Karácsonyi tárgyaink legtöbbje érzelmi indíttatású. Megszeretjük őket. Egyszerű a képlet: hozzájárulnak az ünnep melegéhez, hangulatához, emlékek, boldog napok résztvevői. Ezért is halmozzuk őket. Az ünnep várásához, az azt megelőző hangulathoz hozzátartozik, hogy decemberben újak kerülnek a régiek mellé, mert egyszerűen nem tudunk ellenállni a csillogásnak.
Nézzük meg kicsit, hogy ezzel együtt hogyan faragjunk le szeretetteljes „kacatjainkból”, mert ugye környezetkímélés, tudatosság, óvjuk az erdőt, de a pénztárcát is és a helyet a szekrényben.
Karácsonyfa
Ami elsőként a szemeteskuka mellett végzi az ünnep lejártával, az a fenyő.
Kézenfekvő, környezetkímélő megoldásnak tűnhet a műfenyő. Mert megóvjuk vele az erdő fáit, ám ha belegondolunk, hogy mennyi műanyag termelődik általuk, inkább passzoljuk ezt a változatot.
Válasszunk helyette cserepes, kiültethető fenyőt. De sajnos nem mindig él meg. Érdemes utánanézni, hogy mit is kell tenni akkor, ha ezt a – szerintem legtermészetbarátabb – karácsonyfatípust választjuk.
„Mi igazi fenyőfát szeretünk karácsonykor, minél nagyobbat, jó illatú fát”
– meséli Emese, két kisgyerekes anyuka. Ebben az esetben jöhet az ültetett fenyő, főleg, ha szintén itthonit, erre szakosodott gazdaságból származót választunk.
Nagyon-nagyon menő a könyvekből épített vagy hulladékfából fabrikált fa. A legegyszerűbb változat: fénygirlandból fenyőszerű alakzatot formázni a szoba valamelyik sarkába. A deszkából, farudakból összerakott, kifestett és feldíszített karácsonyfa már klasszikusnak számít.
Az igazi zöldek újrahasznosítják a műanyag flakonokat, abból építenek fát. Valójában az ilyen típusú fenyő sokat mesélhet a gazdájáról: a könyvmoly nyilván könyvekből, a természetjáró tobozból, gallyakból, a trendi akár színes sálakból készíthet karácsonyfát.
Díszek
„A legtöbb gömbünk régi...nekem a karácsony nem a trendiségről szól, hanem a nosztalgiáról, arról hogy bizonyos díszek még a nagymamák fáján is ott lógtak, van, ami már eléggé kopott, de nem tudok megválni tőle” – meséli Kati, akinél a kacatmentes karácsony nem is kérdés, mert az ünnep számára nem a tárgyakról szól:
„Amíg díszítem a fát, addig is velem vannak, akik már nem lehetnek itt. Így újjászületnek a gondolatomban, tovább élnek... A karácsony nálam nem divatból van, hanem emlékekből, érzésből.”
Emlékekből, találkozásokból, élményekből szeretjük a legtöbben feldíszíteni a karácsonyfát. És aki így tesz, az nem fog kacatot felhalmozni. Mert, ugye az emlékeit senki nem hordja a szemétre.
„A gömbjeim mind kézzel festett üveggömbök. Szépek, időtállók. Az tölt el örömmel, ha emlékeket látok. Sokat járok karácsonyi vásárokba, ott mindig veszek valami szépet, illetve sokat kaptam ajándékba is, azok mind fontosak.” – mondja Emese.
A Ne költs! Készíts! elve itt remekül hasznosulhat. Új élmények születnek a házi díszek készítése közben. Határ a fantáziánk és a… kézügyességünk. (Számomra ez utóbbi komoly határ, gyakorlatilag csak a gyerekek kedvéért próbálkozok két csillogó dolgot összeragasztani, s utólag dísznek hívni.)
Fények
Jaj, úgy szeretem a girlandokat, mécseseket! Ezért is nehéz azt mondanom, hogy mondjunk le róla, s használjunk csak szalmadíszt, legfennebb gyertyát. Ehelyett inkább azt ajánlom: vegyünk minőségit, ledeset, ami kevés áramot fogyaszt, mert esetünkben ez is szempont. És nem muszáj a házunk úgy kinézzen, mint az ócska karácsonyi filmek amerikai giccsdömpingjének a megtestesítője. Elég néhány, stratégiai helyen ragyogó girland vagy lámpás. A gyertya pedig jöhet számolatlan.
Ajándék
Készítsük saját kezűleg! – mondanám, de nem mondhatom, mert még soha életemben nem készítettem ajándékot. Pedig jó ötlet, mert személyes, kedves, olcsó. Mondjuk, azt is meg kell nézni, hogy kinek adjuk, mert nem mindenki fogad kitörő örömmel egy kézzel faragott akármit, teszem azt, egy trendi sapka helyett. „Az ajándékok tekintetében… ott azért már kicsit elfut a ló. Ilyenkor szeretjük elkényeztetni a családot, s
az ökológiára már csak akkor gondolunk, amikor le kell cipelni a kukához az ünnep után a sok dobozt, műanyagot, szemetet”
– mondja Kati, aki különben rendkívül pragmatikus vásárló. És itt van a titok: a csomagolással is sokat lefaraghatunk a kacatból. Vegyük minimálisra.
És végül, de nem utolsósorban: döglött Mikulás. Én így hívom azokat a sokszor még húsvét tájékán is a házak oldalán sárosan, szakadt sapkában lógó Mikulásokat vagy ugyanezek felfújt, gumi változatát. Semmi sem lehangolóbb, mint egy tavaszra is ottfelejtett Mikulás.
Illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Ünnepi dekoráció: Másszon-e az ablakra a Mikulás?
Ne másszon sehova – a karácsonyi dekoráció lényege az ünnepi hangulat megteremtése. Vannak otthonok, amelyek elbírják a picit több és fényesebb díszítést, és vannak lakások, ahol giccsesnek hat, ha túl sok a csili-vili.
