Utcalány, kéjhölgy, kurtizán, szajha, örömlány, céda, lotyó, cafka, kokott, repedtsarkú, bárcás – legalább huszonöt magyar szavunk van a prostituáltak megnevezésére. A nyelv híven tükrözi: jelenség ez ma is. A motivációról viszont igen keveset beszélünk.
Új év, új kihívások? Vagy csak egyszerűen halad az élet tovább... Talán bölcsebbek lettünk egy furcsa év tapasztalati nyomán, talán tanultunk hibáinkból, talán nem hallgattunk a megérzéseinkre, esetleg változtatnánk vagy máris megváltoztunk? Szükség lesz a józan észre és az energiánkra mindenképp, tudhatjuk meg a januári Ezo-térből. (Cikkünk a 2021-es Nőileg magazin januári számában jelent meg.)
Tavaly Újrakezdés címmel folytattuk a Mutass jó példát! programunkat. Segíteni szerettünk volna azoknak a családoknak, akik a járvány alatt nehéz helyzetbe kerültek. Januárban véget ér a program, tapasztalatokról, összegzésről beszélgettünk Vetési Nándorral, a Gyulafehérvári Caritas projektmenedzserével.
Mindennek rendelt ideje van, ami a csillagok és bolygók mozgásából kiolvasható – vélik az asztrozófusok, s a fénylő égbolt üzeneteit próbálják a természettől eltávolodott emberek számára „lefordítani”. Az asztrozófia nemcsak az állatövi jegyeket, hanem a csillagképeket is vizsgálja, képviselői szerint szellemi üzenetek vannak a csillagokba rejtve, s ha ismerjük a jelentéseiket, az égi fények utat mutathatnak életvitelünkben és az önismeretben is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. januári lapszámában jelent
Mennyire elvetemült az, aki szeretné az egészségén túlmenően megőrizni dinamikusságát, életigenlését, fiatalosságát az évek múlásával is? Ha a gyógyászat, orvosi technológia lehetőségeivel is szeretne valaki élni, lenézendő, gyarlóság? A nők zöme és a fejlődő orvoslás is keresi a módokat arra, hogy sokáig megőrizhessük legjobb formánkat. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin decemberi lapszámában jelent meg.)
Leszokom a cigiről, a körömrágásról, leadok, ne adj Isten felszedek pár kilót, jobban figyelek a környezetemre, többet olvasok, kevesebbet költök – az óévbúcsúztatónak, illetve újévköszöntőnek és a hozzájuk kapcsolódó babonáknak évezredes a hagyománya, a fogadkozás csak a 20. században terjedt el szélesebb körben. Mikor is lenne alkalmasabb az idő a változtatásra, tervezgetésre, mint két év fordulóján?! Kíváncsiak voltunk, olvasóink mit fogadnak meg, egyáltalán tesznek-e fogadalmat a 2021-es évre. (Cikkü
Mit tehetünk szülőként, nevelőként, hogy segítsük az igazi növekedést, minimálisra csökkentsük az ártalmakat és ép ésszel kibírjuk a kamaszkor hosszú éveit?
Mint mindenki ilyenkor, a Nőileg munkatársai is egyenleget vontak, és talán egyetérthetünk abban, hogy sokat köszönhetünk az elmúlt hónapok változásainak, még a hiányoknak is: nem vásároltunk annyit fölöslegesen, kicsit lelassultunk, örültünk szűkebb-tágabb otthonunk szépségeinek s a jól termő paradicsompalántáknak is. Apróságnak tűnő dolgok, de lényegesek.
Mit tartunk meg az elmúlt időszak kényszerű változásaiból? Gál Katalin szociológussal a megváltozott mindennapok mellett arról is beszélgettünk, hogy mi az, ami ebből a rendkívüli helyzetből a szabadabbnak remélt időszakban is velünk marad.
Eléggé hosszú volt az elmúlt időszak ahhoz, hogy ráeszméljünk tanulságokra, hogy például mennyire meghatároznak a baráti, családi kapcsolataink. Volt benne bizonytalanság és felfedezés, volt önmagunk felé tett utazás, volt egyhelyben toporgás. Megtudtuk, hogy a digitális terepre költözött tanítással, munkával egyszerűbb, de nehezebb is lehet az életünk. Megtudtuk, hogy így is lehet, de kell hozzá önfegyelem, empátia, egy kis tudatosság. A Nőileg munkatársai mondják most, hogy a hiányban is mit adott 2020
Képek lángoló erdőkről, palackóceánokról, pusztító árvizekről. De jön egy svéd tinédzser, és a képünkbe mondja: a mi felelősségünk, hogy milyen Földön élnek majd az unokáink. Mindeközben van, aki szorong, van, aki legyint az egészre, van, aki tenni próbál, és van, aki megszégyenít, ha nem vagy elég „zöld”. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin decemberi számában jelent meg.)
Az elmúlt kilenc hónapban sok minden átköltözött az online világba: munka, tanulás, szórakozás. Úgy tűnik, az ünnepeknek is kevés offline tér marad. A karácsony viszont egy közösségi ünnep is. Már elmaradt a közös adventi koszorúkötés, és ha le kell mondani a találkozásokról, aztán az éjféli templomba menésről, a misztériumjátékokról, a köszöntésekről, a vendégfogadásról, az ajándékozásról, hogyan lehetne mindezt online-osítani?
