Eső kopog az ablakon? Őszi vakáció otthoni kalandokkal

Odakint esik, korán sötétedik, a gyerekek pedig újra és újra megkérdezik, mit csináljanak? Az őszi vakáció borongós napjaira is jut kaland: épülhet bunker a nappaliban, nyílhat étterem a konyhában, vagy elindulhat a család egy gumicsizmás felfedezőútra.

Hirdetés

• Fotó: Pixabay

Az őszi szünetre talán erdei sétát, levélgyűjtést vagy egy kiadós játszóterezést terveztünk, az ablakon túl viszont szürke az ég, és kitartóan kopog az eső. A gyerekek csalódottak, mi pedig próbáljuk kitalálni, mivel tölthetnénk meg az előttünk álló napot. Az iskolai, óvodai hétköznapok után jólesne kicsit lelassulni, de az „unatkozom” már reggeli után elhangzik.

Ilyenkor könnyű úgy érezni, hogy gyorsan elő kell állnunk valami különlegessel. Pedig nem kell minden órára programot szerveznünk ahhoz, hogy jól teljen az idő. Néha elég elővenni néhány takarót, papírt és színes ceruzát, vagy megengedni, hogy a megszokott szobából egy napra egészen más világ legyen.

Hirdetés

Kaland a nappali közepén

A bunkerépítéshez kevés kell, mégis hosszú időre lekötheti a gyerekeket. Székek, párnák, takarók és egy kis fantázia segítségével elkészülhet a család titkos búvóhelye. Beköltözhetnek a kedvenc plüssök, előkerülhet egy zseblámpa, az uzsonnát pedig ezúttal a bunker mélyén is el lehet fogyasztani. Miközben odakint esik, idebent kezdődhet a mesélés.

A nagyobbak tovább is gondolhatják az ötletet: tervezhetnek bejáratot, készíthetnek névtáblát, és kitalálhatják, kik laknak az új otthonukban. Lehet belőle erdei menedék, medvebarlang vagy titkos kutatóállomás. A kisebbeknek az is elég lehet, ha mi bújunk be melléjük egy mesekönyvvel.

Ha több mozgásra van szükség, a nappaliban akadálypálya is készülhet. A földre rakott párnákat át kell lépni, egy széket meg kell kerülni, a célban pedig zoknigombóccal lehet egy kosárba dobni. A kisebbek egyszerűbb útvonalon haladhatnak, a nagyobbak időre teljesíthetik a feladatokat, vagy maguk tervezhetnek új pályát. Indulás előtt pakoljuk el a törékeny tárgyakat, és hagyjunk elegendő helyet a mozgáshoz.

A kincskeresés szintén jó választás, ha egy kis izgalomra vágyik a család.

A lakás különböző pontjain elrejtett nyomok végül egy apró meglepetéshez vezethetnek. A még nem olvasó gyerekeknek rajzolhatunk képeket, a nagyobbaknak találós kérdéseket vagy fejtörőket írhatunk. A kincs lehet néhány matrica, egy közösen elfogyasztott finomság vagy egy cetli, amely beváltható egy ráadás esti mesére.

Őszi műhely a konyhaasztalon

Egy esős nap jó alkalom arra, hogy előkerüljenek a fiókban lapuló színes papírok, ceruzák, régi újságok és kartondobozok. Ha egy korábbi sétáról leveleket, gesztenyét vagy tobozokat is hoztunk haza, ezek köré szerveződhet a délutáni alkotás.

A levelekből készülhet kollázs, papírra rajzolt állatok bundája vagy színpompás korona. Egy levél alá helyezett papíron, zsírkrétával átdörzsölve előtűnhetnek az erezet mintái. A nagyobbak saját őszi képeslapot tervezhetnek, a kisebbek színek és formák szerint rendezgethetik a gyűjteményt. Az apró termésekkel mindig a gyerek életkorához igazodva, szükség esetén közös felügyelettel játsszunk.

Készülhet képregény is az őszi szünet eddigi élményeiből. Vajon hogyan emlékszik a gyerek arra a sétára, amikor eleredt az eső, vagy arra, amikor a legnagyobb levélkupacba vetette magát?

Lehet, hogy egészen más részletek maradtak meg benne, mint bennünk.

A saját társasjáték készítése többórás elfoglaltság lehet. Egy kartonlapra kerülhet az erdei ösvényt idéző pálya, a mezők mellé pedig a gyerekek találhatnak ki feladatokat: „Ugorj, mint egy mókus!”, „Lépj előre kettőt!” vagy „Sorolj fel három őszi gyümölcsöt!” Bábunak megfelelnek az apró játékfigurák, a szabályokat pedig menet közben is alakíthatjuk.

A kallódó zoknikból bábok születhetnek, egy asztal mögött pedig megnyílhat a családi bábszínház. A történet szólhat egy télre készülődő sünről, egy eltévedt mókusról vagy bármiről, amit a gyerekek kitalálnak.

Nem kell minden elkészült műnek tökéletesnek lennie. A girbegurba vonalak, a félresikerült ragasztások és az újratervezések is hozzátartoznak az alkotáshoz. Sokszor éppen ezekből lesz a legjobb közös nevetés.

Nyissunk éttermet a konyhában!

