Milyen férfiakat nevelünk?
Milyen a férfi? Mi a férfias? – újabban elsősorban anyaként foglalkoztat ez a kérdés. Mert kétség nem fér hozzá: a jövő férfiait mi neveljük.
Milyen a férfi? Mi a férfias? – újabban elsősorban anyaként foglalkoztat ez a kérdés. Mert kétség nem fér hozzá: a jövő férfiait mi neveljük.
Van-e olyan, hogy vállalkozó alkat? Vagy ez inkább fejleszthető készségek kérdése? Egyebek mellett ezt is megkérdeztük a pszichológus végzettségű HR szakértőtől. Újonnan induló sorozatunkban a vállalkozást fontolgató nőknek próbálunk fogódzókat adni.
Március az endometriózis-tudatosság hónapja. A világszerte csaknem 200 millió nőt érintő krónikus betegségről, a tájékoztatás fontosságáról kérdeztük dr. Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház osztályvezetőjét.
„Ezek a mai gyerekek már nem hallgatnak senkire!” – halljuk sokszor. Szülőként olykor nehéz megtalálni az egyensúlyt: hogyan neveljük az életre a gyermekeinket úgy, hogy ezeket a készségeket a megváltozott világban is hasznosítani tudják?
A folyton módosuló tanévszerkezetben látszólag egyre több a rövidebb-hosszabb vakáció. De mi célt szolgál a vakáció? És mi a ráció az egyre több iskolai szünidő mögött?
Hol a határ (jogilag) a gyermek érdekeit szolgáló munka és a kizsákmányolás között? Erről beszélgettünk ezúttal – gyakorló szülőként is – Lukácsi Katalin ügyvéddel, aki azt is eszünkbe juttatta: a gyermek számára az iskola is munka.
Úristen, hát, mindene megvan! De nem így neveltük! Mit rontottunk el? Legszívesebben elsüllyednék szégyenemben… Nagy vonalakban ezek a gondolatok futnak át a szülő agyán, ha kiderül: lopott a gyereke.
A gyerek a napi 146 értesítéssel – mert ennyi érkezik átlagosan egy okostelefonra – soha nincs egyedül a gondolataival. Nincs csend, nincs unalom, nincs az a belső tér, ahol az ember megtanulja, ki is ő valójában.
A gyakorló szülők már tudják, szeptembertől májusig tart a „szezon”, mindenféle virózisok egyvelege. De nem minden tünetegyüttes jelenti azt, hogy a lurkó nem mehet napiba, suliba. Tegyük tisztába: mikor mehet a gyerek közösségbe?
„Kezelhetetlen gyerekek, kezelhetetlen rendszer – kimondjuk végre?” – Rusz Csilla drámapedagógusként, több évtizedes tapasztalattal a háta mögött mondta ki: az iskola falai között ma nem tanítás, hanem túlélés zajlik.
Vannak élethelyzetek, amikor az időben való cselekvés életeket menthet – vallja Balogh Zsolt, a Diakónia Keresztyén Alapítvány programvezetője, aki munkatársaival együtt Erdélyben is elérhetővé tette a Gondosóra-programot.
A nevelési tanácsadó szerint nem árt, ha felnőttként elsajátítunk új tanulási technikákat, így nem lesz szakadék az iskolai módszerek és az otthoniak között, megteremtődik az összhang, ami nagyon fontos a gyermek számára.
Semmi baj nincsen a Valentin-nappal, de a csokiszívvel és a vörös rózsával sem. Ha nem csak kirakat, trend-vezérelte pótcselekvés. Semmi baj nincsen a Valentin-napi romantikus gesztusokkal, de ennél azért több kell.
Nem állítom, hogy teljes a siker, de úton vagyunk: néhány éve még sikerként éltem meg, hogy reggelente nem késtünk el, ma már a reggeli készülődés milyenségére is igyekszem figyelni. Valljuk be, a reggeli indulás gyerekekkel kemény meló.
Ha a gyermek először megtanulja önállóan megformálni a gondolatait, utána a MI valódi segítség lehet – bővíti a tudását, új szempontokat hoz. De ha először a MI gondolkodik, és csak utána ő, akkor az agy nem gyakorolja be azt, amit be kellett volna.
Hozzáértőként teszteltem a mesterséges intelligenciát nevelési és szoptatási kérdésekben. Miután egyre több édesanyától hallom, hogy „a chatGPT ezt nem mondta”, őszinte kíváncsiság vezérelt, amikor kipróbáltam: vajon akkor mit mond?
Vajon, tudják a gyermekeink, hogy a kiskorúakról készült szexuális tartalmú képek, videók küldözgetése – de még „csak” a tárolásuk is – bűncselekmény, amelyet 3-tól 10 évig terjedő börtönnel büntethetnek? Ezt is tisztáztuk Lukácsi Katalin ügyvéddel.
Tudtad, hogy egy ember átlagosan évente 72 kilogramm élelmiszert pazarol el? Hogyan lehetnénk tudatosabb vásárlók, fogyasztók? Erről is kérdeztük Antal Imolát, a Food Savers kezdeményezés kommunikációs szakemberét.
Nem mindennapi ez a porta, már abból a szempontból sem, hogy valójában nem is egy, hanem két régi, romos házat vásárolt meg és újíttatott fel a Németországból két gyermekükkel hazatelepülő Szabó Előd és Bíborka.
Az asztalon egy tepsi sós rúd, a következő adag még a sütőben. Nincs erő, ami visszatartaná a tepsibe egyszerre nyúló kezeket: még langyosan meg kell kóstolni a juhtúrós-parmezános stanglikat.
Bardócz Judit fiatalos lendületét és megjelenését bármelyik huszonéves megirigyelhetné, noha Jutka néni 83 éves. A székelyudvarhelyi nyugdíjas hölgy az a típusú nő, akire ránézve az ember azt gondolja: így érdemes élni.
Vagány, bevállalós – summásan talán így jellemezhető az udvarhelyi fitneszedző ruhatára. Az Alter stúdió és közösség megálmodóját a hétköznapokban gyakran sportruházatban látni, de gardróbja számtalan különleges, sokszor egyedi darabot rejt.
Bár úgy kezeljük, de a bábszínház valójában nem egy, kifejezetten a gyerekeknek szóló stílus, hanem a színjátszás önálló műfaja, hangsúlyozza Lukács Emőke bábszínész A pszichológus konyhája februári epizódjában.
A hajfestés sikere nem csak a fodrász rátermettségén, a festék minőségén múlik: legalább olyan fontos, hogy a festett hajat hogyan ápoljuk otthon. Fodrász osztja meg tippjeit a legújabb Kencében.
A japán nők naponta fogyasztanak szójatermékeket, melyek természetes fitoösztrogén-tartalmuknál fogva némileg pótolják a hiányzó ösztrogént. Felénk kétes a híre a szójának, pedig a fermentált készítmények, a tofu, a tempeh, a miso rendkívül egészségesek.
Van egy hely az otthonunkban, amit naponta legalább egyszer meglátogatunk. Sokszor rohanva. Néha sóhajtozva. Néha elégedetlenül. A ruhásszekrényünk.
Bármerre nézünk a teraszról, fenyőerdők ölelnek körbe, nyugalmat sugározva. Csíkcsomortánban vagyunk, a település fölé emelkedő dombok egyikén gyönyörködünk a tájban, Fröhlich Orsolya és Mihály László szívélyesen vezetnek körbe otthonukban.