Éjszakai buszon találkozunk, a nemzet fővárosából zötykölődünk hazafelé, tizenkét órás, nyomorgós utazás, melynek a véletlen találkozás az egyetlen fénypontja. Fényforrás híján olvasni nem lehet, így hát irodalomról elmélkedünk, Mester és tanítványa. Rendhagyó „irodalomórát” tart Szakács István Péter, sziporkázó humorral megáldott, székelyudvarhelyi író és nagyhatású magyartanár, akinek az egykori tanítványai közül sokan keressük a kenyerünk ma írással.

A CODA című film váratlan meglepetésként ért a tél végi szürkeségben. Az Oscar-esélyes filmek listáját böngészve lettem figyelmes Sian Heder dráma-komédia műfaji megjelöléssel illetett 2021-es alkotására, melynek – be kell, hogy valljam – kezdetben a címét sem értettem. A CODA az angol child of deaf adults, azaz a siket szülők gyermeke kifejezés rövidítése, és egy összetett „világot” takar. A film ebbe enged betekintést humorral, egy csipetnyi iróniával és éppen kellően adagolt érzelmességgel.

A könyv a történetek otthona. És ezeket a történeteket szeretné továbbadni másoknak is Szabó Eszter és B. Szabó Zsolt, akiket nem csak az ásó-kapa-nagyharang köt össze, hanem az is, hogy szeretnek olvasni, na meg népszerűsítik is az olvasást széles körben. Eszter Okulusz néven vezet irodalmi podcastet, Zsolt pedig hangját adja a könyvekhez, és így születnek meg a Pergamon hangoskönyvek

A világ összes kisebbségének népviseletét próbálja összegyűjteni Dávid Botond, székelyudvarhelyi fotóművész, és jó úton jár a cél felé: 57 ország 263 kisebbségének több mint kétezer viseletét már lefotózta, és további szakembereket is bevonna a Geofolk-gyűjteménybe. A székelyföldi fotós számára hobbiként indult a népviselet-fotózás, ám a rendszerező- és gyűjtőszenvedély látványos eredményét 2021-ben Európai Polgár-díjjal jutalmazták Brüsszelben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent

Tavaly jelent meg Jelenetek egy házasságból címmel egy amerikai minisorozat, ami felkeltette a kíváncsiságomat, és szeretném megnézni, de előtte mindenképpen újra akartam olvasni Ingmar Bergman könyvét, mert bár az amerikai sorozat forgatókönyvét átírták, és bizonyos szerepeket felcseréltek benne, mégiscsak a svéd író és filmrendező ikonikus drámáján alapszik.

Kislánykora óta otthonosan mozog a színpadon, néhány éve a népszerű kolozsvári zenekar, a FUNKorporation énekesnőjeként teszi. Székely Erikát a karantén időszakon is kreatív énje segítette át, koncertek hiányában ecsetet, tetoválópisztolyt ragadott. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).

Az elmúlt évtizedekben egyre kedveltebb témává vált Hollywoodban a nagy divatházak, világhírű márkák története, fejlődése. A sort a Coco Chanel életét és munkásságát bemutató filmek kezdték, majd készült film Yves Saint Laurent-ről, sorozat Halstonról, 2021 végén pedig a A Gucci-ház (House of Gucci) című dráma került az érdeklődés középpontjába.

Vágyakozás, szerelem, tragédia, szenvedés, háború, még több szenvedés, és a végén egy csattanó. Tulajdonképpen ennyivel le lehetne írni a történetet, ezek a jellemzői, és ez nem kevés egy könyvben.

Lételeme a tánc. Nemcsak a zene, minden hang mozgásba hozza Macaveiu Blankát. Bár ritmikus gimnasztikával kóstolt bele a mozgás világába még gyerekként, végül a kortárs tánc mellett kötött ki. Megalapította a Navarra Dance kortárs tánccsoportot, ahol lassan tíz éve formál táncosokat a háromévesektől a tinédzserekig. S bár legtöbbünk még csupán ízlelgeti a kortárs tánc fogalmát, Blanka minden eszközével arra törekszik, hogy megszerettesse velünk ezt a világot.