Az őszi szünet egy ráérősebb napján a főzés is közös időtöltéssé válhat. Válasszunk olyan fogást, amelynek elkészítésébe a gyerekek is bekapcsolódhatnak: mini pizzát, palacsintát, almás süteményt vagy sütőtökös muffint.

A kisebbek megmoshatják a gyümölcsöt, keverhetnek vagy díszíthetnek, a nagyobbak kimérhetik a hozzávalókat, elolvashatják a receptet, és megtervezhetik a menüt. Az éles eszközök és a forró sütő használatánál szükség van a felnőtt segítségére, de így is bőven marad feladat a kis kuktáknak.

Ha még játékosabbá tennénk az ebédet, nyithatunk családi éttermet.

A gyerekek nevet adhatnak a helynek, étlapot rajzolhatnak, és feldíszíthetik az asztalt. A megszokott sajtos pirítósból lehet „aranyszínű ropogós”, az almás süteményből pedig a ház őszi különlegessége.

A közös konyhai kaland után valószínűleg több morzsa marad az asztalon, mint egy átlagos ebéd után. A takarításba is be lehet vonni a gyerekeket: így a közös program az utolsó tányér elpakolásáig tart.

Mozi, mese és lustálkodás

Nem minden vakációs napra kell nagy terveket készíteni. Néha mindenkinek jólesik egy lassabb délelőtt, amikor sokáig lehet pizsamában maradni, összebújni a kanapén, és elolvasni egy könyvet. A korán sötétedő délutánokon különösen hívogató lehet egy puha takaró és egy közösen választott történet.

A közös olvasás a nagyobb gyerekekkel is működhet: választhatunk egy izgalmas könyvet, amelyből felváltva olvasunk fel, vagy egymásnak adva folytathatunk egy saját mesét. Az egyik családtag elkezdi a történetet, a következő hozzátesz néhány mondatot, és így tovább – gyakran egészen meglepő fordulatokkal.

Az otthoni mozizást is különlegessé tehetjük néhány aprósággal. Készülhetnek papírjegyek, a gyerekek berendezhetik a nézőteret, és közösen választhatjuk ki a filmet. Egy tál pattogatott kukorica vagy felszeletelt alma mellé már csak kényelmes helyet kell találni.

Az sem baj, ha a családtagok nem ugyanarra vágynak. Amíg az egyik gyerek rajzol, a másik könyvet nézegethet, mi pedig megihatunk egy csésze teát. A vakáció része a pihenés is.

Gumicsizma fel, irány a szabad!

Ha csak csendesen esik, és a körülmények biztonságosak, nem feltétlenül kell egész nap a négy fal között maradni. Egy esőkabátos, gumicsizmás séta egészen más arcát mutathatja meg a megszokott utcának vagy parknak.

Megfigyelhetjük, hogyan gyűlnek össze a vízcseppek a leveleken, milyen színe van az ázott fakéregnek, és melyik pocsolyában tükröződnek a legszebben az ágak.

A gyerekeknek az is élmény lehet, hogy ezúttal nem kell mindenáron kikerülniük a vizet.

Készíthetünk egyszerű felfedezőlistát: keressünk három különböző formájú levelet, egy tobozt, egy piros és egy sárga falevelet. Figyeljük meg, milyen hangot ad a talpunk alatt a száraz avar, és milyet az esőtől nedves. Hazaérve következhet a száraz ruha, egy meleg ital és a séta során gyűjtött kincsek rendezgetése.

Zivatarban, erős szélben vagy más veszélyes időjárás esetén maradjunk biztonságos fedett helyen. Ha pedig az esős séta senkit sem lelkesít, választhatunk könyvtárat, múzeumot, bábszínházat, mozit vagy fedett uszodát. Indulás előtt érdemes megnézni a nyitvatartást és a szünidei programokat.

Nem kell minden percet kitölteni

Amikor a gyerek kimondja, hogy „unatkozom”, nem mindig kell azonnal kész megoldással előállnunk. Felkínálhatunk néhány lehetőséget, elővehetjük a rajzeszközöket vagy a társasjátékokat, majd adhatunk neki időt arra, hogy maga találja ki, mihez kezdjen.

Segíthet az unaloműző befőttesüveg is. Egy nyugodtabb pillanatban minden családtag írhat vagy rajzolhat néhány programötletet kis papírokra. Az ötletek bekerülnek az üvegbe, és amikor senkinek sem jut eszébe semmi, lehet húzni közülük. Kerülhet bele közös játék, önálló elfoglaltság és egészen egyszerű feladat is: építs tornyot, rajzolj egy képzeletbeli állatot, hívjuk fel a nagymamát, vagy hallgassuk meg egymás kedvenc dalát.

Az őszi szünetben lehetnek közös programok és külön töltött órák, nevetős pillanatok és csendes szünetek is. Mire újra előkerül az iskolatáska, talán éppen azt a délutánt emlegetik majd a gyerekek, amikor a nappaliban épült bunkerben ették meg az almás süteményt, miközben odakint megállás nélkül esett.

korábban írtuk

Jánosi Buslig Sandi: A festészet menő
Jánosi Buslig Sandi: A festészet menő

Van, aki a hangokat, más az anyag formába öntését hívja segítségül arra, amit egyszerűen nehéz szavakba önteni. Jánosi Buslig Sandi kifejezésmódja a festészet, ezáltal szeretne adni a világnak valamit, ami elgondolkodtat, megnevettet, érzelmeket vált ki.

Hirdetés