terápia

Miért több a head spa kellemes kényeztetésnél? Mert a valódi hajápolás alapja az egészséges fejbőr, és pontosan ez a head spa célja.

Romániában elsőként vágott bele a Hópárduc-módszer gyakorlatba ültetésébe a kolozsvári Telemark Sportegyesület, melynek vezetőjével, a fejlesztő falmászás egyik mentorával, Décsei Leventével beszélgettünk a módszerről, az általuk tapasztaltakról.

Fontos hangsúlyozni és érteni, hogy a párkapcsolatban és a párkapcsolatért mindig közös a felelősségvállalás. Nem csak az egyik fél hibája, ha párkapcsolati szinten kudarcot vallunk, és nem csak az egyik dolga megjavítani, ami épp nem működik.

Semmi baj nincsen a Valentin-nappal, de a csokiszívvel és a vörös rózsával sem. Ha nem csak kirakat, trend-vezérelte pótcselekvés. Semmi baj nincsen a Valentin-napi romantikus gesztusokkal, de ennél azért több kell.

A futás jótékony hatásairól talán már felesleges is beszélni, mi arra voltunk kíváncsiak, hogy lelkiekben mit jelent ez a szenvedély. Magyari Vass István hat éve szalad rendszeresen, és úgy mesél a futásról, hogy az ember maga is kedvet kap kipróbálni.

Önazonos, vagány, inspiráló, mindig azt teszi, ami a leginkább foglalkoztatja. A gyergyószentmiklósi Szőcs Zsuzsannával, a pedagógussal, művésszel, pszichológussal, a képpoézis műfajának megalkotójával beszélgettünk arról, mit nyújthat ma a művészet.

„A mese élőlény. A mese hatalom. A mese titok” – állítja Boldizsár Ildikó. Az emberiség öröktől fogva vonzódik a titkokhoz. Erről a titokról faggattuk a József Attila-díjas írót, mesekutatót, etnográfust, a Metamorphoses Meseterápiás módszer megalkotóját.

Miért van szükségünk élőszavas mesékre, történetmesélésre? Mi lesz a mesékkel a technológia előretörésével? A legsötétebb forgatókönyvtől nem kell tartanunk, mert velünk született történetéhséggel létezünk, mondja Bíró Erzsébet meseterapeuta.

Bár a szexuális nárcizmus és a nárcisztikus személyiségzavar egyes jellemzői hasonlóak, a két jelenséget nem szabad összekeverni. Megtörténhet, hogy az egyén szexuális nárcisztikus jellemzőkkel bír, mégsem diagnosztizálható személyiségzavarral.

Gyakran tapasztaljuk, hogy egy-egy szövegrészlet annyira „be tud szippantani”, egy-egy sokat jelentő mondat erőt ad a nehéz helyzetekben. Szervezett formában ezt irodalom- vagy bibilioterápiának nevezik, mert a könyveknek gyógyító erejük is van.

Adott négy negyven fölötti, székelykeresztúri nő, akik imádnak öltözködni, és egy átlagos hétköznapból is képesek valami rendkívülit kihozni. Egyszerűen azzal, hogy egy ötlet alapján összehangoltan, mégis különlegesen öltöznek fel a keddi lányok.

Végre – írja spontán, amikor Messengeren interjúra kérem. Mert szívesen beszél a betegségéről, melynek révén nagy adag önismerettel gazdagodott. „Rájöttem arra, hogy nem a munka volt az, amiben kellett változtassak, hanem az életem. És nem is a magánéletem, hanem a magam élete” – vág bele története kellős közepébe Ionescu Éva, székelyudvarhelyi kozmetikus és elismert sminkművész, mikor már lebilincselve hallgatom egy kávézóban, daganatából mi mindent tanult. Bízik benne, hogy története másoknak is segíth

Amellett, hogy már gyermekként segít egy-egy könyv kiszakadni a valóságból, az olvasás fejleszti a képzelőerőt, bővíti a szókincset, és hosszan sorolhatnánk még a pozitívumait. Valamivel kevesebbet tudunk azonban az olvasás terápiás hatásáról. Az irodalomterápia ugyan még nem túl elterjedt mifelénk, ám egyre népszerűbb. Barabás Enikő Székelyudvarhelyen tart olyan csoportos foglalkozásokat, amelyben az olvasás összekapcsolódik a mentálhigiénével.