Hollywood, illetve a filmes világ hajlamos inkább az élet napos oldalára koncentrálni. Bár egyre nagyobb a tendencia arra, hogy a kevésbé „kellemes témákat” is vászonra vigyék, a szándék főleg filmek, nem pedig sorozatok szintjén mutatkozik meg. Az Egy szobalány vallomása című Netflixes minisorozat kendőzetlensége, realizmusa által tűnik ki, a létbizonytalanságot mutatja be.

Sikert sikerre halmoznak, kétszer is elnyerték a Legszebb Erdélyi Magyar Dal címet, legutóbb a Mesélek a bornak dalukkal. Folyamatosan koncerteznek Erdélyben és Magyarországon is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)

Az Erdély-szerte ismert Mende Gaby volt a nagymamája, nagytatájának nevét viseli a marosvásárhelyi színház magyar társulata. Édesapja, Tompa Gábor színházigazgató, anyai nagynénje, Nagy Katalin, az Ariel színház alapító tagja volt. S bár szinte mindenki óva intette Tompa Esztert a színházi léttől, külső szemmel nem is kérdés, hogy ez volt az ő útja. Ma már sikeres színésznő, itthon mégis kevesen ismerik munkásságát. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)

A fotós legfőbb dolga a jelenlét, ezután pedig a Lélekjelenlét – és ez a címe a legújabb, Kézdivásárhelyen bemutatott kiállításának is, amely a művész hitvallását is tükrözi. Díjai egy polcra biztosan nem férnének el, ahogyan azt is nehezen számolná össze, hogy hány kilométert utazott már a fotóival. Nagy Lajos fotóművészt kérdeztük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. decemberi lapszámában jelent meg.)

A Netflix bugyrainak mélysége egyre kifürkészhetetlenebb, a streaming szolgáltató kínálatában az értékes, jó, élvezetes alkotások és a leggagyibb szappanoperák bámulatos lazasággal keverednek, a hetvenes évekbeli svéd filmektől a zenés bollywoodi alkotásokig minden van. Ám ebben a rengetegben is felkapja a néző a fejét, ha román alkotást lát a választékban, ráadásul olyat, amit a nézők is jónak vélnek.

Olykor cserkész, máskor játékmester, határozott vagyonőr és tájékozott beszélgetőtárs – roppant sokrétű a múzeumpedagógusok tevékenysége. Ugyanakkor tolmácsai ők a tudásnak: gyereknyelvre fordítanak egy-egy kiállítást. Kádár Kincső mesél a múzeumpedagógusok ismeretterjesztő és „fordítói” munkájáról. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. decemberi lapszámában jelent meg.)

Egyszerre lokális és egyetemes a Csíkszépvízen nem sokkal ezelőtt megnyílt Székely Határőr Emlékközpont, amely a határőr nemzet évszázadain vezeti át a látogatókat, korszerű látványelemekkel, interaktív módon, a kis ember szemszögéből mutatva be a történelem nagy eseményeit. A hiánypótló emlékközpont és tárlat Székelyföldön az utóbbi évek legnagyobb kulturális megvalósítása, mindenképp érdemes útba ejteni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

Ahhoz, hogy valaki gyerekeknek tudjon rajzolni, neki is gyereknek kell maradni – vallja Bak Sára grafikus, illusztrátor. A Napsugár és Szivárvány képszerkesztője szerint a rajzolásban megnyugvást, örömet lel a gyermek. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

Amikor ez a könyv megjelent, nagy izgalommal vártam. Elég hamar el is olvastam a megjelenése után, ahogy több más könyvét is a szerzőnek. Ez nem mostanában történt, mégis jól emlékszem, mennyire izgalmas volt a cselekmény, milyen jól kibontott a mondanivaló, és bár elég sötét a stílusa, nem sok vidámság akad benne, némi fekete humort leszámítva, egy pillanatig sem unalmas, habár elég vastag.