Jólesik az elismerés, visszaigazol, ugyanakkor arra ösztönzi az embert, hogy tovább feszegesse a határait – vallja Tóth Tünde, a nagyváradi Szigligeti Színház színművésze és rendezője, akivel szakmáról, családról, a következő színészgenerációról beszélgettünk nem sokkal azután, hogy Gianina Cărbunariu A tigris című drámájának eredeti, filozofikus és játékos feldolgozásáért járó különdíjjal térhettek haza a Magyar Színházak XXXIII. Kisvárdai Fesztiváljáról. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lap

Van az a típusú olvasmány, amelyik már első perctől, mondattól kezdve leköt, megragadja a figyelmet, és mondhatni, fogva is tartja az olvasót, amíg ki nem derül, hogy mi a lényege a történetnek, hol a csavar, mi fog történni a főszereplővel. Nagy kedvenceim az ilyen olvasmányok, legyen az regény, elbeszélés vagy költemény. A cégvezető Háy Jánostól ilyen első mondattal figyelemfelkeltős regény, nem is nagyon tudtam letenni, és bizony rendesen el is gondolkodtatott.

Cesc Gay Szenvedélyes szomszédok (Sentimental) című alkotását választották a húsz éves Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) nyitófilmjének, melyet július 23-án egyszerre húsz városban vetítettek le. A könnyed spanyol kamarakomédia, mely beleillik a kamarafilmek trendjébe – említhetjük a sok nemzet által átvett, átdolgozott Teljesen idegenek (Perfetti sconosciuti) című alkotást vagy Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmet is az elmúlt évekből – valószínűleg minden településen megnevettet

Szülessen egy könyv a koronavírusról, amelyet gyermekek írnak! – Ezzel a tervvel hirdette meg meseíró pályázatát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, és meglepetésükre, több mint félezer alkotás érkezett a felhívásra. A láthatatlanná tevő maszk címet viselő kötet kor- és kór-dokumentum - vallja Zsigmond Emese, az Ábel Kiadó gondozásában megjelent 300 oldalas mesegyűjtemény szerkesztője. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

A memória, az emlékezet, a dupla perspektíva foglalkoztatja: ki és mit lát? Zoltán Béla bukaresti képzőművész alkotásai a festmények és maga által gyűjtött, régi „talált tárgyak” párosításával sugallnak könnyedséget, vidámságot, szabadságot. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

A bosszúfilm műfaja nem számít újdonságnak Hollywoodban, sőt még az sem újdonság, ha egy ilyen alkotás főhőse egy nő, aki sérelmeit, fájdalmait megtorolja a gonosz világon, a férfiakon (bár tény, hogy az úgynevezett rape and ravange filmekben, általában a megerőszakolt, meggyilkolt lány valamely férfi családtagja szokott bosszút állni). Mégis Emerald Fennell 2020-as alkotása, az Ígéretes fiatal nő, képes a témában újat, mást hozni, mutatni, mondani.

Elültetik a zeneszeretet csíráját a gyerekekben, mintegy „megfertőzik a kicsiket a klasszikus zene bacilusával”, fogalmaz Sófalvi Emese, amikor a Legato Egyesület zenei nevelési tevékenységéről faggatom. Érzem a hangjában: küldetés ez számára, számukra. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Egy évvel ezelőtt olvastam és ajánlottam Szabó T. Annától először novelláskötetet, és már akkor nagyon megszerettem azt, ahogyan ír, ahogyan kifejezi magát, ahogyan láttat és megláttat, ahogyan zsigerig hatol. Legújabb kötete, a Szabadulógyakorlat még mélyebbre megy, ha lehetséges ez egyáltalán.

A Kolozsvári Magyar Napokon, de akár hétköznap is látni őket, ahogy gesztikulálva hol magyarul, hol románul, hol angolul mesélnek a város múltjáról, épített örökségéről. A Korzo Egyesület tagjai emberi történeteken keresztül mutatják be a régi Kolozsvárt. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

A dán Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek (Druk/Another Round) című, 2020-as filmje nem is érkezhetett volna jobbkor: a négy középiskolai tanár alkoholmámoros története csupa életigenlés, drámai pillanataival együtt is jóleső, ami igencsak jól jön világjárvány idején.

Nemrég a Harper’s Bazaar, az Elle és a Glamour közölte a fotóit, de az Instagramja is tele van ámulatba ejtő divatfotókkal. A sepsiszentgyörgyi Kelemen Lehel nagyon fiatalon lett feltörekvő divatfotós, és mára már folyamatosan igényt tart a munkáira a szakma. Járja a világot, gyönyörű helyszíneken dolgozik modellekkel, a siker azonban nem szállt a fejébe. Egy ember, akinek szerelme a fotózás, mondja magáról, és akinek erdélyiek a példaképei. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.

Őszintén szólva, általában nem vagyok oda azokért a könyvekért, amelyeken ott virít a felirat, hogy New York Times Bestseller. Gyakran túlhájpolt könyvekről van szó, nem ütik meg az elvárt mércét, és bár a sztorival ritkán van gond ezen könyvek esetében, hisz elég széles az érdeklődési skálám, a stílusuk nem a magasabb színvonalú szépirodalmi művek stílusát hozza.

Sokan vélik úgy, hogy amikor a mindennapokban ennyi negatív hatás és érzelem ér minket, lásd világjárvány idején, csak pozitív dolgokat kellene nézni, olvasni. Ám az elzárkózás és az elutasítás nem feltétlenül, nem mindig, nem mindenkinek megoldás. Sőt egy-egy nyomasztó és komor alkotás néha hatásosan tud perspektívát láttatni, vagy ráébreszteni arra, hogy a mi életünk tulajdonképpen egész jó.

Olyan sokféleképpen megindító és megrázó erejű olvasmány ez, hogy felsorolni sem egyszerű. Kezdetben ott van a Teleki család története, történelme, ami szorosan összefonódik Erdély és Magyarország sorsával.

Brassói fotóművész, akinek legutóbbi alkotásai erős üzenetet hordoznak, némelyik konokul dörgöli arcunkba a velünk lüktető valóságot. Mindezt úgy teszi, hogy fotói több száz éves festmények és világhírű festők munkáinak replikái, más szemlélettel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. májusi lapszámában jelent meg.)

„A világ egyik legundorítóbb embere”, „A gerinctelenség mintapéldája a végtelenediken”, „Szurkoltál már azért, hogy a női főszereplő haljon kínhalált”? Csak néhány idézet a Fontos vagy nekem című, a Netflixen megnézhető alkotás kritikáiból. Az idézetek rátapintanak a lényegre: ezt a filmet a főszereplő Marla (Rosamund Pike) miatt kell megnézni, akkor is, ha egy igazi visszataszító antihős.

A Maros megyei Küküllődombóról indult, majd frissen végzett néprajzosként a székelyudvarhelyi múzeumban kezdte el pályáját Miklós Zoltán. Bő tíz éve már ő irányítja az intézményt, amely lendületet vett és „kiemelkedett” a kisvárosi létből. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. májusi lapszámában jelent meg.)

Kivételesen nem szépirodalmi művet hoztam, kedves Olvasók, hanem valami mást, valami érdekeset, valami felettébb szórakoztatót, azoknak, akiket érdekel más nemzetek kultúrája, más népek nézőpontja, és esetleg szeretné tágítani a gyermeknevelésről alkotott elképzeléseit. Tudom, tudom, könyvből nem lehet gyermeket nevelni, én sem azért olvastam el ezt, és vágtam bele még pár ilyen jellegű olvasmányba, mert a lányaimat az olvasottak szerint szeretném nevelni, szó sincs róla.