és a helyes technikákon is múlik, hangsúlyozza Burján Krisztina kozmetikus-sminkes.
Nyáreste van. A nap már éppen lemenőben, a kert csendjét sürgés-forgás, edények csörömpölése, nevetés veri fel. Nemsokára füst száll fel, majd az összetéveszthetetlen illat, amely lassan betölti a teret. Megérkeztünk. Az élet valódi ritmusához.
Nem opcionális, nem is szezonális, és nem luxus – alapvető egészségvédelmi eszköz a fényvédő kence. A bőrgyógyászok és a modern orvostudomány egyértelműen állítják: a rendszeres fényvédelem az egyik legfontosabb dolog, amit a bőrünkért tehetünk.
A 2026-os esküvői divat egyszerre romantikus, merész és személyes, személyre szabott. Egyre nagyobb hangsúly kerül az egyediségre és az önazonosságra, sőt, a menyasszonyi ruhák terén is hódít a fenntarthatóság.
Az ehető virágok reneszánszukat élik, érdemes minél többet megismerni és használni közülük. Ha időnk engedi, sétáljunk egyet a természetben, gyűjtsünk ehető virágokat, és tegyük szebbé az étkezés pillanatait önmagunk és szeretteink számára.