Itt ahol élünk, a keleti blokkban, de szerte a világon is az elmúlt harminc évben megtanultunk nemet mondani azokra a dolgokra, amik eddig bántottak, amelyek kimozdítottak az egyensúlyunkból. Időközben annyi mindent utasítottunk el, akár zsigerből is, hogy ma azt érzékeljük, elbillent az a bizonyos egyensúly, ami a lelki békénk, szellemi nyitottságunk alapja lenne.
Talán nincs még egy téma, amelyhez könnyebb megszólalókat – érveket és ellenérveket – találni, mint a menni vagy maradni kérdése, főként mióta a határok megnyíltak, s az „amerikai álom” keresése kordivattá vált. Ma már nincs olyan erdélyi család, melynek bár egy tagja, szomszédja vagy barátja ne élne külföldön, és bár sokan hazaköltöznek közülük, a migrációs kedv egyelőre nem lankad. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. decemberi lapszámában jelent meg.)
Meditálj, jógázz, fuss, kerülj közelebb önmagadhoz, teremts harmóniát magadban! Felkiáltójelek, melyek folyton szembejönnek, főleg akkor, ha mindenre és mindenkire van idő, csak magunkra nincs. Elmesélem, milyen az én időm magammal, s milyen talán a másoké. Tippek a tarsolyban! (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin decemberi számában jelent meg.)
2020 méltó befejezése lesz december. Az év a Szaturnusznak és a Plútónak, az 1982–2020 közötti időszakot lezáró együttállásával indult, majd áprilisban csatlakozott hozzájuk a Jupiter, vagyis az istenkeresés, az igazság, a kiáradás bolygója.
Ha egész évben jó voltál, szófogadó, s ha kitisztítod a kiscsizmádat is, akkor a Mikulás tesz bele ajándékot. Ha nem, akkor csak virgács jár, s az angyal sem hoz semmit. Lesz az ajándékból jutalom, netán a fenyegetésekből büntetés? (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin decemberi számában jelent meg.)
1988 óta a Magyar Vöröskereszt javaslatára november 27. a véradók napja – 1954-ben ezen a napon adtak először kitüntetést a többszörös véradóknak. Ők valóban azok, akik megérdemlik, hogy a társadalom megbecsülje őket, hiszen vérhez jutni sehogy máshogy nem lehet, csak ha vannak közöttünk hétköznapi hősök. Olyanok, akik a saját vérüket adományozzák rászoruló embertársaiknak. (Cikkünk a 2020-as Nőileg novemberi számában jelent meg.)
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Kilencéves volt, amikor a faluban az a hír járta, hogy a legszebb eladó sorban lévő lánynak a kedvesét a leány szülei nem akarják vőnek. Sőt, megtiltották, hogy a házukba belépjen.
E havi címlapinterjúnk olyan mély gondolatokat hordoz, hogy talán többször is érdemes elolvasni ahhoz, hogy igazán át tudjuk engedni magunkon. Elsőre mindenkit más fog meg, attól függően, kinek milyen küzdelemben volt, van része...
A minap, iskolába menet, két negyedikes-forma gyerek mellett elhaladva, egy beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyikőjük azt újságolta a társának, hogy percek alatt készült el a román házi feladattal, mert a Google-fordítóval lefordíttatta.
Gyermekkoromban összesen négy óvodába jártam. Kettőből megszöktem, rendíthetetlen célirányossággal hazalógtam a városi forgalmon keresztül. A másik kettőben is legtöbbet 2-3 hónapot jártam folyamatosan. Egyszóval utáltam az óvodát.
A parton hasalok, a proseccóm szürcsölve. Tüske voltam egész nap. Szerencsére, a férjem rögtön reagált, és nem hagyta elrontani az egész délutánt. Hozta a kedvenc italom, a gyerekeket kézen fogta, és irány a tenger!
A nagy közhelyek egyike, hogy az ember – amióta megszületett – mindig úton van. S akármennyire nem szeretjük a közhelyeket, attól az egyik legismertebb hasonlat az életre. Te épp merre tartasz? Hol jár a lelked?
Az ablakból figyelem, hogy a szemközti domboldalon miként közelít lassan a napsütés, míg eléri a kertet. A szomszéd kertből friss széna illatáküzdést hozza a reggeli szellő, melyet lassú mozdulatokkal egy nyolcvankét éves bácsi hord kazalba.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?
Jócskán benne vagyunk az esküvőszezonban, de a java azért még hátravan. Van néhány dolog, amit az ember ösztönösen tud vagy érez, és vannak írott és íratlan szabályok is, amelyeket, ha nem is tartunk be, jó, ha tudunk róluk.
A húspotyoló a jólét szimbóluma, mert a húsevés a magasabb életszínvonalról árulkodik ezen a vidéken. Disznót vágni, borjút vágni, nem adatott meg minden földművesnek, mint ahogy jó minőségű húst enni sem adatott meg minden városi atyafinak.
A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.
Az elmúlt hetekben a Nőileg hírlevelének feliratkozói körében is kutattuk a videófogyasztási szokásokat. Ezúton is köszönjük annak a csaknem 1000 felhasználónak, akik idejüket nem sajnálva válaszoltak a kérdésekre.
Brassó környéke bővelkedik látványosságokban. Vannak a tömegturizmus által elözönlött célpontok, de találunk olyan csendesebb gyöngyszemeket is, ahol kis séta után már csak magunk maradunk a tájjal, a színekkel és a kristálytiszta levegővel.
Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!
Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.
Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.
Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.