Hogyantovább

Nyár van, kimozdulnál, vinnéd a kisbabádat/gyermekedet magaddal, de vajon jól fog ott viselkedni? Vajon tudsz majd tőle lazítani, beszélgetni?

Sokunkat megrázott a tavalyi, magyarországi eset, amikor egy négyéves kisfiú életveszélyben lévő édesanyjához hívott mentőt. Nyilvánvalóan adódott a kérdés: hogyan készítsük fel a gyerekeinket a hasonló helyzetekre?

Azt hiszem, már írtam a „még egy videó és jövök” és az „ez az utolsó” videó jelenségről. Ez a napi szintű hazudozás, ha belegondolsz, eléggé ártalmas lehet. Mert te – talán – tudod, hogy nem egy videó lesz.

A távolság olyan, mint a szél: a kis tüzeket/szerelmeket elfújja, a nagyokat lángra lobbantja. Legalábbis így szól a népi bölcsesség. Társas lények vagyunk, kétségtelen. De hogyan működhet a kapcsolat, ha a távolság a harmadik fél?

Bár egy kezelésnek köszönhetően tünetmentes, a rohamok miatt volt, hogy kiestek hosszú percek, számos emlék törlődött emlékezetéből, és többször kék-zöld foltok tarkították a testét. B. Máthé Zsuzsa mégis azt érzi, hálás, mert jobban értékeli az életet.

Ki dönthet egy gyermek sorsáról, különösen élet-halál helyzetekben? Megtagadhat a szülő egy életmentő kezelést? Mi előbbre való: a vallásgyakorlás szabadsága vagy az élethez való jog? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk ezúttal Lukácsi Katalin ügyvéddel.

A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban alakítja át a mindennapjainkat, a munkavégzésünket és az emberi kapcsolatainkat. Arról, hogy milyen képességeink válnak felbecsülhetetlenné ebben az új korszakban, Becze Szabolcs informatikust kérdeztük.

Tízéves gyerekek retinolos szérumot kérnek születésnapra, tizenhárom éves lányok tízlépéses bőrápolási rutint követnek: a közösségi médiában a bőrápolás már nem néhány perces esti rutin, hanem életforma.

Van, hogy begurulunk, és kiabálunk a gyermekünkkel. Mindenkivel előfordul, hisz az indulat természetes. Ellenben elkerülhető, tanulható: mit tegyünk, hogy ne kiabáljunk?

Kisvállalkozók problémája gyakran a termékeik, szolgáltatásaik megfelelő árazása. Hajlamosak vagyunk ugyanis sokan alulárazni a portékáinkat, és ez összefüggésben lehet önmagunk alulértékelésével, az önbecsülés hiányával.

Vannak kijelentések, amelyeket a szülők egy része – még ha titkoltan is, de vár. Az egyik például ez: „Betiltják a közösségi médiát a tizenhat év alattiaknak.” Amikor az ausztrálok megalkották a törvényt, megkönnyebbülést éreztem.

Nemzetközi és hazai statisztikák is azt mutatják, hogy a gyermekek, serdülők mentális egészségének megőrzése egyre nagyobb kihívás, egy 2022-es kutatás szerint minden ötödik gyermek diagnosztizálható valamilyen mentális zavarral.

Harminc fölött a pártalálás eléggé aknamező, a siker érdekében épp ezért sokan az online társkeresést is bevállalják. Első blikkre egyszerűnek tűnik rábízni magunkat a rendszerre, de buktató is lehet ebben bőven...

Láttál már rosszul viselkedő felnőttet? Igen, tudom, hogy láttál. Sőt, talán, nagyon ritkán, még magadon is észreveszed, hogy egyes helyzeteket kezelhettél volna érettebben is.

A videótartalmainkat mindig érdemes megtámogatni posztokkal, amelyek vizuálisan és tartalmilag is illeszkednek hozzájuk, figyelembe véve az adott közösségimédia-felület sajátosságait – osztja meg tapasztalatait Kállai Emánuel, a Markethical alapítója.

Therapisti videói találtak meg a közösségi médiában: új sorozatában például szakmákra bontva tárgyalja, hogy a napi nyolc-tíz órás munka hogyan terheli a testünket, s hogy milyen gyakorlatokkal előzhetjük meg a fájdalmat.

Megér egy külön „misét” az a gyakori élethelyzet is, amikor az elvált szülő külföldre költözik, és viszi/vinné magával a gyerek(ek)et is. Hogyan segíthetjük elő egy békés megállapodás létrejöttét a másik szülővel? Erről kérdeztük Lukácsi Katalin ügyvédet.

Világszerte mintegy 200 millió nőt érint az endometriózis. Minden tizedik, fogamzóképes korban lévő nő szenved az elviselhetetlenül erős menstruációs görcsöktől vagy más hasi és derékfájdalomtól, mégis, hosszú évekbe telik, míg diagnosztizálják.