Kultúrkoktél

Egy kilencvennégy éves hősnő, humor, akció és szívszorító őszinteség: a Thelma nemcsak film az öregségről, hanem megható tisztelgés időseink mindennapi bátorsága előtt.

Nem mindenki jut el idén sem a tengerhez, ám sokan vágyunk a csodás kékség élményére. Ha üdülőjegyet nem is tudunk adni olvasóinknak, a sós víz illatát, a végtelen látóhatár és a napfényes kikötők hangulatát remek olvasmányok révén próbáljuk megidézni.

Erdélyben évtizedek óta hagyománya van a néptánctáboroknak. Kiemelkedő helyet foglal el közöttük a Kallós Zoltán Alapítvány által, a Bánffy-kastély közelében, idén harmincharmadik alkalommal megszervezett válaszúti tábor.

Több mint húsz éve van jelen Temesváron, izgalmas, összetett személyiségeket alakít: volt már Ophelia, Sheila Franklin. Borbély B. Emília, a Csiky Gergely Színház művésze, a nőiesség sokféle árnyalatát képes megjeleníteni a színpadon és a hétköznapokban.

Talán a legszebb könyv, amit valaha olvastam. Ez a regény olyat művelt velem, amit továbbviszek. Immár örökké.

Nem is olyan régen Erdély megannyi fürdőhelye vonzotta az akkori Magyarország minden szegletéből a gyógyulni vágyókat. A fürdő nem csupán a gyógyulás helye volt, hanem közösségi tér, találkozóhely, a helyi identitás egyik fontos színtere.

Míg az Aradi Kamaraszínház saját produkciói provokatív, élvezeti színházat kínálnak, addig a meghívott előadások inkább a „nagyközönségnek” szólnak. Ez a kettős lét igazolta önmagát az elmúlt két évtizedben, és a kamaraszínház sikeresen működik.

Mit tennél, ha egyszer csak egy ember feküdne a udvarodon eszméletlenül? Befogadnád a házadba, és ellátnád, vagy esetleg kihívnád a rendőrséget? Megközelítenéd egyáltalán?

A streaming platformok széles, változatos választéka ellenére is van, amikor egyszerűen nincs, amit nézzen (ajánljon) az ember. Nyáron a mozik is takaréklángra kapcsolnak, ez a legjobb időszak elővenni valami nem túl újat, mégis üdítően frisset.

Cseke Ágnes tízévesen került a tánc szépséges és rögös útjára Budapestre, majd huszonhárom év után jött haza, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola balett-tanára. Hazatérni sokszor bátorság, és adott esetben a keskenyebb út vállalását is jelenti.

„A mese élőlény. A mese hatalom. A mese titok” – állítja Boldizsár Ildikó. Az emberiség öröktől fogva vonzódik a titkokhoz. Erről a titokról faggattuk a József Attila-díjas írót, mesekutatót, etnográfust, a Metamorphoses Meseterápiás módszer megalkotóját.

Miért van szükségünk élőszavas mesékre, történetmesélésre? Mi lesz a mesékkel a technológia előretörésével? A legsötétebb forgatókönyvtől nem kell tartanunk, mert velünk született történetéhséggel létezünk, mondja Bíró Erzsébet meseterapeuta.

Ezek a mai fiatalok… Nem lesz belőlük semmi… Mindig csak a kütyüzés, a szórakozás… Ismerősen csengenek ezek a mondatok? Napi szinten halljuk, sőt gondoljuk ezeket, pedig a mi gyerekeinkről szólnak.

Különleges épületek, a történelem lenyomatai az udvarházak, belső tereikben mintha megállt volna az idő. A Háromszéki Kúriák Egyesülete pedig a tenni akarás megtestesítője: közösség, amely hiszi, hogy a múlt épületei a ma emberének is adhatnak valamit.

Szépsége és tehetsége mellett a Florin Piersic színművésszel kötött házassága emelte a népszerűségnek a kommunista kor körülményei között szinte felfoghatatlan csúcsaira. A Budapesten élő Széles Anna színművésszel beszélgettünk.

Búcsújárás címmel mutatják be pünkösd szombatján a hagyományainkat felelevenítő és a kisembereknek is tükröt tartó drámát, amely ízesen és derűsen mesél nemcsak a hitünkről, szokásainkról, de rólunk is, akik itt élünk, a Szűzanya lábánál.

Ha belegondolunk, hogy ezelőtt 75 évvel milyen feladatai, kötelességei voltak egy nőnek, milyen elvárásokat támasztott felé a társadalom, kicsit fellélegzünk, hogy nekünk talán már nem ugyanolyanok a körülményeink. Vagy mégis?

Valahogy mindig természetesnek vettem a skanzenek, azaz a szabadtéri néprajzi múzeumok létezését. Épp ezért nem is igazán múzeumokként tekintek rájuk – még akkor sem, ha múltunk egy szeletét mutatják be, kulturális, nemzetiségi sajátosságokat.