Gyermekként nagyon szerettem figyelni, ahogy nőttön nőtt a dió a fán. Alig vártam a szeptembert, hogy potyogjon ki a zöld burokból. Olyan volt, mint tavasszal a kiscsirkék világrajöttét megcsodálni. A diószedés a gyermekek dolga volt, voltak napok, amikor egy fél vödörrel is összegyűjtöttünk a fű közül. Rendszerint kővel törtük fel, és nem voltunk restek lehúzni a halványsárga héját.
Nagy ajándék volt, amikor valaki egy marék pucolt, friss diót nyújtott át. Az a valaki általában nagyon szeretett.
A kezünk hetekig fekete volt, de nem bántuk, mindenkié ilyen volt akkoriban. A diótörés hangulata is megmaradt. Ez rendszerint családi elfoglaltság volt: a férfiak törték fel a dió kemény héját, a nők és a mi gyermekek pucoltuk meg. A diópucolás, dióőrlés már az ünnepre készülődés része volt, nagy ünnepek nem múlhattak el enélkül.
Később megismertem más csonthéjasokat: a mandulát, a pisztáciát, kesudiót, a brazil diót, a pekándiót, a makadámdiót, és egy időre hűtlen lettem a felénk termő dióhoz. Aztán ahogy kinyílt a szemem a világ gasztronómiájára, rácsodálkoztam, a diót mennyiféleképpen fel lehet használni. Nemcsak édességekhez, ahogy felénk láttam. Így lettek kedvenceim a pörkölt dióval megszórt őszi, téli saláták, a diós-zöldséges kencék, mint a szír muhammara vagy a grúz pkhali. A grúz konyha elképesztően változatosan használja a diót, húsételekhez is,
kedvencem a kharko, ami leginkább a gulyásra hasonlít, valamint a satsivi, ami tulajdonképpen sült csirke diószószban.
A dió tehát visszatért a konyhámba, örülök, ha szépen tört dióhoz jutok. S visszatért egy másik emlék is, a gyermekeim kicsi korából, ahogy nyaranta kalyibát építettek a kertben, a diófa alá nagyszülői segédlettel. Nekik már tálcán érkezett a reggeli vagy az uzsonna a kertbe, hiszen ahogy a diófák lombja, a nagyszülők szeretete is terebélyesebb lett generációról generációra.
Sült édesburgonyasaláta fügével, kéksajttal, dióval
Hozzávalók: kb. 1/2 kg édesburgonya (3-4 db), só, bors, szumák, olívaolaj, hat füge, egy marék dió, 7 dkg Stilton sajt, balzsamecet, vadmurokvirág és -levél, méz (opcionális)
• Fotó: Dimény-Varga Tünde
Elkészítése: Az édesburgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk, meglocsoljuk olívaolajjal. Sóval, borssal, szumákkal ízesítjük és sütőben megsütjük. A diót száraz serpenyőben kissé megpörköljük. A fügét cikkekre vágjuk. Összeállítjuk a salátát: egy lapos, nagyobb tányérra kerül az édesburgonya. Még melegen rámorzsoljuk a kéksajtot, közé rakjuk a fügét. Megszórjuk dióval, vadmurok virággal-, levéllel. Meglocsoljuk balzsamecettel és mézzel (opcionális).
Kharcho – a grúz diós „gulyás”
Hozzávalók: 50 dkg marhahús, kevés olaj/vaj, egy hagyma, három cikk fokhagyma, 2 dl hámozott paradicsom konzerv, só, bors, egy maréknyi rizs, 10 dkg darabosra darált dió, egy evőkanál khmeli szuneli fűszerkeverék, csili, petrezselyemzöld/korianderzöld, bazsalikom
• Fotó: Dimény-Varga Tünde
Elkészítése: A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, a húst kockára vágjuk. Kevés zsiradékon megdinszteljük az apróra vágott hagymát. Hozzáadjuk a húst, fehéredésig kavargatjuk. Beletesszük az áttört fokhagymát, a paradicsomot, sózzuk, borsozzuk és addig főzzük, amíg a hús majdnem puha lesz. Hozzáadjuk a rizst és készre főzzük. Ekkor a diót elkavarjuk a fűszerekkel, kevés forró levest adunk hozzá és visszaöntjük a levesbe. Keveset még főzzük, csilivel, friss zöldfűszerekkel ízesítjük.
Megjegyzés: A kharcho népszerű étel Grúziában, régiónként eltérően készítik. Ez a recept az ország nyugati részére jellemző, a mingrélek sajátja
Fűszeres őszi brownie körtével, dióval
Hozzávalók: 20 dkg vaj, 20 dkg étcsokoládé, négy tojás, 15 dkg cukor, egy teáskanál vaníliakivonat, csipetnyi só, 15 dkg liszt, egy teáskanál sütőpor, két evőkanál kakaó, három körte, egy marék dió, késhegynyi fahéj, késhegynyi gyömbér, késhegynyi szegfűszeg
• Fotó: Dimény-Varga Tünde
