Hogyantovább

Hogyan érhetjük el, hogy nőként komolyan vegyenek egy tárgyaláson – ami a férfiaknak alap? Milyen technikák segíthetnek a lámpaláz leküzdésében? Hát a sokunkra jellemző önbizalomhiányban?

Negyven-ötven évesen a mozgás tétje már nem az, hogy húszévesnek nézzünk ki, hanem hogy milyen testben öregszünk meg. Both Richárd nutricionistával, személyi edzővel arról beszélgettünk, miért kulcsfontosságú a rendszeres mozgás ebben az életkorban.

A családi vállalkozásokban talán az egyik legnehezebb feladat a generációváltás. Petry Júlia szerint a generációváltás nem egyetlen ünnepélyes pillanat, hanem hosszú évek vitái, kompromisszumai és újratanulásai.

Romániában ma nem kötelező minden diák számára az iskolai egyenruha, ám ez hamarosan változhat. Egyforma öltözék, kevesebb társadalmi különbség és erősebb közösség – vagy éppen az önkifejezés korlátozása? Mit nyerhetnek, és mit veszíthetnek vele a diákok?

Rágja a körmét, túrja az orrát, nyalogatja a haját… Ne adj’isten, matatja a nemi szervét. Miért teszik? Mi van a sokszor undorítónak címkézett szokások mögött?

A felügyelet és előzetes megállapodások nélküli okoseszköz-használat bizonyítottan súlyos következményekkel jár. Egy fejlődésben lévő idegrendszer nem képes ellenállni a figyelemtolvajló eszköznek. Keretekre tehát szükség van, akár írott formában is.

Képzeld el, hogy az elmúlt tíz évben egy „cukrosbácsi” minden egyes nap elrabolta a gyermeked néhány órára. Tudod, azok a „pillanatok”, amikor csak azt látod, hogy fekszik az ágyon, és a képernyő kék fénye enyhén megvilágítja az arcát.

Fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, hasmenés, testsúlyvesztés, bőrirritáció, viszketés – igen, kellemetlen helyeken is. Minden korosztályban előfordul, de leginkább a kisgyermekeket érinti bélférgesség, melynek számos tünete és kórokozója van.

Milyen a jó logó 2026-ban? Okvetlenül szükséges-e minden vállalkozásnak? Hát az arculatépítést hogyan érdemes elkezdeni? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Farkas Zsófiához, aki szerint a jó logó legfőbb ismérve, hogy működőképes.

Nyár van, kimozdulnál, vinnéd a kisbabádat/gyermekedet magaddal, de vajon jól fog ott viselkedni? Vajon tudsz majd tőle lazítani, beszélgetni?

Sokunkat megrázott a tavalyi, magyarországi eset, amikor egy négyéves kisfiú életveszélyben lévő édesanyjához hívott mentőt. Nyilvánvalóan adódott a kérdés: hogyan készítsük fel a gyerekeinket a hasonló helyzetekre?

Azt hiszem, már írtam a „még egy videó és jövök” és az „ez az utolsó” videó jelenségről. Ez a napi szintű hazudozás, ha belegondolsz, eléggé ártalmas lehet. Mert te – talán – tudod, hogy nem egy videó lesz.

A távolság olyan, mint a szél: a kis tüzeket/szerelmeket elfújja, a nagyokat lángra lobbantja. Legalábbis így szól a népi bölcsesség. Társas lények vagyunk, kétségtelen. De hogyan működhet a kapcsolat, ha a távolság a harmadik fél?

Bár egy kezelésnek köszönhetően tünetmentes, a rohamok miatt volt, hogy kiestek hosszú percek, számos emlék törlődött emlékezetéből, és többször kék-zöld foltok tarkították a testét. B. Máthé Zsuzsa mégis azt érzi, hálás, mert jobban értékeli az életet.

Ki dönthet egy gyermek sorsáról, különösen élet-halál helyzetekben? Megtagadhat a szülő egy életmentő kezelést? Mi előbbre való: a vallásgyakorlás szabadsága vagy az élethez való jog? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk ezúttal Lukácsi Katalin ügyvéddel.

A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban alakítja át a mindennapjainkat, a munkavégzésünket és az emberi kapcsolatainkat. Arról, hogy milyen képességeink válnak felbecsülhetetlenné ebben az új korszakban, Becze Szabolcs informatikust kérdeztük.

Tízéves gyerekek retinolos szérumot kérnek születésnapra, tizenhárom éves lányok tízlépéses bőrápolási rutint követnek: a közösségi médiában a bőrápolás már nem néhány perces esti rutin, hanem életforma.

Van, hogy begurulunk, és kiabálunk a gyermekünkkel. Mindenkivel előfordul, hisz az indulat természetes. Ellenben elkerülhető, tanulható: mit tegyünk, hogy ne kiabáljunk?