Legtöbbünk élt már meg olyat, amikor egy szöveg, egy könyvrészlet, egy verssor, egy idézet óriási hatással volt rá, a nap folyamán ismételgette magában, rágódott rajta, és elgondolkodott, miért érinti meg őt ennyire? De olyan könyvünk is van sokunknak, amelyhez vissza-visszanyúlunk, amelyet időként fellapozunk, újraolvasunk.
Nevezik ezt komfortkönyvnek is, mert olyan mondatok, gondolatok bújnak meg a sorok mögött, amelyek megnyugtatnak, biztonságérzetet adnak. Ez mozgatja az irodalomterápiát is.
Olyan szövegekkel, szövegrészletekkel dolgozik, amelyek segítenek. És ez motiválta Birta-Székely Noémit is, hogy közelebbről megismerkedjen az irodalomterápiával, mert már korábban érzékelte a szépirodalom (és a művészetek) pozitív hatását, nemcsak a műveltség kialakítása, hanem a lélek, az érzelmekkel való azonosulás, azok felismerése és megértése szempontjából is.
„Mindig szerettem a szépirodalmat, alapképzettségemet is ezen a területen szereztem, pedagógia-magyar nyelv és irodalom szakon végeztem. Sokszor használtam a munkám során, a pedagógusok képzésében, még mielőtt magát az irodalomterápia módszerét megismertem volna. Izgalmasnak tartom, amikor a tudomány és a művészetek összekapcsolódnak, és abból valami hasznos jön létre” – meséli Noémi.
A költészet terápiája
Az irodalomterápia egy művészetterápiás módszer. Két fő területe van: a fejlesztő és a klinikai. A személyiségfejlődést támogatja szövegek élményszintű felhasználásával. Klinikai területen főként kiegészítő terápiaként alkalmazzák.
A fejlesztő irodalomterápia az egészségesek terápiája, és az életvezetéssel (párkapcsolat, válás, karrier, szülői szerepek, veszteségek, gyász stb.) kapcsolatos elakadásokban, a szakmai önismeretben, de a személyiségfejlődés (kommunikációs készség, empátia, problémamegoldás stb.) területén is alkalmazható.
Gyermekek esetében az életkori sajátosságokból adódó problémák pontosítása és megoldása terén hasznos. A nemzetközi szakirodalomban egyébként poetry therapynak, azaz költészetterápiának is nevezik ezt a módszer, felhívva a figyelmet a versek erejére. Noémi is sokat dolgozik versekkel, többnyire azokat használ a csoportos foglalkozások során.
Fókuszban önmagunk megismerése
Az irodalomterápiás tevékenység fókuszában mindig egy – általában szépirodalmi – szöveg áll, amit egy konkrét cél érdekében választ ki a terapeuta. Ennek kapcsán folyik egy beszélgetés az ő irányításával. A cél nem a szöveg irodalmi elemzése vagy megfejtése, hanem a mű hatására bennünk megszülető érzések és gondolatok felismerése és megfogalmazása. Ugyanakkor a szövegek olvasása és az ehhez kapcsolódó beszélgetés kiegészül különféle írásgyakorlattal, vagy kép- és szókártyákat használó feladatokkal, amelyek segítik a résztvevőket abban, hogy közelebb kerüljenek a problémához.
Ez a folyamat fontos felismerésekhez vezet önmagunk megismerésében és mások megítélésében is.
Sokan tapasztaljuk, hogy az irodalmi szövegek önmagukban is gyógyítanak, gondoljunk csak a szövegválasztásra: olyan könyveket választunk ki olvasásra, amelyeket szeretünk, de ennek is oka van – vallja Noémi. A választás mögött tudat alatt is működnek azok a szempontok, amelyek kielégítik igényeinket és szükségleteinket. Olyan szövegeket olvasunk, amiket szeretünk, amelyekben jó elmerülni, feloldódni, azaz gyógyulni.
Ki kell próbálni!
Az irodalomterápiának másodlagos célja az olvasóvá nevelés, elsődlegesen a terápiás hatása fontos. Ezért a módszer azok esetében is működik, akik nem szeretnek, nem tudnak, vagy nincs idejük olvasni, hiszen a szöveg itt eszköz. Ha nincs idő olvasni, akkor a hangoskönyvet is ki lehet próbálni, ajánlja Noémi, mert pótolhatja az olvasást.
Egyébként az irodalomterápiában sokféle szövegtípust alkalmaznak, például dalszövegeket, főként fiatalok, serdülők esetében, de van rá példa, hogy egy regény vagy sorozat (Harry Potter, Büszkeség és balítélet stb.) köré épül egy irodalomterápiás foglalkozás.
Fontos, hogy a kiválasztott szöveg ne tartalmazzon közhelyeket, általánosságokat és bölcselkedéseket –
teszi hozzá a szakember. A szépirodalmi szövegek, főként a vers vagy a rövidebb prózai művek, mint a mese vagy a novella, árnyaltan és sűrítve fejeznek ki egy-egy érzelmi állapotot vagy krízishelyzetet, ezért is alkalmasak arra, hogy sokféle módon kapcsolódjunk hozzájuk. „Példaként egy kortárs szerző, Ughy Szabina Az átlátszó nő című, friss novelláskötetét emelném ki, ami a női lét, a nők által átélt helyzetek felismerésében és kimondásában segítenek.”
Noémi egyetemi oktatóként pedagógusképzéssel foglalkozik, így az alapképzésben a szakmai önismeret területén is kiválóan tudja alkalmazni ezt a módszert, és a gyakorló pedagógusok számára szinte életmentőnek véli, hiszen ők ritkábban jutnak mentálhigiénés szolgáltatásokhoz. Több női és vegyes csoportot is vezetett már, és úgy látja, egyre inkább igény mutatkozik az irodalomterápiára.
Cikkünk a Nőileg magazin 2024. decemberi számában jelent meg.
korábban írtuk
Karda Zenkő: Könnyű gyerekké válni
Ecsete, tolla, ceruzája nyomán mesék, álmok, versek elevenednek meg. Karda Zenkő sepsiszentgyörgyi illusztrátor, grafikus, dizájner nem egyszerűen illusztrációkat készít irodalmi szövegekhez, hanem világokat teremt.
